Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron – a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden… [tovább]
Halálsoron (1999) 643★
Képek 21
Szereposztás
Gyártó
Castle Rock Entertainment
Darkwoods Productions
Warner Bros.
Streaming
SkyShowtime
Kedvencelte 318
Várólistára tette 265
Kiemelt értékelések
Mikor félúton megláttam milyen hosszú, majdnem kitértem a hitemből. Viszont menet közben rájöttem, hogy igazából nem bánom. Így nem éreztem, hogy valami hiányozna. Szépen felépített, kerek történetet kapunk. Arra viszont nem számítottam, hogy ennyire szívszorító lesz. Nagyon szép film, de nagyon tud fájni. Az viszont tuti, hogy kihagyhatatlan. Egyszer mindenkinek látnia kell.
3 napon át kellett húznom, mert nem akartam, hogy vége legyen. Már régóta nem voltam ennyire szerelmes egy filmbe. Már hiányzott ez az érzés.
Vonakodtam először, hogy megnézzem, hiszen 3 órámba telt volna. De kellett a Stephen King filmek kihíváshoz, így rávettem magam.
Eltelt 5 perc. Érdekes lenne? – Kérdezte az öreg, aztán kapcsolgatta a TV-t.
Megkérdeztem magamtól én is: érdekes lenne? És míg néztem, belecsöppentem a történet kezdetébe. A zöld út miatt.
Lassúnak tűnik a történet, viszont ez így jól is van, hiszen kell idő a gondolkodáshoz.
Szóval amikor megérkezett a börtönbe a halálraítélt John Coffey, és betoppant, csak néztem. Megdöbbentem. Egy majdnem két méteres kigyúrt állat. spoiler A karaktereket jól eltalálták. Paul és társai nagyot alkottak, valamint Vad Bill, Percy (akit utáltam), és Eduard (akinek a nevetésén sírtam, olyan jó volt) szintúgy.
A történet az érzelmekre hatott. A börtönőröknek felkellett dolgozniuk a kivégzéseket, ami nem volt könnyű dolog, főleg a harmadiknál, és egyben az utolsónál.
Nem az őröket érte áramütés, viszont őket is megrázták a történtek.
10/9.
Miért nem lehet több csillagot adni? Egy igazi mestermű. Minden percét élveztem.
A szereplők egytől egyig tökéletesek voltak. Itt külön megemlítem Mr. Jingles-t. Nagyon aranyos és ügyes egérke volt. Egyik kedvencem volt. + Paul: egy nagyon szimpatikus és szerethető karakter. Brutal, John: aahh John. Milyen egy jó lelkű ember. Legszerethetőbb karakter. Jan: hiába volt keveset, nagyon örültem neki, hiszen egyik kedvenc színésznőm Bonnie Hunt.
Wild Bill…érdekes karakter volt az biztos.:D
Viszont akit nem kedveltem az Percy. Én is felkiáltottam mikor spoiler Akkor megnyugodtam. Meg az volt a legrosszabb amit spoiler Azt nézni is rossz volt.
Újra nézem. Lehet még ma este.
Az egyik első King regény amit olvastam és nagyon megörültem, mikor megtudtam, hogy filmet készítenek belőle, méghozzá ilyen remek stábbal. Szerencsére nagyon jól megcsinálták. A második legjobb King adaptáció lett A remény rabjai után, úgyhogy Darabont nem hazudtolta meg magát és sikerült leraknia az asztalra még egy 10 csillagos filmet. Nagyjából minden regényben szereplőt a megfelelő színész alakít, talán csak Brutal karakterét képzeltem termetesebbnek a könyv alapján. Ajánlom azoknak, akik bírják a kicsit keményebb hangvételű drámákat, mert ebben aztán van minden, ami könnyen képes kiakasztani a gyengébb lelkületű embereket.
Nagyon szeretem a könyvet, az egyik legmaradandóbb King-élményem, úgyhogy kifejezetten örülök annak, hogy a film is jól sikerült. Tom Hanks kiválóan alakított, de a többiek játékára sem lehet panasz. Kifejezetten hosszú film, lassú is, mégsem untam egy percig sem.
Fájdalmas és szép film egyszerre. Milyen nehéz a mi világunkban jónak lenni, csodákat tenni. Mert nem hiszünk bennük. És mikor itt van előttünk, elengedjük. John Coffey, leld meg a békédet.
Szerintem is az egyik legjobb King adaptáció A Remény rabjaival karöltve nekem az első helyen áll. Nagyon kemény és remek történet, de megsirattam szegény Coffeyt, és úgy szétvertem volna Percy undok kis patkánypofáját, Csengettyű úr meg nagyon cukker volt.
Minden szempontból gyönyörű és csodálatos film életről és halálról. Ne ijesszen el senkit a brutális hossz, szükséges, nincs benne üres jelenet vagy elhúzott szócséplés. A történet pedig lenyűgöző, kevesen tudnának ennyi érzelmet bemutatni egy siralomházban, ennyi apró ötletet bevinni. És külön öröm, hogy minden színész remek alakítást mutat be. Kötelező anyag.
Népszerű idézetek
John Coffey: Elfáradtam. Elfáradtam az utazásban, örökké egyedül, mint az ujjam. Belefáradtam, hogy sose volt mellettem egy barát, aki megmondja, hova megyek, honnak jövök s miért. És főleg belefáradtam abba, ahogy az emberek bánnak egymással. Belefáradtam a kínba, amit érzek és hallok a világon minden nap. Túl sok van belőle.
Éjszaka csak fekszek az ágyon és töprengek. És várok. Azokra gondolok, akiket szerettem és már régen elmentek. Az én gyönyörű Jan-emre gondolok, hogyan vesztettem el sok évvel ezelőtt. És eszembe jut, hogy mindannyian eljutunk a magunk halálsorára a magunk idején. De egy gondolat a többinél is jobban gyötör éjszakánként: ha ilyen hosszú életet adott egy egérnek, mennyi idő jutott nekem? Mindannyian meghalunk. Nincs kivétel. De Istenem, olykor a halálsor nagyon hosszúnak tűnik.
John Coffey: A szeretetüket használta fel ellenük, és ez így megy minden nap, szerte az egész világon.
Melinda Moores: Hogy hívják?
John Coffey: John Coffey, asszonyom.
Melinda Moores: Mint a kávé. Csak nem úgy kell írni.
John Coffey: Nem, asszonyom. Egyáltalán nem úgy kell írni.