Fruits Basket 3 (Fruits Basket 3.) (2021–2021) 94% 34★

Mégis mit mondhatnék még erről a sorozatról? Teljesen gyanútlanul kezdtem neki az első évadnak egy kellemes romantikus animét keresve. Majd lelkesen vártam a második évadot. Végül megnéztem a 2001-es feldolgozást. Azután mindenezt újra megismételtem. Nem hittem volna, hogy ekkora kedvenc lesz, hogy ilyen nagy hatást gyakorol rám pár rajzolt karakter története… Akkorát, hogy konkrétan végigsírom az utolsó évadot, mert fáj, ami a karaterekkel történt, mert boldog vagyok amiatt, ami a karakterekkel történt és mert nem akarom, hogy többé ne tudjam végigkövetni azt, ami a karakterekkel történni fog ezután. Mert nagyon megszerettem őket. Tooru egy naiv és olykor idegesítő lányból egy csodálatos fiatal nővé vált, aki képes volt szembenézni a saját önzőbb oldalával és rengeteg embernek segíteni. De ott van még Yuki, Kyo, Momiji, Hatori, Rin és a többiek is. Mindannyiukkal rengeteg szörnyűség történt a múltban – verbális és/vagy fizikai bántalmazás, de Tooru erőt adott nekik, hogy kitartsanak és megtegyék az első lépést egy boldogabb élet felé. Szinte nem is tudok kedvenc karaktert választani közülük, mert mindenkit nagyon szerettem – nos, három kivétellel. Kyo apjának, Akito anyjának és az idős szolgálónak aztán nem vagyok képes megbocsájtani. Az epizódértékelésemben elég részletesen boncolgattam, hogy miért. Imádtam a zodiákus tagjait, főleg Harut, Rint, Kisa-chant és Kyot, Tooru barátnőit, akik tényleg igaz barátok voltak és bármit megtettek volna egymásért, Hana-chan családját, Hiro anyukáját, Tooru édesanyját és a diáktanács új tagjait.
Nem véletlenül van Tooru mellett Akito az évad plakátján, mindkettejüknek szembe kell nézniük a félelmeikkel és érzéseikkel. És három évad után elutottunk arra a pontra, hogy megbocsájtok Akitónak még ha ez nem is mentesíti őt a tettei alól. Nem is tudom, ki az igazi hibás ebben a történetben, mert Akito felelős a saját tetteiért, és amit itt mindenkivel művelt, arra nincs bocsánat. De valljuk be, nem teljesen ő a felelős a saját eltorzult értékrendjéért.
Fájt elengedni a karaktereket, és bár rengetegen révbe értek az anime folyamán spoiler azért nem mindenki számára adatott meg a happy end. spoiler És a többieknek is biztos még meg kell küzdeniük a múljuk traumáival.
Mindent összevetve ez egy gyönyörű lezárása volt egy csodálatos sorozatnak, a zenék továbbra is nagyon jók voltak, a karaktereket imádom (ugye ott az a pár kivétel ugyan), a párosokért rajongok spoiler a történet ugyanolyan zseniális érzelmi hullámvasút volt, mint amit megszokhattunk. Az egyetlen dolog amit sajnálok, hogy ez az évad a többivel ellentétben nem 24 részes lett, mivel a manga olvasók véleményeit olvasva sok apróság maradt ki, ami ugyan a főtörténethez nem sokat tesz hozzá, de jó lett volna látni spoiler Tooru édesanyjának és édesapjának története várhatóan 2022-ben kap valamiféle feldolgozást valószínűleg egy OVA formájában, viszont a Souma család története ezzel véget ért. Kivéve, ha nem adaptálják az Another-t, de mivel befejezetlen, ezért nem látok rá sok esélyt
Rengeteget nevettem, mosolyogtam, háborodtam fel és főleg sírtam ezen a sorozaton – a dühtől, tehetetlenségtől, szomorúságtól majd az örömtől. Ez a sorozat képes reményt adni az embernek, hogy a sok szomorú és nehéz dolog után biztos van valaki, aki önzetlenül segít neki, hogy képes legyen tovább haladni. Örökre az egyik kedvenc animém marad.

Kicsi fáj elengednem ezt az animét, mert nagyon szeretem minden egyes részét/évadját. Hol érdekes volt, hol vicces, néhol pedig megható. Főleg az utolsó évad. Ugyanis szerintem itt kezdtet egyre komolyabbá válni a karakterek és a szereplők is egyaránt.
Tooru, Kyo és Yuki nagyon sokat fejlődtek, bár néha megmaradtak ugyanazok a karakterek, akiket megszeretem. Ugyanakkor Akito ebben a részben kezdtem megkedvelni. Végre felfogta, hogy nem ragaszkodhat örökké a többiekhez, nem láncolhatja őket magához. Illetve elfogadta valódi énjét is.
Az utolsó pár epizód pedig…A kedvenceim közé tartoznak. Hiszen végre teljesült mindenki álma, vágya, amiért küzdött az első évadtól kezdve ♡♡

A 2019-ben megjelent Fruits Basket első évadát – az újabb címek között – a shoujo és a slice of life műfaj egyik legszórakoztatóbb darabjának tartom. Az eredeti koncepció, a szerethető karakterek, az egyensúly a vígjáték és a dráma között, illetve a magával ragadó hangulat teljesen megnyert magának. Egy évre rá megkaptuk a 2. évadot, ami sajnos átment melodrámába. Habár rossznak nem nevezném, már lemondtam arról, hogy esetleg kedvenc lesz belőle. Ez a záró évad viszont a nullával tette egyenlővé a szériát.

Ha a 2. évad melodráma, akkor a 3. évadra az „übermelodráma” jelző is kevés. Az első
2-3 résznél még reménykedtem, de hamar súlytalan, felszínes és klisés sorozat lett belőle.
Először is, az egyensúly felborult: Teljesen eltűnt belőle a komédia, folyton csak drámázás, drámázás hátán, ami annyira erőltetett és mesterkélt volt ebben az évadban, hogy megütötte a gagyi szappanoperák szintjét. Komolyan mondom, ezzel az elmondhatatlanul kellemetlen, kínos érzéssel utoljára akkor találkoztam, amikor nagyival Sorsok útvesztőjét néztem.
A módszerei borzalmasak: 13 résznyi idő mellett (ami az előző évadokhoz képest feleannyi játékidő) akarta felvonultatni az összes karaktert, majd egyesével végigment rajtuk és a problémáikon összecsapott módon. Mindenki sírva kiöntötte a szívét azoknál a bizonyos belső monológoknál, amelyeknél a szinkronszínészek kínosan közel vannak a mikrofonhoz (vagy legalábbis ezt a hatást kelti), és közben bevágnak egy-két flashbacket. Ez az ötlettelen melodráma animék fegyvere, és sajnos itt rengeteg van belőle, ráadásul a szokásosnál hosszabbak is.
Az évad legnagyobb hibája viszont az, hogy teljesen hiteltelen az egész. Fizikailag fájdalmas volt nézni, hogy mennyire egydimenziósra, egyoldalúan utálatosra írták meg a „gonosz” karaktereket, és a viselkedésük láttán csak az „Ilyen a világban sincs!” felkiáltás jut eszembe. Ezek a karakterek szó szerint csak azért léteztek, hogy gyűlöljenek, és hogy tragikus háttérsztorit kapjon pár szereplő.
Ott van például Machi múltja, amire szavakat nem találok, annyira rossz: spoiler Ezt valaki komolyan gondolta? Felhozhatnám még Kyou apját vagy Akito anyját is, de nem csak ezen a téren voltak hatalmas butaságok. Ott volt még Yuki és Kyou erőltetetten előadott konfliktusa (pedig volt benne potenciál), a fordulat Kyou-t és Tohru anyját illetően, a 7.rész vége, a hirtelen történő karakterfejlődések és még sorolhatnám, mert itt már minden nevetségesen hiteltelen.
A karakterekről már csak annyit mondok, hogy érzelmi retardáció. Ritkán tapasztalok olyat, hogy az első évadban még jó karakternek tartok valakit, később meg egyenesen borzalmasnak. Itt ez sikerült.
A lélektani oldala teljes katasztrófa, pont mint egy gagyi szappanoperának vagy D-kategóriás doramanak.
A morális megkérdőjelezhetőségéről szót sem ejtek.

1 pont avagy egy történet tragikus bukása.

Nagyon hozzám nőtt ez az anime. Nem számítottam rá, hogy tényleg az összes karakter a szívemhez nő a végére. Külön plusz pont mert mindig olyan pozitív csalódás ha egy karakternek tényleg van személyisége és nem csak pl az unokatestvér szerepet játssza 3 jellemvonassal, és ezt itt többszörösen megkaptuk. Volt mikor alig láttam a feliratot a konnyeimtol, de azt is imádtam, hogy ennyi érzelmet képes kivaltani. Apropó érzelmek kivaltasa nagyon mérges vagyok a végére az utolsó 5 perc össze lett csapva :((, de nincs szívem levonni ezért semmit. Egyebkent imádom a horoszkopot és más ilyen tipusu művel meg nem találkoztam (bár itt lehet velem van a hiba) így még érdekesebb volt mert a kínai horoszkoppal is megismerkedhettem valamennyire.

Kicsit gyors volt a befejezés, minden szálat levarrtak, de egyébként nincs rossz érzésem. Örülök, hogy végül jóra fordultak a dolgok, mindenki önmaga lett és a saját útjára lépett. Szépen értek össze a szálak, durva az a sorsszerűség, ami Yukit, Kyout és Tohrut kötötte össze egész életükön keresztül. Örülök, hogy remake-elték az animét, rengeteget adott a teljes történet a teljes szálhoz. Rommá bőgtem magam és volt, hogy nyerítve röhögtem. Továbbra is lebilincsel ez a fandom.

Ebben a 13 részben több minden történt, mint az előző 50ben.
Gyönyörű anime, hálás vagyok hogy láthattam. <3