Horimiya (2021–2021) 84% 59★

Ez egy nagyon aranyos anime, jó volt látni, hogy a változatosság kedvéért nem húzták-vonták a karkaterek összejövését. Miyamura nagyon kedvelhető szereplő, jó volt látni ahogy fokozatosan megnyílik a többiek előtt, Hori-san is nagyon aranyos volt spoiler A végén kicsit már túl sok karakter életébe mentek bele, jobban szerettem volna, ha inkább a főpárra koncentrálna a sorozat, de persze annak sem örültem volna, ha mondvacsinált okok miatt problémáztak volna, hogy legyen egy kis „izgalom”. Összességében tehát én nagyon megszerettem ezt az animét, kicsit keserédes, de mindenképp üdítő újítás a romantikus sorozatok között.

Nagyon ígéretesen indult, előre lelkendeztem, hogy megtaláltam az új, kedvenc romantikusomat, de a közepén leült a sztori, a végére meg feleslegesen sok szereplőnk lett, akikkel értelemszerűen nem volt idő foglalkozni. Hori az elején semleges volt számomra, de hamar megkedveltem, Miyamura viszont a kezdetektől szerelem. Nekem ez simán újranézős, kikapcsolós, relax anime.

Ajjj majdnem 10 csillag, de nekem is el kell ismernem, hogy az utolsó részeknél kicsit leült a sztori, nagyon sok időt áldoztak a mellékszereplőkre és én keveselltem a horimiya képernyőidőt.
Ettől függetlenül nagyon szerettem, igazán üdítő volt, hogy mintha csak menekültek volna a klisék használata elől, teljesen mást kaptunk bizonyos szitukban és karaktereknél, mint ahogy azt vártuk volna. :)
Rengeteget kuncogtam rajta, tényleg igazán jól szórakoztam, egyetlen dolgot nem vett be a gyomrom: spoiler, de efelett most szemet hunyok, mert sokkal több volt a pozitív mondanivaló.
Szóval ez nálam betalált, újranézős lesz.

Nagyon-nagyon jól indult, aztán valahol a közepe után kicsit leült. Azt mondják a tudorok, hogy nagyon sok mindent kihagytak a mangából, lehet ez az oka. Jó sok szereplőnk lett a végére, de úgy igazán nem kezdtünk velük semmit, az egymással való dolgaikba meg csak belekezdtünk. Felvillantak szerelmi szálak, de nem lettek kibontva meg összerakva, szétszedve… Szóval annak ellenére, hogy bírtam nagyon ezt a kis laza sorozatot, maradt bennem némi hiányérzet itt-ott, így azt hiszem elkelt volna ez 24 részben is. Már csak az OVA-kban bízhatunk.

Jajj én úgy szeretem ezt a párost ^^ folytatnom kellene a mangát is.
Nem nagy történet, de olyan jók a szereplők meg minden :)

Fura ez az anime. Egyrészt, egyáltalán nem egyedi. Rengeteg anime volt, ami nézés közben eszembe jutott. Bunny Girl Senpai, Clannad, Toradora, Sukitte ii na yo (amit egy vagy két csillaggal feljebb kéne pontoznom…), és még folytathatnám.
Viszont sokkal bevállalósabb, mint bármelyik romantikus anime, amit láttam. Már az felüdülés volt, hogy nem az utolsó részben jött össze a két szereplő (vagy a személyes kedvencem, az Oregairuben volt, ahol az utolsó jelenetben jöttek össze. Na szép. Amúgy apropó, az Oregairu is mehet a felsorolosba ott fent), hanem jóval előrébb, és az anime nem arra fókuszál, hogy hogy jön össze a két fél, hanem inkább arra, hogy a kapcsolatuk hogy alakul. Eddig nagyon kevés animével találkoztam, ami inkább erre koncentrált, és mindig is jobban preferáltam az ilyeneket.
Ott volt a Bunny Girl Senpai, ami nagyjából a kapcsolatukra volt felépítve. A Tsuki ga Kirei-ben egészen a házasságig elmennek, a Clannad végén pedig a gyerekük öt éves. A Horimiya inkább a BGS mintájára épül, holott azért a lánykérés is megvan benne, bár nem túl hagyományos formában.
A cím nem túl fantáziadús. Kb a ship name-je a két főhősnek. Ez amúgy sok dolgot leegyszerűsítene. Ott van pl az Oregairu, avagy teljes címén a My Youth Romantic Comedy Is Wrong As I Expected (avagy Yahari Ore no Seishun Lovecom wa Machigatteiru). Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Hachiyuki lenne a címe!
Na szóval, a Horimiya abban is bevállalósabb volt, hogy a szereplők a vége előtt lefeküdtek egymással, valamint az egyik főhős nyíltan mazochista is – a nyíltant úgy kell érteni, hogy a barátja előtt nem titkolja.
Akkor beszéljünk a karakterekről! Mert annyi van belőlük, hogy ha egy hadsereg megtámadná őket, inkább visszafordul, mert a karakterek száma túlerőnek minősül.
Ott van az egyik főhős, Miyamura Izumi, aki egy meglehetősen zárkózott karakter, sosem volt túl jóban az emberiséggel (khm… kezdjem sorolni a romantikus animéket, ahol pontosan ugyanezt a klisét kaptam meg az egyik főszereplőtől, vagy értitek?), sőt, kicsit fél is az emberektől. Az anime során végigmegy egy karakterfejlődésen, de mégsem érzem úgy, hogy ez a szegmens ki lett bontva. A karakterfejlődése gyakorlatilag egy rész alatt történik, ahol Izumi levágta a haját, és egyszerre körbe lett rajongva. Ezt nehéz átérezni. Olyan, mintha azt üzenné az anime, hogy ahhoz, hogy a társadalom elfogadjon, feltétlenül meg kell felelned az igényeinek. Meg mi az, hogy csak azért volt népszerűtlen, mert hosszú a haja? Ahogy láttam az epizódértékeléseket, a hölgy nézők részéről inkább volt ez előny!
A másik főhős Hori Kyouko, aki egy fokkal jobban kedvelhető. Mind a nőiessége, mind a vadsága, mind a túllaggódása, és a fura fétise is nagyon megragadó volt.
Amúgy dicséretére váljon az animének, hogy a két főhős közül nem lehet megmondani, hogy ki A főhős. Ha több főhőse is van egy animének, az egyikük mindig előrébb van tolva egy picikét. Ott van pl a Fullmetal Alchemist. Bárki rávágná, hogy az FMA főhőse az Elric tesók, de ha belegondolunk, Al egy passzív szerkezet a műben, aki többnyire elszenvedi az eseményeket, mint Rómeó a Júliában (igen, szándékosan írtam így, mindenki azt ért belőle, amit akar), és Ed az, aki cselekvőképesebb. Első sorban a Bortherhoodra gondolok ezzel, de a 2003-as Bölcsek kövének nyomában is sokkal inkább állítja be Edet főhősnek.
És hogy miért beszélek az FMA-ról egy Horimiya értékelésben? Mittomén, ennyire nem szoktam átgondolni a dolgaim.
Szóval, amire ki akartam lyukadni, hogy örülök, hogy végre a két főhős egyforma időt kap, és nem lehet az egyiküket megnevezni fő-főhősnek.
A mellékkarakterekből sok van, és fura, mert kivétel nélkül mindegyiküket megkedveltem. Az a gond, hogy szívesen kaptam volna sokkal többet belőlük. Van vagy 66 mellékkarakter, és több, mint a felük eltűnt a fenébe. Például van a vörös hajú srác. Na vele mi volt azután a két rész után, amiben szerepelt? És a kék hajú srác? (Nem, meg sem próbáltam megjegyezni a neveket.) A zöld hajú srác (Iori? Vagy Shu. Valami ilyesmi.) létezésére konkrétan abban a részben jöttem rá, amelyik köré volt felépítve, pedig tuti, hogy szerepelt korábban.
És ezzel nem azt mondom, hogy rosszak a karakterek, mert nagyon kedvelhetően, és ahhoz mérten, hogy egy 13 részes anime mellékszereplőiről beszélünk, kifejezetten részletesek is, de pont ezért kaptam volna sokkal többet belőlük.
És fura, hogy ezt írom, mert az anime utolsó harmada gyakrolatilag csak a mellékkarakterekre, pontosabban párra közülük, épül, a két főhőst abszolút háttérbe szorítva.
És pont ezért sajnálom, hogy ez csak egy 13 részes sorozat volt, mert rengeteg potencia lenne még ebben a sztoriban.
A képi világ szép, hátra nem dobtam magam tőle, de nyilván vannak határai annak, hogy egy slice of life romantikus anime mennyire lehet szép.
A zene… nemtom. Semmi nem maradt meg. Az opening hallgatható volt, de olyan szinten idegesített már egy idő után, hogy az elképesztő.
A Horimiya egyszerű, de nagyon hangulatos és kidolgozott anime, nekem repül a kedvenc romantikus animéim közé. Vannak hibái, de nem lesz ettől rosszabb anime. Nagyon szórakoztató, és ez a lényeg.

Aranyos anime! Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki kicsit kedveskedni akar a lelkének.

2. nézés
2023.07.02.
Jön a kövi évad! Elötte úgy éreztem meg kell néznem megint!

Az animesorozat kicsit jobban kifejti az eddig megjelent OVA történéseit. A karakterekre több idő jut, jobban meg lehet őket érteni.
Miyamura különcsége itt jobban látszik. A többi szereplő is rendben van és egész szórakoztató love storyk születnek. :D

*Minél tovább nézem, annál rosszabb érzés.*

Valahogy állandóan ezzel az animével kapcsolatos AMV-k jöttek szembe velem Youtube-on meg én is egyre többet agyaltam azon, hogy meg kellene nézni. Úgyhogy nekikezdtem.
Kicsit tartottam attól, hogy 2021-ben már nem tud egy ilyen típusú anime újat mutatni, azonban engem mégis megvett kilóra. Egyszerűen olyan kedvesen romantikus, hogy az embernek jól esik néznie, kicsit kiszakít a valóságból.
A karakterek mindegyike egyedi és szerethető, a legtöbb változáson határozottan Miyamura esik át, még akkor is, ha ez egészen az utolsó részig nincs is kiemelve.
Engem annyira érdekel, hogy mi lett velük a gimi után, egyetemistaként. <3

Kicsit keserédes lesz az értékelésem is, ahogy az anime is volt helyenként.
Akkor kezdjük az elején:
Nagyon szkeptikusan álltam hozzá az első rész első percénél… Holott csak jót mondtak a mangáról, ami konkrétan „közönség kedvenc” díjat is nyerhetne, ha volna ilyen.
„ÁH… biztos nem lesz olyan jó. Túloznak… vagy az adaptáció lesz gyenge” o.O
NEM! És ráadásul egy kellemes csalódás volt.
o-o A sztori nem volt erőltetett. Szépen folyt a saját medrében. Nem érződött rajta, hogy: „Ezt láttam már valahol.” Pedig így visszagondolva elég sok részre ráakaszthatnánk a sablonos jelzőt. ÉS MÉGIS JÓ VOLT! Mondjuk egy kicsit sietett az anime, jeleneteket is kihagytak… kicsit a vége is összecsapottnak hatott. De mindegy. :)
o-o A karakterek szerethetőek voltak. A legjobban két dolgot tudtam becsülni: 1.: Minden karakter kapott szerepet és nem csak a főszereplőkön volt a hangsúly. 2.: Volt karakterfejlődés. Ami nem egy hátrány egy shounen animénél. Miyamura rendesen el tudta engedni a „múltját”, ami lényegében „kísértette”, ha úgy tetszik. Amihez nem kis utat kellett megtennie. De nem spoilerezek. :) – A seiyuu -k tökéletesen hozták a szereplők hangulatát, személyiségét. – Kedvencnek talán a főszereplő párost mondanám. Ők tudták belopni magukat a szívembe.
o-o A rajzolás és animáció rendben volt. Nem volt csúnya. Persze lehetett volna néhol finomítani a képi világon, de mindent összevetve jó volt. :)
o-o Az opening kedvenc lett, az ending sem volt rossz. A zenék jól illettek az animéhez.
O-O A romantikus szál is szépen volt vezetve. Ez speciel nagyon tetszett. Visszafogott volt, de mégis „tüzelt” amikor kellett. *o*

Kedvenc lett és csak ajánlani tudom a romantika kedvelőinek vagy annak, akinek elege van az akcióból és kicsit lazítana vagy akár annak, aki szereti a felnőtté válós témájú, sok-sok karakterfejlődéssel, cukisággal és humorral teli slice-of-life animéket. :)