Fruits Basket 2 (Fruits Basket 2.) (2020–2020) 92% 45★

Már kicsit fáradt vagyok az értékeléshez, így egy rövidebb verzió következik a hosszabb előtt. Ez az évad is ugyanolyan szívhez szóló volt, mint az előző, csak kicsit mélyebb, és a lélektan is sokkal jobban érvényesült. Kaptunk új karaktereket is, és mindenkit bemutat az anime részletesen, elmélyülnek a viszonyok, a konfliktusok és vívódások is érthetővé válnak számunkra. Tényleg kibővítem majd, de már álmos vagyok. Én ugyanúgy szerettem, mint az első évadot, az animáció gyönyörű, részletgazdag, és én az openingeket és endingeket is szerettem, főleg a másodikat mindkét esetben. Az első évadhoz hasonlóan ez is kedvenc lett :)

Ez az évad kicsit széttagoltabb, mint az első, jópár újabb karakter múltjába nyerhetünk bepillantást, illetve a már ismert szereplők múltja is árnyalódik. Eddig is nagyon szerettem őket, de itt lett a kedvencem Haru, illetve Ayame is. Nagyon drámai és érzelmileg megterhelő jelenetek vannak benne, de számos humoros és aranyos rész is. Imádom ezt a sorozatot! És a karaktereket. A második ED rajzolása pedig egyszerűen gyönyörű.
spoiler Engem nem lepett meg, hogy Akito spoiler
Most nem tudom, hogy olvassam-e a mangát, vagy inkább ne lőjem le magamnak a történetet… De olyan sokára lesz a harmadik évad… bár legalább lesz, és tuti rengetegszer fogom újranézni, de nehéz kivárni

A második évad is jó volt, mint az előző *-*A zenék tetszettek, a rajzolás még mindig gyönyörű volt. A történet is jó spoiler Kíváncsian kezdem el az utolsó évadot, remélem jó lezárása lesz :D

Számomra ez az évad drámaibb volt, mint az előző, ugyanakkor imádtam minden percét. Hol nevettem rajta, hol kifacsart érzelmileg. Rég sírtam már animén ennyit. Sok szereplővel tudtam azonosulni, megérteni őket, együttérezni velük, de legtöbbször Haru szavai érintettek meg legjobban. Főleg azok, amiket Yuki-nak mondott. Egyébként szerintem az ő két énje jelentheti akár az ember két arcát is. Talán erős, és túlkombinálom, de mintha Tohru-t és Akito-t szimbolizálná. A jót és a rosszat. Persze fekete Haru nincs olyan szinten, mint Akito, akit egyébként személy szerint nem tudok utálni. Megbocsájtani sem tudom, hogy másokat is tönkretett, és bár volt, hogy azt írtam, hogy tehet egy szívességet, de még így sem tudom őt teljes mértékben utálni. Vannak nála számomra sokkal gyűlölhetőbb karakterek is… Tohru-nak szerencséje volt, hogy olyan családba született, hogy olyan anyukája volt, amilyen. Akito-nak ezzel szemben nem volt ilyen szerencséje… ezért sem tudom őt utálni…

Ez az anime egyáltalán nem könnyen emészthető, pláne olyanok számára nem, akik érzékenyek lelkileg, mert ez az anime egyszerre ölel át és tép darabokra.

Ez az évad, elég durva volt, volt benne dráma bőven. Már kezdenek előbújni a történetek és az összefüggések, ám még mindig sok minden van a háttérben, amit csak sejteni lehet, vagy még csak azt sem. Mindenesetre bárhogy is próbálják spoiler

Már az első évaddal belopta magát a kedvenceim közé ez az anime. De a második évad! Szerintem sokkal izgalmasabb volt, mint az első. Igaz, abban inkább a szereplőket ismerhettük meg, de ebben az évadban kezdenek bonyolódni az események.
Új szereplők is felbukkannak az epizódok során. Az egyik kedvencem például Kakeru, aki remek barátja lesz Yukinak, illetve Kimi, aki mindig felvidított. Bár Machit is megkedveltem, de az ő életét még mindig homály fedi.
Ésss ott volt még Shishou, akit mindig is bírtam. Szerettem, ahogy Kyoval bánt és próbálta egyengetni a fiú útját.
Illetve kezdtek a szerelmi szálak is kibontakozni, aminek nagyon örültem. Hiszen a manga révén tudom, hogyan fog alakulni a Shouma család és Tooru élete.
Azonban az évad vége…Én tényleg most szeretném a következő évadot, ugyanis egy hatalmas csattanóval végződött az utolsó rész.

Imádom, imádom és imádom! Valahányszor meghallom az openingeket vagy az endingeket – esküszöm, véletlenül játszódnak le random youtubeon, nem én vagyok a mazochista hunyó:D –, sírhatnékom van; ó, sírok is, nyugi, nem hazudtolom meg magam:')

Már az első évadot is nagyon szerettem (annak ellenére, hogy szinte alig nézek animéket és ebbe is teljesen véletlenül futottam bele), de a második évad sokkal árnyaltabbra sikerült. Szinte minden fontos szereplőről új információkat kapunk, a fő karakterek közötti érzelmi viszonyok is egyre jobban megmutatkoznak, és ezek igazán szép megoldásokat hoztak.
Külön kiemelném, hogy minden résznek ugyanúgy van mélyebb mondanivalója, akárcsak az első évadban, így az ember sokat tud még mélázni rajta napokkal később is. Annak ellenére, hogy „mese”, szépen megmutatja, hogy a világ nem csak fekete-fehér.

Untam, de nagyon… klisé, dráma, sírás a semmiért stb.
Az első évad még érdekes is volt a zodiákusok miatt, de a 2. évadban nem sok mindent kaptunk belőle. Voltak nyilván ennek is jó pillanatai, de végig azon járt a fejem, hogy mikor lesz már vége =/

Végre, egyre több mindent tudunk meg, és egyre közelebb kerülünk a karakterekhez. <3
Imádom a személyes részeket, amikor egy-egy személyt közelebbről is megismerhetünk.
Alig várom a következő évadot!