Chang Yue Jin Ming (2023–2023) 94% 24★

Idén úgy döntöttem, hogy megpróbálok egy kicsit igazságosabban, nem elfogultan értékelni sorozatokat, ami jelen esetben úgy tűnik, abból áll, hogy lehúzok egy kemény másfél csillagot, és még így is felkerekítem 9 pontra :D lassan de biztosan :DD
Hát én ezt imádtam! Amellett, hogy kihúzott egy csúnya sorozatnéző válságos gödörből, amibe valamikor tavaly ősszel estem bele, és előhozta a szófsó énemet, a sztori egyszerűen fantasztikus volt. Kevés üresjárat vagy megválaszolatlan kérdés, minden történésnek van értelme, az időutazásnak is van elfogadható magyarázata, a szerelmi szál pedig fájdalmasan gyönyörű volt. A kosztümök elragadóak, a táj szintén hangulatos, és a zene! Te jó ég, a ZENE! annyira szép az OST, és mindig valahogy tökéletesen volt pászítva azokhoz a jelenetekhez, amiket kísértek. És nem ugrottam át az introt! Csak másfél perces volt, spoilermentes, amilyennek lennie kell egy bevezető résznek.
A színészek mind mind egytől egyik fantasztikusan alakítottak, és lassan ideje lenne bővítenem egy kicsit a szótáramat. A két főszereplőt játszó színészek, ughhh, remekül hozták mindegyik énjüket, de kettejük közül most mégis Luo Yunxi-t fogom kiemelni. Nem az, mert Bai Lu-t is nagyon szerettem, nagyon tehetséges színésznő, de a Luo Yunxi által játszott karakter sokkal komplexebb volt, és ez a színész egyszerűen a tekintetével el tudta adni minden oldalát.
És így vezetném fel a kedvenc antihősünket, Tan Tai Jint, akinek az élete abból állt, hogy folyamatosan különböző támadásoknak volt kitéve. De ő kitartott. Akkor is kitartott, amikor megismerte sorsát. Akkor is kitartott, amikor spoiler. Nem törte őt össze a sorsának súlya, hanem felkarolta ezt.
Azért a másfél csillag mínusz, mert 1. nem akartam minden negatívumra külön csillagot levonni – ahhoz túlságosan szerettem a sorozatot, és 2. azért mégse tudtam néhány dolgot felett szemet húnyni. Az egyik az állandó, de állandó vérköpködés. Mindentől vért köptek, ütésektől megkezdve karcoláson keresztül egy méhecske szúrásáig. MINDENTŐL! Nem undorodtam tőle, szimplán idegesített. A másik dolog pedig az, hogy nem értettem meg, hogyha az idő nagy részében a CGI kifogástalan, akkor miért van az, hogy amikor az arányokra kellene odafigyelni, akkor konkrétan kivehető a green screen-es vágás? Teljesen elvett az összkép természetességéből, és ez egy fantasy sorozat, azért 2023-ban már illene jobban odafigyelni erre, nem elintézni egy legyintéssel, hogy áhh, jó lesz ez így is. A harmadik, és ez egy elfogult lehúzott fél csillag, hogy spoiler.
Nem mondom, megoldhatták volna kevesebb résszel is, mert volt sok filler rész, elnyújtott jelenetek, sokszor tényleg ugyanazt éltük át újból, igen, azokra a nem hiszem el, hogy megint bántják Tan Tai Jin-t jelenetekre gondolok, de van egy olyan érzésem, hogy ami a kínai sorozatokat illeti, a 40 rész elég okés mennyiség.
Nagyon, nagyon ajánlom! Tényleg nem számítottam arra, hogy ennyire bele fogok mélyedni, s ennyire, de ennyire szeretni fogom :) De azért készüljetek fel arra, hogy nem egy rózsaszín sorozat, sok a szenvedés, és nagyon oda kell figyelni a részletekre, a karakterekre. Adjatok neki egy esélyt :)

Ez is egy olyan mű, ami annyira megtetszett sorozatban, hogy muszáj volt megvennem a kínai könyvet belőle. Pedig azt akkor szoktam ha megfog valamelyik.
Nagyon tetszik a két főszereplő és a közöttük lévő dinamika. Eleinte szinte Li SuSu sajátosan ellenszenvessé vált, sőt egy ponton már úgy voltam adják fel inkább, aztán mégis meggyőztek Tan Tai Jin-el megérdemlik egymást. Igazából néha mind a kettő túl feszítette nálam azt a bizonyos húrt. Csak ezért nem lett abszolút kedvencem, mert 25. rész körül szünetet kellett tartanom, muszáj volt pihentetni, egyszerűen túl sok volt a vita és untam. Utána újult erővel folytattam és nem bántam meg.
Tetszik a mögöttes történet, tipikusan kínai inkarnációs történet, ami néha nem úgy alakul ahogyan azt elképzeli a főszereplő. Ebben az esetben SuSu, mert még neki is tartogatott meglepetéseket.