Évértékelő zóna

Halihó!

Na, jöjjön a 2024-es összegzés így az év végén.

Idén megnézett filmek: 104 darab (172 óra és 32 perc)
Rovidfilmek: 8 darab
Sorozatok: 1785 epizód (1015 óra és 38 perc)
Idén indított kihívások: 8 darab + 1 örökbe fogadott

Új kedvenc filmek (először látott!):

Állj mellém! (1986)
Billie Jean legendája (1985),
Ének az esőben (1952),
A mindenség elmélete (2014),
A kéz, amely a bölcsőt ringatja (1992),
A feltáruló igazság (2021),
Sen wa, Boku o Egaku (2022),
Metamorphose no Engawa (2022),
Szörnyella (2021)

Új kedvenc anime filmek (idén először látott):

Maboroshi – Az illúziók gyára (2023)
Violet Evergarden Gaiden: Az örökkévalóság és az emlékíró marionett (2019)
Átjáró az álmokba (2022)
A fiú és a szürke gém (2023)

Újonnan látott kedvenc amerikai sorozatok:

The Spiderwick Chronicles (2024–)
Avatár: Az utolsó léghajlító (2024–)

Újonnan látott kedvenc doramák:

Chang Yue Jin Ming (2023–2023)
Ashita no Yakusoku (2017–2017)
Last Friends (2008–2008)
Gannibal (2022–2023)
Hu He Yao Shi Lu (2023–2023)
Jirisan (2021–2021)
Healer (2014–2015)

Új kedvenc anime és donghua sorozatok:

High Card (2023–2023)
Horimiya (2021–2021)
Grimm: Horrorvariációk (2024–2024)
Kamonohashi Ron no Kindan Suiri 2nd Season (2024–2024)
Ya She (2024–2024)

Idén is az animék, donghuák és a doramák voltak előtérben. De nem baj, én ezeket szeretem. Moziba idén sem jutottam el, ez van. Talán jövőre.

https://m.youtube.com/watch…

Lassan véget ér ez az év is. Idén is elég változatos filmeket sikerül megtekintenem, voltak kiemelkedő alkotások, jobbak, rosszabbak, középszerűek és sajnos kevésbé jók is, de összességében ismét egy nagy utazást tudhatok magam mögött. Volt részem kalandban, romantikában, izgalomban érzelmi és intellektuális mélységekben, magasságokban. Mindezek fényében úgy döntöttem, hogy ezt a közel 200 alkotást, 8 témakörre és több kategóriára bontva fogom értékelni. Egy film nem feltételnül egyszer fog előfordulni témakörön és kategórián belül.
Az átláthatóság kedvéért ezt a 8 témakört 8 karcban szeretném veletek megosztani. Ezen évértékelés megírása a visszatekintésen túl némi hiánypótlás is számomra, mert rengeteg filmet nem tudtam év közben szöveges értékeléssel véleményezni és inspirálóan hat, hogy ezt most megtegyem. Mivel ez így elég tetemes mennyiség, amihez tartozik szöveges értékelés ott hivatkozni fogok rá. Mindamellett abszolút szubjektíven szelektálok az éves filmnézéseimből, de megpróbálom összegyűjteni a legemlékezetesebb pillanatokat és legértékesebb tanulsággal bírókat, amelyek idén elvarázsoltak vagy éppen csalódást okoztak.
A filmeket több szempontból fogom vizsgálni az érzelmi hatásuk, a rendező munkája és egyéb technikai megvalósítások minősége, a színészi játék, valamint az, hogy mennyire voltak szórakoztatóak és emlékezetesek. Nem veszem figyelembe a sorozatokat, a rövid-, illetve a dokumentumfilmeket sem. Újranézéseket csak akkor említek, ha nyújtott valami pluszt, vagy számomra régi kedves darab.
Hangsúlyoznám, hogy ezek az értékelések teljesen szubjektíven és nem feltétlenül szakmai szemmel születtek meg. Nagy a valószínűsége, hogy egy kedvenc színész vagy az ifjúkori nosztalgiafaktor nagyobb súllyal bírt, mint a szakmai szempontok. Az is elképzelhető, hogy a konszenzus alapján kiemelkedő film éppen rossz időben vagy egy alulértékelt éppen jó időben talált rám.
Egyszóval hamarosan én is megosztom veletek, hogyan alakult 2024-es filmév számomra az alábbi kategóriák fényében – tartsatok velem az elkövetkezőkben!

1. Műfaj szerinti bontás
• Legjobb drámák
• Legjobb vígjátékok
• Legjobb akciófilmek
• Legjobb sci-fi/fantasy filmek
• Legjobb horror/thriller filmek
• Legjobb romantikus filmek
• Legjobb technikai bravúrok – Mivel nem vagyok filmkritikus, se filmesztéta, számomra a szórakoztatás és az összhatás az elsődleges szempont egy filmnél, ezért nem szeretném és nem is tudnám elemekre bontani ezt a témakört. Így itt bármi előfordulhat a legjobb rendezéstől az operatőri munkán át a filmzenéig. A nagyobb blockbustereket itt mellőzném, mivel azok úgyis elég figyelmet kapnak a mainstream értékelésekben, inkább azokat emelném ki, ahol a technikai kivitelezés valóban különleges és hozzájárul a film egyedi élményéhez.

2. Színészi teljesítmények
• Legjobb színészek
• Legjobb színésznők
• Legjobb férfi mellékszereplők
• Legjobb női mellékszereplők
• Legnagyobb meglepetés egy színésztől

3. Legnagyobb hatással bíró filmek
• Leginspirálóbb filmek
• Legnagyobb gondolatébresztők
• Legérzelmesebb filmek
• Legelborultabb filmek
• Legszórakoztatóbb filmek

4. Rivaldafényben…vagy anélkül
• Alulértékelt mesterművek
• Legtúlértékeltebb filmek
• Rejtett gyöngyszemek – Azok a filmek, amelyek nem kaptak elég figyelmet, de
értékesek.
• Kihagyott lehetőségek – Azok a filmek, amelyekben volt potenciál, de nem arattak
sikert.
• Rivaldafény nélkül – Azok, amelyek elkerülték a figyelmemet.
• Csendes kedvencek – Azok, amelyek egy szűk közönség számára értékesek.

5. Különleges élmények
• Mozis élmények – Ez évről évre csökkenő tendenciát mutat, mert egyrészt megvannak az itthoni feltételek, hogy 254 cm-es képátlójú nagyvásznon élvezhessem ezeket az alkotásokat, másrészt időből és anyagiakból sincs túl sok ami erre fordítható, harmadszor pedig bizonyos esetekben éppen a mai moziba járók „kultúrája”, ami elrontja számomra ezt a médiumot.
• Filmek, amiket többször is megnéznék
• Újranézések
• Nosztalgiafaktor – újabb filmek melyek a régi idők nosztalgiafaktorával
bírtak

6. Eddig kimaradt
• Filmek amelyekre nem tudom miért vártam eddig
• Filmek melyeket illett már pótolni

7. Futottak még
• Egyszer nézős, de remek kikapcsolódást nyújtó alkotások
• Egyszer nézős középszerű filmek
• Egyszer nézős feledhető filmek

8. Dobogósok
• Legjobb filmek
• Legjobb animációs filmek
• Legrosszabb filmek

2024-es összegzés

El se hiszem, hogy már a negyedik évzáró karcomat írom itt a Snitten!
A kezdeti felfokozott izgalmakon túl, de még mindig lelkesen.
Látszik ez a Snitt-díjhoz való hozzáállásomon. Tavaly év elején elkapott a harci láz, de ez a Barbenheimer-dolog most nem mozgatott meg. Bocsi, de mindkettő az inkább érdekes, mint jó kategóriában landolt. Ez megerősített abban, hogy jobb, ha elsősorban magamra figyelek, és aztán úgy és annyira vonódom be, ahogy nekem jólesik. Kíváncsi visszafogottsággal várom tehát az idei szavazást – bár ahogy átpörgetem most, igazából a 2024-re datált filmek közül csak ezt emelem ki, de ezt mindenképpen:
»Lány a hullámok hátán (2024)
Nézni persze bőven szeretnék már most jó sokat: Megalopolis, The Brutalist leginkább. The Return, Henry Sugar…
Arról most éppen gőzöm nincs, hogy régi listákat hol lehet megnézni, de nem egy 2023-as filmet láttam már a szavazás után idén, ami emlékezetes volt, s amit ajánlok, sőt újra is néznék valamikor. Álljon 3 itt:
»> Restore Point [[https://snitt.hu/ertekelesek/1857164]]
»A lecke (2023)
»> Egy élet [[https://snitt.hu/ertekelesek/1893589]]
Érdekes, hogy néhány jobb filmről viszonylag nehezen születik meg az értékelésem. Vannak itt adósságok – amik viszont törleszthetőnek tűnnek.
A nyitó gondolatmenetet folytatva és idecsatolva, az tűnt még fel, hogy idén kezdtek megérkezni az újranézések. Nem csak az esetiek, amikor megnézek valamit, aztán hamar jön egy családi/baráti újranézés, hanem amikor érzékelhető idő telik el a két alkalom között. Amikor véletlenül valami újra szembejön kikerülhetetlenül (igen, van olyan), vagy karnyújtásnyi közelségben bukkan fel, és olthatatlanul feltámad a nézés vágya. És ez legalább alkalom az alaposabb átgondolásra – vagy éppen a teljesen tudateltoló belefeledkezésre.
A Brooklyn [[https://snitt.hu/ertekelesek/2014959]] és a Véres gyémánt [[https://snitt.hu/ertekelesek/2014192]] értékelése is így születhetett meg idén.
Nincsenek pontos számaim, de ha egy mód volt rá, eredetiben / angol felirattal néztem már a dolgokat, és kezd idegen lenni a szinkronos változat. Ez is fura, mert a szinkronizálás komoly iparág, tudással, minőségre törekvéssel – és mégis át tudott bennem váltani kényelmetlenséget keltővé. Mondjuk, egyre gyakrabban hallom vissza, hogy ez a szinkron már nem az a szinkron…
Viszont (mindig van viszont) ennek következtében néha egészen parádésan vacak filmeket is hajlandó vagyok megnézni csak azért, mert angolul vannak. És újabb viszont: kellemes csalódások érhetnek:
»> ARQ [[https://snitt.hu/ertekelesek/2013331]]
»> The Black Demon – komolyan, a 4 csillag dacára is ajánlom [[https://snitt.hu/ertekelesek/1980989]]

*JÖJJENEK A SZÁMOK!*
Évi össznézés, sorban a négy szám:
--> 203>322>239>171
Ez bizony még az első, féléves szezonnál is alacsonyabb. De mennyire jól van ez így. Persze az összszám homályosítható a mindenfélékkel (rövidfilmek, mesék). Lényegesebb, hogy a rám inkább jellemző, teljes filmek száma a 4 évben így fest:
--> 179>178>136>116
Én teljesen okés vagyok a heti 3 egység betáplálásával. Sőt, még ennek a fele is rendben lenne.
--> Számomra a legfontosabb dolog az értékelések száma. Évi bontásban:149>141>144>86
Ez is megy lefelé, de ha belegondolok, mi mindent is művelek, ez a heti 1,65 értékelés megszülése még mindig magas szám (nem valószínű, hogy fenntartható). A célom ugyanis az, hogy a lehető legpontosabban megfogalmazzam magamnak a gondolataimat, érzéseimet, hogy a segítségükkel vissza tudjam idézni a filmélményt. Azért ez igényel átgondolást, és a Molyon szereztem erről tapasztalatatokat. De micsoda különbségek vannak!
Idén elértem az 500. értékelést itt, ezzel jócskán leelőztem a molyos értékeléseim számát, ami pedig ott 2010 óta gyűlt… Hiába, más műfaj.
--> A közönségkedvenc értékeléseimmel nagyon elégedett vagyok, és azt hiszem, el is értem a snittes pályafutásom csúcsát ebből a szempontból. Jelen pillanatban legalább 20 szívecskés értékelésből összesen 7 db van, amelyek mindegyikét 2024-ben írtam.
Az elégedettségem fő oka, hogy a két legkedveltebb két egészen kimagasló film:
24 ♥: Egy zuhanás anatómiája: https://snitt.hu/ertekelesek/1849303
23 ♥: Érdekvédelmi terület: https://snitt.hu/ertekelesek/1863634
Aztán 21 ♥-éje van az említett Véres gyémántokon kívül A vadászatnak: https://snitt.hu/ertekelesek/1842859
és az egészen friss Gladiátor-értékelésemnek: https://snitt.hu/ertekelesek/2032779
Ami jó, hogy megütötte a 20 ♥-et olyan is, ami
– nagyon nem komolyan vett: Erőnek erejével: https://snitt.hu/ertekelesek/1860365
– alacsony csillagozású, mert igenis kell a nemtetszés őszinte kifejezése: Twisters: https://snitt.hu/ertekelesek/1956724
--> A kapcsolati háló:
figyelő 30>54>88>102
figyelt 77>117>161>166
***
Egyéb apróságok:
--> filmzene: A Bikeriders zenéje egészen váratlanul behúzott: https://snitt.hu/ertekelesek/2001664
--> sorozatok: alig valami, pedig vannak tervek, de legalább láttam gyerekkorom egyik halvány emlékét, Az Aphrodité-örökséget [[https://snitt.hu/ertekelesek/1997985]] plusz egy érdekes, kortárs ír sorozatot: The Dry [[https://snitt.hu/ertekelesek/2022042]] – utóbbinál találtam rá arra a módszerre, hogy ezentúl a sorozatoknál törekszem majd az évadonkénti értékelésre.
--> színészplecsni: majdnem megvan Denzel Washington 25-tel, és Liam Neeson is 21-en van. Amúgy Svarci 19 (idén +2), Morgan Freeman 14…
Ez persze tök esetleges, a legtöbb kedvencem filmjeit régebben láttam, tehát talán sosem egyenesedik ez ki. És ráadásul például a színésznőkkel szemben előnyben vannak nálam a mindenféle gyorsan fogyasztható akciósorozatokban is felbukkanó fickók.
***
Az imdb-n is vezetem a dolgokat, kicsit máshogy, és néhány értékelést angolul oda is feltettem. A legsikeresebbet 23. utolsó napján sikerült (16/20: https://www.imdb.com/review/rw9532485). Idén 10-et adtam hozzá.
Úgy látom, az évek tekintetében ez a sor (de ott csak a csillagozás ér): 2022: 50 db; 2021: 48, 2019: 34.
***
Terv az nincs. Szerintem nézett mennyiségben még mindig lehet kevesebb az annyi, és nem tudom, írok-e ennyi értékelést. Ha előretekintek, inkább nem-filmes irányba mennek a dolgaim most, de sosem lehet tudni biztosan.

Azt hiszem, elégedett vagyok ezzel az évvel filmes szempontból – sok új darabra került sor, sok nagyon várt sorozat is most került képernyőre, és nehéz is kiválogatni a kedvenceket.
Idén 38 filmet láttam, illetve három rövidfilmet. 250 sorozatrészre is sort sikerült keríteni (ebből 12 volt minisorozat része). 11 sorozatot fejeztem be (legalábbis az eddig kijött évadok és epizódok tekintetében).

Az év sorozata számomra három újdonság lett, holtversenyben: Az Avatár: Az utolsó léghajlító (vagyis az avatár live action), a Percy Jackson sorozat és a Sógun. Nem tudnék dönteni közöttük, mindegyik fantasztikus, különleges adaptáció lett, és az első kettőből nagyon várom a folytatásokat.

Az év filmje cím azt hiszem, az Agymanók 2-őnek jut – amilyen szkeptikus voltam vele eleinte, annyira meggyőzött a végén.

Az év csalódása azt hiszem, a Mononoke film: bár nem volt rossz, de nem hozta azt a szintet, amit vártam tőle, ezért kicsit szomorúan zártam.

Tervek jövő évre: Bőven van még mit nézni, és bloggerként is vannak tervezett darabok. Mindenképp sort akarok keríteni a Sam Claflin féle Monte Cristo grófjára és a koreai musicalre (és lehet kap egy bővítést az évekkel korábban írt Edmond Dantés adaptációs elemzésem az újabb változatokkal). Befejezendő sorozatok az Árnyék és Csont, a Buffy, a Lower Decks, illetve a Dungeon Meshi is.

Filmek: 316
ebből moziban látott: 31

sorozatrészek: 1629 epizód

Kedvenc filmek:
● Artúr, a király
● Deadpool & Wolverine
● Kézipoggyász
● A kaszkadőr
● Vissza a jövőbe
● Hogyan tudnék élni nélküled?
● Futni mentem
● A vad robot

Kedvenc sorozatok:
● Utolsó befutók
● Rossz nővérek
● Fallout
● Direkt terápia 2. évad
● Outer Banks 4. évad
● Gyilkos a házban 4. évad
● The Bear 3. évad
● Sötét anyag
● Will Trent
● Az agyafurt vagány
● The Completely Made-Up Adventures of Dick Turpin

Nehéz volt idén összefoglalót írnom. Egyrészt, egy év nagyon hosszú… tavaly mindössze öt-hat hónapról könnyen készítettem naprakész összegzést, most nagyon sokat kellett visszafelé lapozgatnom a fejemben és a Snitt listáin. A felsorolást igyekeztem sokrétűen összeállítani, van itt objektív és szubjektív mérce szerint is kikezdhetetlen, tökéletes film, tökéletes film, amit nagyon szerettem, jó film, amit utáltam, rossz film, amit utáltam – minden, mint a búcsúban.
Az év szomorú filmes sarokpontja nekem a valaha volt legkedvesebb színészem, Alain Delon halála – ennek apropóján nagy nehezen felszínre került több, általam még nem látott filmje, melyek közül A mi történünk és A nyugalom első éjszakája fel is került a toplistám csúcsára.
Ezután azonban főleg az őszi időszakban erőteljesen lelassultam, sok esetben kerestem a trash tartalmakat, nagyon nehezen érintettek meg a filmek. Tompaságom ellenére megdöbbentően sok, tíz olyan címet tudtam összeszedni, ami kimondottan meghatározó erejűnek bizonyult, még úgy is, hogy nem adtam mindnek tíz pontot…
Tételesen és objektíven tehát a legjobb idei filmélményeim:
Lidércfény (1963)
Megbízható úriember (1981)
A csodálatos tűzszerszám (1959)
A mi történetünk (1984)
A nyugalom első éjszakája (1972)
Jojo Nyuszi (2019)
Nyári játék (1971)
Annie Hall (1977)
Sortűz egy fekete bivalyért (1985)
Az ötödik pecsét (1976)

Mindemellett szintén döbbenetesen sok, 18 egycsillagos értékelést osztottam ki. Ezeket a világért sem fogom felsorolni, de nagyon meghatározó negatív, adott esetben felháborító és ténylegesen kiakasztó élményeim voltak a Micimackó: Vér és méz filmek, A jövő ősembere című 2002-es förmedvény, a 2023-as 65, mely szerintem a mozi történelmének egyik leghülyébb filmötletét villantotta fel, valamint a hazai pályáról a nemzethy filmgányolók két remekműve, az Elk*rtuk és a Most vagy soha! (ezekre amúgy nem adtam egy pontot, de megérdemelték volna). Ugyancsak félelmetesen gagyira és ócskára sikerült az Éles helyzet című 2022-es akcióthriller, mely elsősorban is castingjával sokkolt: Mel Gibson, Kevin Dillon és Shannen Doherty is elérte vele karrierje abszolút mélypontját.
A közhelyes és abszolút igazságtalan „régen minden jobb volt” mániám jegyében két kortárs, jól prosperáló franchise-ban is megmerítkeztem idén, de mind a Wonder Woman 1984, mind a Halálos iramban 10. csúnyán felsült…

Meglepően sok horrort néztem idén, ezek közül George A. Romero első három holtak filmje határozottan tetszett! Szerettem Carpenter Halloweenjának első két részét és a H20 című folytatást, de egy tucatnyi filmből álló franchise esetében ez azért nem olyan nagy villantás. Kimondottan nem imponált viszont a Péntek 13., amit a széria közepe előtt ejtettem, és nagyon csúnyán felsült a Halálos kitérő sorozat, melynek kizárólag az első része bizonyult nézhetőnek.
Dario Argento idén a kiváló Tenebre (1982) révén újra felkeltette a figyelmemet!

A legjobb zenés filmek/koncertfilmek idén:
Artur Rubinstein – The Legendary Moscow Recital (2008)
Jazz Casual (1961–1968)
Silvesterkonzert Staatskapelle Dresden (2021)

A legjobb dokumentumfilmek idén:
A pártfogolt (1983)
A Forma-1 aranykora (2013)
Az impresszionisták (2006–2006)
Samson François, l'enchanteur du piano (1995)

Az év szénésze(i) számomra:
Természetesen Alain Delon.

Terveim a jövő évre ezúttal nincsenek, hisz a tavalyiakból sem valósult meg jószerével semmi, így annyit mondanék zárásként: csak semmi görcsölés-erőlködés, azt nézzük, hallgassuk, olvassuk, látogassuk, kutassuk, keressük, ami minket igazán érdekel legalább egy röpke pillanat erejéig! Minden más csak póz lesz.

Nagyon nem mellesleg pedig, és már tényleg végszó, BUÉK minden kedves snittesnek!
https://www.youtube.com/watch…

2024

⭐ Filmek:
– 94 film összesen
– ebből 2 moziban

⭐ Sorozatok:
– 314 epizód összesen

⭐ Kedvenc újonnan látott film idén:
Dűne: Második rész (2024)

⭐ Kedvenc sorozatok idén:
A törvény nevében (2014–)
A sógun (2024–)
Sárkányok háza (2022–)
A 3-test-probléma (2024–)
Silo (2023–)
Hazudj! (2022–)
Outlander: Az idegen (2014–)

⭐Kedvenc minisorozat idén:
Az auschwitzi tetováló (2024–2024)

⭐ 2025-ös tervek:
– 100 film
– 300 epizód

Filmnézések: 163 teljes film +5 rövidfilm
Epizódok: 463
Moziban látott: 30 (ebből 16 ingyen, 5 alkalommal premier előtt, zárt körű vetítésen)
Legjobb mozis élmény: Argylle – A szuperkém (2024) spoiler,
A vad robot (2024),
Abigail (2024), Agymanók 2. (2024),
Transformers Egy (2024) és a
Beetlejuice Beetlejuice (2024) is egész jó volt moziban, főleg az első rész fényében.

TOP-lista filmek:
0. Zanox – Kockázatok és mellékhatások (2022) (nem ez tetszett a legjobban, de ezt volt úgymond a legnagyobb öröm nézni, ennek kapcsán pedig megemlítendő a A Sólyom végveszélyben (2001) és a Jurassic Park (1993) újrázás)
1. Agymanók 2. (2024)
2. A vad robot (2024)
3. Abigail (2024)
4. Transformers Egy (2024)
5. A szerelem ideje (2024)
6. Kézipoggyász (2024)

Említésre méltó még/különdíj: Godzilla Minus One (2023) és Eretnek (2024)

Legjobb dokumentumfilmek:
Super/Man: Christopher Reeve története (2024)
Vedd meg most: A shopping-összeesküvés (2024)
Hozd magad formába: Az evés titkos tudománya (2024)

Pótoltak közül a legjobban tetszett:
A majmok bolygója – Lázadás (2011)
Upgrade – Javított verzió (2018)
X-Men – Az elsők (2011)
Kung Fu Panda 2 (2011)
Csillagok háborúja III. – A Sith-ek bosszúja (2005)
Kingsman – A titkos szolgálat (2014)
A kívánságsárkány (2021)

TOP-lista sorozatok:
1. Fallout (2024–) (nem ez az első, de szintén ezt volt a legnagyobb öröm nézni, legalábbis az első két részt)
2. Az ifjú Sheldon (2017–2024) befejező évad (idén is)
3. A fiúk (2019–) 4. évad
4. [[https://snitt.hu/filmek/georgie-mandy-s-first-marriage]] 1. évad (meglepett, mert rosszra számítottam)
5. Batman: A köpenyes lovag (2024–)

Filmes idézeteket is szoktam ide írni, amik jellemzik az adott évet. Idén ezek:
https://snitt.hu/idezetek/94205
https://snitt.hu/idezetek/91910
https://snitt.hu/idezetek/91444
https://snitt.hu/idezetek/90058

Egyéb dolgokról nem akarok írni. Bőven elég volt átélni őket (és azóta sem hagynak nyugodni).

(Csatolt kép: Berserk manga 1. rész)

Idén kivételesen nem az előző karcomat (https://snitt.hu/karcok/42713) toldom tovább, hanem újat kezdek.

Nos, bár még kb. 3 hét vissza van az évből, nálam a 2024-es esztendő valahogy eddig így nézett ki:

A Snitt szerint – jelen pillanatig – ebben az évben összesen 500 darab filmnézésem volt. (Ami kereken 770 óra.)

Moziban összesen 9-szer voltam, ami a korábbi évekhez képest már egy egészen komoly szám. Ezek közül határozottan egyet biztosan nem tudnék kiemelni, így inkább más szempontok alapján emlegetek.

A múmia (1999) – idén évfordulós volt, s mivel annak idején sajnos nem láttam szélesvásznon, így most bepótoltam. Kifejezetten nagy élményt szerzett, hiszen gyermekkorom egyik kedvenc filmje, s a mai napig bármikor ott tudok ragadni előtte, ha megy valahol…

Longlegs – A rém (2024) – egy megosztó Nicolas Cage film. Nekem nagyon bejött, pedig eleinte tartottam tőle, hiszen a horror nagyon nem a műfajom. Ehhez képest kaptam egy remekül összerakott, bár lassan csordogáló, de igazi hangulatfilmet. Élveztem!

Lepattanó (2024) – hát ez a film akkora meglepetés volt, hogy látnom kellett moziban. (És hallanom!, természetesen.) Nos, sajnos nem kicsit múlta alul a várakozásaimat, ettől függetlenül a szívemnek kedves darab marad, méghozzá Patrick Duffy okán, aki elképesztő élményt és boldogságot okozott azzal Valakinek, hogy idevarázsolták egy kicsit. Én meg annak örülök, ha Ő boldog, ha Ő örül, szóval win-win helyzet.

Rajtuk kívül még őket láttam: Álmaid hőse (2023), Semmelweis (2023), Amikor leszáll az éj (2024), Beetlejuice Beetlejuice (2024), Konklávé (2024), Ma este gyilkolunk (2024).

Határozottan az Amikor leszáll az éj (2024) volt a legborzasztóbb. Valami szörnyű film, tényleg. Csak Őmiatta érte meg az egész, különben 100%-ban megbántam volna.

(Mini)Sorozatot többet is „néztem”, 1-1 részig sokakkal eljutottam, azonban végig csak a A 3-test-probléma (2024–)-t, a A Larkin család (2021–2022)-ot, A hosszú árnyék (2023–2023)-ot, Talpig férfi (2024–2024)-t, Douglast bojkottálják (2024–2024)-ot, valamint a Senna (2024–2024)-t néztem.

A kedvenc A Larkin család (2021–2022) 2., s egyben befejező szezonja volt, amire egy évet kellett várni. (Csak mert én szinkronnal ragaszkodtam Hozzá, ugye.) De hasonlóan voltam még a Douglast bojkottálják (2024–2024) és a Senna (2024–2024) minivel is. Ezek jók voltak!

Rövidfilmet 21-et láttam, amiből volt újrázás is. A legemlékezetesebb viszont azt hiszem, hogy A bagdadi láda rejtélye (2024) volt, mivel kicsit kalandos úton sikerült megnéznem. :)
Illetve, mindezeken túl volt szerencsém +1 rövidfilmhez is még – ami amúgy határozottan idén a legjobb ilyen típusú műfaji élményem, azonban ez a bizonyos filmecske, amit kaptam, sajnos hétpecsétes titok. (Amúgy írta, rendezte, rajzolta, vágta… Egy személyben: naná, hogy Ő. :))

Idén összesen 35 alkalommal mentem – illetve megyek még év végéig – színházba. Ebben összesen 3 duplázás van-lesz, a többi szimpla. Musicalt-zenés darabot – duplázásokkal együtt – 7x láttam. (Ebből 6-ot Miatta, egyet meg azért, mert ingyen volt.) A nyári Országos Színházi Találkozón összesen 8 előadást tudtam megnézni a programból, a legkülönlegesebb darab pedig az volt a 35-ből, amit görög nyelven, egy görög társulat előadásában láthattam. A kedvencem az évben azt hiszem, hogy a Szentivánéji álom és a Riviéra vadorzói, musicalségének dacára is. (Tócsává olvadok Tőle a főszerepben, egyszerűen csodálatos.) A mi társulatunktól a kedvenc azt hiszem a Jelenetek egy házasságból lett, illetve a Sirály. Az OSzT-os produkciók közül pedig nagyon nehéz egyet kiemelni, de talán a Magányos emberek ütött nálam a legnagyobbat.
Ami a legkevésbé tetszett, az az EDDA – A kör című musicalje. (Ez volt az ingyenprogram.) Brr.

Bár nem vág az oldal témájába, de azért megemlítem: 7 szimfonikus koncerten is jártam idén, de nem nagyon tudok választani, melyik volt a legjobb. Bősze Ádámnak viszont örültem, hogy végigházigazdáskodott sokat, meg hát voltam könyvbemutatóján is, bizony!… (Meg másokén is, de ez most nem a Moly.)

Meg szoktam említeni, hogy mi volt az aktuális esztendei no.1 kapás (= szerzemény), aminek a legjobban örültem. Nos, 2024-ben sincs annyira könnyű dolgom. Bár meglett egy kifejezetten régóta vágyott, nagyon ritka kiadvány (kínai „A király beszéde (2010)” steelbook Blu Ray), meg sikerült megszereznem magyar szinkronnal (!) eredeti VHS-en két darab olyan Colin Firth-filmet, amiknek a létezéséről korábban nem is tudtam, mégis talán idén a legkedvesebb szerzemény az az aláírt Stanley Tucci könyvem, amit személyesen maga firkantott bele…

Végül pedig: 2024-ben is elmondhatom ugyanazt, mint 2023-ban, 2022-ben, 2021-ben, 2020-ban és 2019-ben is, hogy nagy óriási boldogság, hogy szert tehettem egy kézzel egyáltalán nem fogható, ám végtelenül értékes „dologra”, ami spoiler valóban elmondhatatlanul sokat – rengeteget – jelent nekem, s nem győzök hálálkodni azért, hogy immár tkp. 6 (!) éve az életem része. spoiler ♡
Persze ennyi idő után akadnak olykor súrlódások is, viszont számomra ettől csak sokkal értékesebb, mivel oda-vissza lehet őszintének lenni. És, ez azt hiszem, hogy manapság ritka.