Beetlejuice Beetlejuice (Beetlejuice 2.) (2024) 79% 83★

Ahhoz képest, hogy a legutóbbi újrázás után is szörnyűnek tartom az első részt, ez kategóriákkal élvezhetőbb lett, így bátran beállhat azon folytatások nem túl hosszú sorába, melyeknek sikerült felülmúlni az eredetit.
Mivel ezt is Tim Burton rendezte, kétség sem férhetett hozzá, hogy tiszteletben tartja a franchise örökségét, (spoiler) emellett a rá jellemző kreativitással varázsolta annak világát még őrültebbé.
Ezúttal a cselekmény jóval feszesebb, a poénok nagyja üt, az újonnan behozott karakterek többsége pedig aranyat ér, (A goth Monica Bellucci az én lelkem is kiszívhatná nyugodtan…) bár az utóbbiakkal komoly probléma, hogy a hatásos felvezetés ellenére sem használták ki a bennük rejlő potenciát, így spoiler és a spoiler túlvilági zsaru (Willem Defoe) sem bontakozhatott ki eléggé. Persze az a péklapáttal ütném Rory kb. le sem akart mászni a képernyőről. Az ő haszna amúgy annyi volt, hogy irritálóbb lett, mint a címszereplő, így mellette még BJ is viszonylag „kedvelhetővé” vált. (Tetszett, hogy még egy minimális háttérsztorit is kaptunk hozzá.)
Amiért még dicséret illeti, az a tipikusan Burton-ös látvány. 1988-ban még nem tudták megfelelő minőségben tálalni ezt a kaotikus világot, de most szinte minden elemében hibátlan és a homokféreg, (Nem a dűnés…) illetve annak birodalma még sosem festett ilyen jól. Jár még a pont az elmaradhatatlan, klasszikus zenei témáért, és a mára divatját élő retro betétdal válogatásért is. spoiler… Ez szinkronosan nem jött át, de remélem, hogy azért a nézők többségének leesett.
No, de mi az, ami még nem tetszett az említett mellékszereplők kezelésén túl? Egyértelműen a nők vitték hátukon ezt a filmet, Winona, Jenna, Monica és Catherine is lehengerlő a vásznon, hiába múlt többségük már 50, azonban ketten is olyan szálat kaptak, amin a fejem vakartam. Jennával ugyanis lényegében elismételték a spoiler, bár utóbbit nem is próbálták titkolni a nézők elől.
Mit is írhatnék még? Michael Keaton hozta a tőle megszokott színvonalat, illetve nagyon megkedveltem a szerencsétlen Bob-ot is.
Összességében tehát az év egyik pozitív meglepetése, és bátran ajánlom azoknak is, akiknek hozzám hasonlóan esetleg nem tetszett az előző, mert ez egy határozott előrelépés a jó irányba, így ezen a színvonalon akár még egy harmadik részt is simán megnéznék.

Számítottam rá, hogy jobban fog tetszeni az első résznél, hiszen, mint ahogy írtam, alacsony volt a léc. Ennek ellenére egy ideig úgy tűnt, azt is alul fogja múlni, és csak a látványban sikerül elérnie pozitív változást (ami mondjuk 36 év elteltével illene is), de itt végül jó irányt vett a történet, jobban kihasználták a fantasy műfajban rejlő lehetőségeket, azért pedig külön hálás voltam, hogy itt nem nyomták fullba a kretént, mint előzőleg, 1-2 pillanatot leszámítva.
A látvány mellett tetszett a két történetszál, azaz Astrid esete spoiler és a lélekvámpíré (Delores), aki kb. a legkedvelhetőbb és legérdekesebb karakter volt, lehetne vele egy spin-off.
Akadt benne 1-2 jó zene is, Jenna Ortegát viszont továbbra sem kedvelem, nem tartom jó színésznőnek, és nem tudom, minek erőltetik bele ilyen szerepekbe, de mindegy.

Imádtam nagyon, az egész filmet :) Nekem nagyon visszahozta az első rész hangulatát. Tetszett a zene is benne

Jó, hát nálam ez 10/10. Zseniális !

Jajj, de régen vágytam erre a filmre! Jajj, de nagyon szerettem volna szeretni!
Az eleje ígéretes volt a régi zenével, régi feliratokkal, a terepasztallal, a kisvárossal. Voltak benne ígéretes részek, jó jelenetek, klassz kikacsintások Tim Burton más karaktereire, de számomra nem állt össze az egész. Mintha egy sorozat epizódjaira lettek volna ötletelések, amiket összegyúrtak egy filmmé.
Tudom, hogy Tim Burton szereti az aktuális nőjét szerepeltetni a filmjeiben, de Monica Belucci (és ha itt tartunk, Eillrm Defoe) karaktere ki lenne radírozva a filmből se lenne semmi hiányérzet. A csaj jobbára csak szépen siklik a folyosón néhány jelenetben.
Az első résztől eltérően nincs drámai építkezés és csúcspont, a jelenetek csak jönnek egymás után, a konfliktus, hogy miért kerül Beetlejuice a képbe és miért mennek mind a túlvilágra (nem spoiler, benne van az előzetesben), elég súlytalan. Annak, aki nem elkötelezett fanja a zseniális első résznek, nem tudom, mennyire szórakoztató ez a rész, aki pedig fan, nem tudom, annak mennyire üti meg a mércét.
A színészek nekem rendben voltak, Jenna Ortega cuki, Catherine O'Hara remekül néz ki, Michael Keaton kaphatott volna több jelenetet. Danny DeVito jelenete tetszett. A zenés jelenetek nem voltak annyira jók, mint az elsőben a vacsorás tánc.

Nálam ez most betalált a nosztalgiahullámot jól meglovagolta. Tetszett, úgy igazán.

Nagyon szórakoztató volt. Sokkal jobb, mint az első rész. Pontosabban fogalmazva, egy valóban megírt történettel és egy Jenna Ortegával jobb. Bár Jenna Ortega szinte teljesen Wednesday karakterét hozta, de ez nem baj. Elnézném még nagyon sokáig. Nevettem, amikor úgy tetszett meg neki a srác, hogy Dosztojevszkijt olvas. Ezek szerint mi is jóban lennénk. :D

A vége kellemesen morbid és debil volt.

Kezdjük az elején! Még egy német tévécsatornán ment a Beetlejuice rajzfilm. Kedveltük a tesómmal. Ugyanakkor nem emlékszem, hogy az első mozifilmet láttam volna. Talán nem is baj, annyira nem dicsérik.
Mindenféle szempontból viszont a második epizód telitalálat lett. Tim Burton klasszis rendező, úgyhogy meg sem lepődtem, hogy jó filmet hozott össze.
Beetlejuice karaktere azért zseniális, de félelmetes is. Ő egy démon, aki gyötri a szellemlátó családot. De segítőkész is, ha kell. A lélekvámpír még negatívabb lény volt, tőle még jobban lehetett tartani. Lydia és az anyja is jó fejek voltak. De Astrid, akit Jenna Ortega játszott, szintén jó volt. Ez a kis mexikói lány nagy kedvencem!
Összességében ez egy kiváló fantasy alkotás. Tele humorral és izgalommal.
Imádtam minden percét, pedig kicsit furcsa világ ez!
De Beetlejuice rajongóvá váltam, annyi szent!
Hihetetlen nagy hatással volt rám a gödöllői moziban.
Jó volt a moziban látni ezt a filmet.
Nem olyan hosszú és nagyon jó a története.
Hidd el, érdemes megnézni!

Eddig kimaradt az életemből mindkettő rész, de mivel a moziban elég gyér volt a kínálat és jókat is hallottunk róla elmentünk megnézni. Természetesen előtte való nap szorgosan rámentünk az 1988-as első filmre is. Egészen jól szórakoztunk, jó mozi volt. Talán Beetlejuice szerepe lehetett volna kicsit hangsúlyosabb is (mindkét részben), sokkal inkább szól a családról, mintsem a főszereplőről.