Longlegs – A rém (2024) 64% 90★

Remek hangulatepites mar az elejetol, jo zene, jo tortenet, csodas kepi beallitasok. Cage allati (szo szerint is), a tobbi szereplo is megfeleloen finoman hangsulyos.
Nagyon egyben van.
Nem zsenialis, mert ahhoz meg egy lepcsofok hianyzott, de en ezzel is tokeletesen elegedett vagyok. Soha rosszabbat.

Nagy csalódás.
Sajnos szinte minden szempontból ingerküszöb alatt maradt nálam ez a film.

Iszonyatosan lassan, vánszorogva építkezik a történet, ami a legvégére sem lett elég érdekes. A karakterek szinte mind úgy beszélnek, hogy megalszik a szájukban a tej. (Kivéve Cage, de ő is fárasztó volt.)
A vége üthetett volna nagyobbat, de azt is olyan sótlanul tálalták, hogy csak elnyomtam egy ásítást.

Ami viszont tetszett, az a képi világ (színek, kamerabeállítások), és a zenék, hangok ügyes használata.

Összességében nem tetszett a film. Nagyon nem. (Kár, mert Maika Monroe-t nagyon csípem, de mintha ő is unta volna az egészet.)

Anthony Perkins egyik fia thrillert rendez, ami a 90-es évek Amerikájában játszódik. A másik fia szerzi hozzá a zenét. Nic Cage a címszereplő. Engem ennyivel meg is vettek. Remek hangulatú, szép képekkel operáló film. Ha nem szereted a lassan felépülő filmeket, akkor nem neked való.

Gyönyörű képi világ, hangulatépítő zene, nekem egyben volt nagyon. Nicolas Cage, nos, őt még több filmbe, mert imádtam!!!! Amit az utóbbi években művel, sose hagyja abba azt kívánom :)

Osgood Perkins (a néhai Anthony Perkins fia) előző három filmje ugyan képi megjelenítésben, zeneileg elég hatásosak voltak, karakterek, történet felfedés, elmesélés terén több vagy kevesebb mértékben mindig érzékelhető volt a hiányosság, elsikkadás. Emiatt kezdetben volt bennem nem kevés szkeptikusság legújabb mozijánál. Aztán ahogy szállingóztak a zseniális poszterek, előzetesek, a rendkívül dicsőítő visszhangok (plusz ugye ott volt a két számomra imádott húzónév, akiket végre egy filmben láthatok) egyre jobban fokozódott bennem a várakozás. A végeredmény pedig simán hozta azt, amiket reméltem tőle.

Valamennyi tisztázatlan apróság ezúttal is akadt, de sokkal jobban egyben tudta tartani a sztorit, mint a korábbiakban. Azonban ne legyenek illúzióink, a Longlegs szintén egy szerzői mű, amiben a rendező stílusjegyeit ismét szilárdan megtartotta. A kimérten haladó cselekmény, a bőr alá befészkelő, zsigerien nyugtalanító hangulat, a rettentően megkapó rideg környezet, a nyomasztó zene, a folyamatos, sokszor megfoghatatlan rémületérzet valami fenemód rám települt a film 90+ perce alatt.

Megjegyzendő, hogy az igencsak érdekes nyomozással bíró sorozatgyilkosos thriller a végéhez közelítve egyre jobban irányult át súlyosabb tónus felé (sokan emiatt hurrogtak és fognak is), ami egy erőteljes végkifejletben tetőzött igazán. Szerintem ez adott az egész történetnek, a karaktereknek nagyobb élt és mélységet. Különösen a főhősnő ügynök, Lee Harker kapott kifejezetten jelentős személyiséget, az eléggé merev tartására, kommunikációjának szűkös tárházára megadja a film a miérteket, ami véleményem szerint teljesen érthető, indokolt. Az általam nagyra tartott és imádott Maika Monroe kifogástalanul testesítette meg ezt a jellemet.

Nicolas Cage-re mostanában mémkirályként szoktak hivatkozni jogosan végtelen öniróniája okán, aki meg szokta azért mutatni a komolyan vehető, drámai oldalát is. Ebben a filmben viszont új arcát láttam, mert szerintem tőle eddig még soha nem látott átszellemüléssel adott át egy felettébb rémisztő jelenséget, ami idővel ikonikussá válhat. Eszement zseni ez az ember, külön kiemelném talán a legerősebb jelenetet a vallatószobában, aminél nemhogy megidéződött a The Silence of the Lambs utóíz, de hatásában simán odatehető mellé.

Perkins egyértelműen eddigi legjobb alkotása. Kétségtelenül rétegmozi, igényli a ráhangolódást, ám egy masszívan elmébe férkőző, prémium kvalitású, permanens horrorvízió, értőknek.

Nagyon szeretem az ilyen lassú filmeket általában, Nic Cage meg szívem egyik kis csücske, szóval nekem ezt imádnom kellett volna. De csak odáig jutott, hogy jó filmnek tartom, nem tudta átütni azt a bizonyos falat, hogy odáig legyek érte. Korrekt munka minden szempontból, de Nic Cage maszkja szerintem zavaróan gyenge volt, és a történettől is többet vártam.

Fuu de unalmas semmit mondó film volt!! Nem láttam még sok filmet Nicolas Cage-től de szerintem ez lett a legrosszabb filmje. Egyetlen értékelhető izgalmasabb része van a filmnek mikor Lee anyukájáról kiderülnek a múltbeli dolgai és hogy amúgy mi folyik jelenleg is vele meg a film végi csattanó!

It's like, fine.
Nem értem a hype-ot korulotte, a film kepivilagat leszamtiva, voltak nagyon szepen komponalt jelenetek. Ha kicsit kampebb lett volna, elment volna egy A24 produkcionak es voltak benne kicsavartan vicces jelenetek. Tul sok volt nekem a nemtorodomsegbol elvarratlan szal, nyitvahagyott kerdes; a csavarok pedig kiszamithatoak voltak. Nic Cage meg ujonnan imadja a full-face prostheticst.

A feléig vitt a hangulat, pont illett erre a sötét, esős délutánra. Nem bántam, hogy lassú, és fura. Viszont Longlegs karaktere nekem nem működött… túl színpadias, túl sok, túl maníros, nem is tudom. Inkább volt kínos, mint ijesztő, főleg azzal a sminkkel/maszkkal. De leginkább a vége, vagyis a harmadik rész rontotta le nekem az egészet… rég rájöttem, mi várható, és így a lassúság, Lee botorkálása és a percekig némán egymásra bámulások már nagyon irritáltak. Legszívesebben ráordítottam volna, hogy ne csak lihegj és bámulj, hanem csinálj már végre valamit, te szerencsétlen!
Mondanám, hogy kellett volna még pár perc, hogy ne csak így el legyen vágva, de igazából nem is érdekel.

A Longlegs kétségtelenül egy megosztó film, ami inkább a hangulatteremtésben, a misztikum fenntartásában és a bizarr, nyomasztó érzések átadásában erős igazán. A mélyebb mondanivaló vagy a történeti, koherens elemek háttérbe szorulnak, kacifántosságuk pedig a film játékidejének előrehaladásával egyre csak növekszik. A Neon bravúros marketingje rejtélyes telefonüzenetekkel, újságokban elrejtett szimbólumokkal, ál-blogposztokkal azonban meghozta a gyümölcsét. Beszélnek erről a filmről, vitatkoznak róla, és ami még fontosabb: elmennek megnézni, így a forgalmazó eddigi legsikeresebb projektje lehetett. A Longlegs ügyes, nyomasztó, borzasztó és bekúszik a bőröd alá. De nem, a Longlegs nem az év legfélelmetesebb filmje. Viszont az egyik legérdekesebb.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2024/08/08/longlegs-a-rem-fil…