Eredet (2010) 89% 1134★

Még egyszer. És még egyszer.

Két hét alatt háromszor néztem meg a moziban. Harmadszorra már egyedül mentem, mert senki nem volt hajlandó elkísérni. :D Azt hiszem, ez már önmagában jelzi, hogy mekkora hatást tett rám.
Emiatt a film miatt kezdtem el amúgy vaterázni is. Pont végeztem fősulin, nyilván sehova nem kellettem, viszont előrendelhető volt a filmből egy aktatáskás BD+DVD változat pörgettyűvel, képekkel. 17-ért. Ööö, oké, challenge accepted! Gyorsan újraterveztem, hogy akkor mihez is ragaszkodom, mihez nem (könyvek, filmek), és kb. 3 hónap alatt meglett rá a pénz, voltak is örömkönnyek ám! Azóta is ez a filmgyűjteményem egyik legszebb (és legdrágább) darabja, büszke vagyok rá. Ennyi emberi gyarlóság belefér az életembe.
Történet, színészek, zene, látvány, minden csillagos ötös. Látni kell!
És nem számít, hogy a valóságban vagyunk vagy éppen álmodunk, ha boldogok vagyunk.

Szeretem az összetett filmeket, a túlbonyolított filmeket, az álmokról és a tudatalattiról szóló filmeket. Azt is szeretem, ha egy filmnek nem tudom eldönteni a végén, hogy akkor most mi van. Mivel ez mind az egyben, ezért ez egy non plus ultra mozi számomra, szeretem.

[Isteni érzés arra ébredni, hogy félálomban random ezt indítottam el. :') Nem egy „akkor most visszaalszom”-film volt.]

Mióta láttam a filmet, szinte mindig ezzel álmodok. Annyira beleette magát a gondolataimba, hogy kezd az egész szörnyen fárasztó lenni. Ugyanakkor ez egy roppant érdekes alkotás az ember tudatalattijáról, az álmokról és a valóságról. Mindezek mellett ráadásul izgalmas és akcióban gazdag. Egy pillanatra sem ül le a cselekmény, nagyon pörgősen zajlanak az események. A vége pedig… imádtam, ahogy a látványt és a zenét is.

Zseniális film, ahol néha te sem tudod eldönteni, hogy mi az álom és mi a valóság. És miután a végére értél, még órákon keresztül a film jár a fejedben, annyira magával ragadott. Elgondolkozol, hogy mi is az igazán fontos és mi a jobb? Az álom vagy a valóság?

Nekem ez a LEG-LEG-LEG! Nagyon nagyon szeretem a Christopher Nolan filmeket, de ez az abszolút kedvenc. Ha nem veszem bele Nolant, hanem csak úgy általánosságban véve, minden eddig látott film közül azt hiszem ez volt rám a legnagyobb hatással. Nem tudom hányszor néztem már meg, de nem találok benne hibát. Maga a téma, a színészek, a rendezés, és az a zene! *.* Egyszerűen tökéletes! Szerintem nem is kell ennél többet mondanom.

Nagyon közel áll hozzám a téma, mindig is foglalkoztattak az álmok.
Az nem kérdés, hogy fantasztikus film lett.
Bonyolult és néhol nehéz követni, már rögtön az elején belekezdett az idő és a világok variálásával. A forgatókönyv eszméletlenül zseniális lett Michael Caine azt nyilatkozta, hogy amikor olvasta a forgatókönyvet, nem értette hol a határ a valóság és az álom között. Nem csodálom :D,nem véletlenül készült egy évtizedig.
A torta habja pedig a színészi játék, szerintem DiCaprio zseniálisan hozta a szerepet. Persze nem csak Leonak jár a taps: az egész szereplőgárdának, Hans Zimmernek, akinek a nagyszerűen aláfestő, melodramafikus zenéje sokat segít az élmény átélésében. És természetesen Christopher Nolannak, aki ezt az egész csodát MEGÁLMODTA és megteremtette.

Kedvenc, akárhányszor nézem meg, mindig lenyűgöz és elgondolkodtat, hatással van rám. Jó zene, remek színészek, izgalmas történet, érdekes téma, elképesztő látvány. Mi mást is akarhatnék még egy filmtől? Akárhogy nézem is, csakis egy zseni fejéből pattanhat ki egy ilyen komoly, bonyolult szálakkal teli sztori. Szerintem odafigyeléssel elsőre is érthető, de utána garantáltan meg akarod majd nézni még párszor. :)

Rég láttam már olyan filmet, ami ennyire magával tudott volna ragadni, es ez valami elképesztő volt. Mind látványilag, mind színészileg. És az a befejezés!
Az biztos, hogy még meg fogom nézni párszor.

Izgalmas. Elgondolkodtató. Kalandos. Bonyolult. Tetszett. :)