Filmek 5-től 7-ig zóna

1970-es évek::

A ’60-as évek nagy felzúdulása utána, ami a művészetekben hihetetlen energiákat szabadított föl (a film mellett utalhatunk a zenére), gondolhatnánk, hogy a ’70-es évek, a lassú kiábrándulás időszaka, a nagy művek apályát hozta magával. Különös módon nem így történt. Az előző évtized nagyjai sem merültek még ki (pl. Tarkovszkij vagy Bresson), de új jelentős tehetségek is jelentkeztek (pl. Herzog, akinek talán ez volt egész karrierjének legerősebb időszaka, vagy persze Fassbinder).

1. Dresden Dynamo (Rhodes, 1971)
2. India Song (Duras, 1975)
3. Stalker (Tarkovszkij, 1979)
4. Boston Fire (Hutton, 1979)
5. Le Berceau de Cristal (Garrel, 1976)
6. Two-Lane Blacktop (Hellman, 1971)
7. Berlin Horse (Le Grice, 1970)

+ Deep Red (Argento, 1975)
+ Nosferatu (Herzog, 1979)
+ Perceval lovag (Rohmer, 1978)

Szégyen, de szinte csak ismételni tudom magamat, meg a többieket.

Sztalker
Férjek
El Topo
Premier
Mechanikus narancs
Aguirre, Isten haragja
Szindbád

Tiszteletbeli említések: Solyaris, Tükör, Jelenetek egy házasságból, Alice in the Cities, Az ötödik pecsét

Szeretem a 70-es évek filmes felhozatalát, több okból is, de lássuk a személyes kedvenceimet:

1. Mechanikus Narancs és
2. Ötödik pecsét: 1001 filmértékelésemből hat darabra került 10/10-es áldás. Abból a hatból itt van rögtön kettő. Nem igazán tudok egyikhez sem mit hozzáfűzni, nameg korábban is volt már mindkettő lista-matéria.
3. Őszi szonáta: Legeslegtutibbjobb Bergman film. Legalábbis szerintem.
4. Barry Lyndon: Kubrick. Megint. És nem unom.
5. Száll a kakukk fészkére. Szinte mindenben kiemelkedő, de főleg a színészek és karaktereik miatt szeretem. Meg a vége miatt.
6. Sztalker: Nem engem fogtok megtalálni a Tarkovskyt éljenzők leghangosabb klikkjében, de ezt a filmjét több okból is karmolom.
7. Taxisofőr: A Joker csak szeretett volna ilyen komplex és hullámvasútszerű lenni.

Illetve még két (azaz három) honorált említés:
– Részeges karatemester: Ez volt az első olyan film, ami után komolyabb rajongássá vált az addig csak időtöltésként létező filmezés, mint olyan. Igaz, tizenpár éves voltam még csak, nameg ekkortájt vagy a tv-re vagy a kölcsönzőkre hagyatkozhatott csak az ember, de utóbbit majdnem minden héten betámadtuk. Egyébiránt sok (nagyon sok) Jackie Chan filmet lenyomtunk anno öcsémmel, meg az egyik ált. sulis osztálytársammal, és bár manapság egy maroknyi filmjére tudnám csak azt mondani, hogy ér is valamit, de a Részeges 1 bizonyosan köztük van. Még a hulladék angolból magyarra fordított verzió ellenére is.
– Annie Hall és Manhattan. Nem tudtam dönteni közöttük, és egyiket sem akartam megemlíteni a másik rovására.

1970-es évek

A ’70-es évek emlékezetesei:

A Poszeidon katasztrófa
Gyilkosság az Orient expresszen
Harmadik típusú találkozások
Húsdarab
Kelly hősei
Óvakodj a törpétől!
Pillangó

1970-ES ÉVEK:

Először arra gondoltam, megint egy kategória, amiből kb. 3 filmet láthattam… de nem! Épp annyit, hogy kicsit gondolkoznom kelljen, mi kerülhet fel a listára, de azért viszonylag könnyen döntöttem. (Persze, tudom, egy csomó „kötelezővel” és „klasszikussal” még le vagyok maradva, de nálam ez már csak így megy… :))

1. Hair (1979) – Egyértelmű az első hely. Az egyik első film, ami megérintett és kedvencemmé vált, ez azóta sem kopott meg, csak kicsit háttérbe szorult. Nem vagyok musicalrajongó, de Hair-rajongó nagyon is.
2. Annie Hall (1977) – Az egyik legszórakoztatóbb film, amit valaha láttam, és ezt a legjobb értelemben mondom. Nagyon tetszett, újra is kellene nézni valamikor…
3. Gimme Shelter (1970) – Kicsit rendhagyó, de remélem, belefér. (Egyúttal le is szorította a listáról a Woodstock (1970)-ot, de azért csak megoldottam, hogy mégis itt legyen. :))
4. A Keresztapa 2 (1974) – Nem rám vall, hogy ilyen filmeket nézzek, főleg, hogy még be is jöjjön, de itt ez történt. Azért szántam rá magam, mert gáznak éreztem, hogy nem láttam egy ilyen alapművet, és kivételesen nem bántam meg, hogy nem a megérzéseimre hallgattam. Nem mondom, hogy kedvencem, de nagyon tetszett (főleg Al Pacino :D)!
5. Taxisofőr (1976) – Különlegesnek, ugyanakkor nyomasztónak és megterhelőnek is tartom. Nem kedvenc és jobban szerettem nála más filmeket, mégis megmaradt az érzés… Talán majd újranézem egyszer.
6. Zabriskie Point (1970) – Néhány éve elkezdtem nézni ezt a filmet, de valahogy nagyon nem jó pillanatomban találtam rá, csak pár percet bírtam. Aztán kb. egy éve nagyon eltalált. A zenéje is szuper.
7. Az utolsó tangó Párizsban (1972) – Hát bocsi, de volt képem megint feltenni a listára. :D Vívódtam kicsit, hogy a változatosság kedvéért egy másik „Az utolsó…” című film kerüljön ide, de nem, sajnos annak maradt a „vigaszág”.

És akkor a „vigaszág”: Az utolsó mozielőadás (1971), Brian élete (1979), A nő illata (1974)

1970-es évek:

Sztalker (1979)
Radírfej (1977)
Aguirre, Isten haragja (1972)
Őszi szonáta (1978)
Suttogások és sikolyok (1972)
Jelenetek egy házasságból (1973–1973)
Halál Velencében (1971)

Ezt a kört vitte a La passion de Jeanne d'Arc. Igazi remekmű, nagyon ajánljuk!

A következő kategória az 1970-es évek. Roppant erős évtized volt.
A határidő: május 10. 23.59.

– A bajusz
– A zongoratanárnő
– Álmodozók
– Jeanne D'Arc
– Az utolsó tangó Párizsban
– Sans Soleil
– Az illúzionista

Tiszteletbeli említés: A fiú, Rosetta, A Gyűlölet, Un homme qui dort, Visszafordíthatatlan, Zazie a metróban

Egy pöppet kicsúsztam az időből, mert eléggé gondban voltam, hogy miket válasszak és milyen szempontok alapján + a listám átnyalásával sem tudtam foglalkozni, de @Mr_Catharsis91 felsorolásának hála erre nem is lesz akkora szükség, mert annak egy részét ismerem, kisebb részét szeretem is. Sorrend nélkül:

– León, a profi
– Amélie csodálatos élete
– Bolond Pierrot (a Kifulladásig finoman szólva sem nyűgözött le)
– A profi
– Adéle élete
– A gyűlölet
– Jean de Florette I-II

+1: Nicsak, ki tetovál? – Mert kellett valami Louis de Funés-től is, akinek a filmográfiáján megtalálható minden, a nagyon rossztól a nagyon jóig, de én overall bírom ezt a figurát, az említett film pedig a kedvencem tőle, bár szorosan versengett a Felszarvazták őfelségét is.