Mr King, nem is tudom mit írhatnék? Miatta kezdtem el horrort nézni (és majd olvasni is fogok).
Sose szerettem a horrort. Egytől-egyig mind arról szólt, hogy visonganak és rohangálnak mint a hülyék, miközben sehol, semmi félelmetes nincs. Hagyj döntsem már el én, hogy mikor akarok megijedni. Attól hogy ők visítanak mint akit éppen …. attól én még nem fogok megijedni, főleg, ha semmi rémisztő nincs, csak felb*szom magam és kikapcsolom, mert ha letekerem a hangerőt, nem hallom mit mondanak, de ha normál hangerőn van, akkor megsüketülök…
De King filmjei annyira másak. Élvezhetőek, gondolkodtatóak és megfelelően rémisztőek. Nincsenek teletűzdelve értelmetlen, ok nélküli visítozással…. Nem akarja lenyomni a torkunkon mikor KELL megijedni. Ránk van bízva. És ez mesteri. Ehhez kell tehetség emberek! Hogy megijedj anélkül, hogy a szereplők visongása megőrjítsen. Köszönöm a világnak, hogy van Ő. Neki hála már nem utálom a horrorokat :D
Mint színész nem nagyon tudom értékelni, mert a saját filmjein (pár másodperces felbukkanásain) kívül nem nagyon láttam, de mint forgatókönyvíró és író nagyon nagy kedvenc. Imádom a világát és azt a sok rémséget ami kipattan az agyából. Ha horror vagy thriller, akkor King neve az elsők között van.