Godzilla (MonsterVerse 1.) (2014) 57% 315★

A filmből kb annyira emlékszem, hogy sötét volt. Mindig sötét volt. Semmit nem láttam belőle. Végig néztünk 2 órányi sötétséget. Untam.

Nekem nem igazán tetszett, és nem is annyira figyeltem rá. Nem tudott lekötni, és a szereplők sem voltak annyira izgalmasak. Végig sötétség, a vége sem igazán tetszett…

Vagy ötször akartam abbahagyni, de kibírtam. Végig. Jár nekem érte a piros pont.

– Történet: Semmi.
– Logika: Nem. Nem vagyok képes a radioaktivitást evő szörnyeket, amire azt mondják, hogy ultimate ragadozó (hol? ha nem eszik húst?) elfogadni.
– A látványvilág: Ne aggódj, nem látsz a nagy szörny csatából semmit, mert jó ködös és sötét a kép.
– A pasi vágybeteljesítés (tm): Mert konkrétan hihető, hogy egy pasi folyton ide-oda keveredik, pont az a képessége van (ért a bombákhoz, yay), ami a végén kell. És még a családja is a szörny miatt pusztult ki, hogy legyen bosszú motivációja. A nevetséges kisgyerek hajtóerő, de nem a saját gyereke is fájdalmas volt.
– Az egyetlen plusz: Akik itt házaspárt játszottak, azok a Bosszúállók 2-ben testvérek és vannak vérfertőzés rajongóik. Nekem ez se volt plusz pont, de ez volt az egyetlen vicces dolog, amire koncentrálni tudtam.

Tetszett, hogy spoiler.
Nem tetszett, hogy spoiler.

Gondolom, azért ilyen alacsony a csillagozás, mert a címből ítélve sokan több dirr-durr-piff-paff-puff-bumm harcot vagy akármit vártak volna és csalódtak.

Ez mondjuk teljesen érthető, hiszen ez inkább a Brody-család drámája volt. Elmegy az apuka, szörny támadás lesz, vajon túl éli-e…. De őszintén, én Elizabeth Olsen miatt néztem meg, szóval az ő karaktere végre nem volt elb*szva, úgy hogy… tetszett a film. :D

Persze, azért a csillaglevonás, mert spoiler, úgy hogy jogosan nem 10 csillag. De szerintem egynek jó volt.

Ez a film… jajj… Hatásvadász jelenetekkel teletűzdelt, unalmas sablonokra épülő „látványmozi”, ahol még a látvány sem az igazi.

Katasztrofális.

Hát ez valami borzalom volt. :'D Teljesen értelmetlen történet, unalmas karakterek, sablonos szörnyek. Illetve Godzilla. Konkrétan alig szerepelt a filmben, maximum az utolsó fél órában, akkor nem értem miért lett ez a film címe. Sokkal többet vártam ettől a filmtől.

Nem azért, de ez miről szólt?
Sokat nem láttam belőle, és szerintem a karakterek sem, hisz abban a sötét ködben az orráig nem lát el az ember, illetve nem lett volna rossz ez a családi dráma, de egy jó tanács: ha őshüllőkről készítesz filmet, és még ilyen címet is adsz neki, lehet, de csak lehet. . . hogy jó, ha szerepel benne a címben nevezett állat is.

U.i.: És én még mindig szeretem a ’98-as filmet is, szóval. . .

Úgy tűnik Amerikában még él a nagyobb = jobb gondolat. Legközelebb Godzilla már akkora lesz, hogy el sem fér a Földön, és a Naprendszer bolygóival tekézik.
Maga a történet zavaros, de nem baj, végül is a film a látványra épül. Ja, de akkor miért játszódik az összes „látványos” jelenet sötétben? Na majd legközelebb. Nyáron jön egy japán film, és 2019-re várható az amerikai folytatás. Úgy tűnik más rendezővel, ez legalább biztató.

Az előzetes…? Príma!
10/10
Tekinteteket a képernyőre ragasztó izgalmakat, grandiózus szörnyetegeket, és mondhatni súllyal bíró, elevenbe vágó katasztrófát ígér. Gyönyörű, hangulatos és élénk, meleg árnyalatokkal felruházott látványvilággal megtoldva. Egy olyan élményt vetít előre, ami ízig-vérig méltó a Godzilla kultuszhoz.

A film…? Eh… az érdektelenség még pár fokkal jobb, mint a frusztráció és a düh.
5/10
Godzilla teljes szégyentelenséggel nem csupán mellékszereplő, hanem már-már statiszta számba menő, kvázi éppen csak megtűrt töltelék a saját filmjében, akit alig lehet látni. A MUTO-knak több lapot osztottak, mint ennek az elragadó, pikkelyes felhőkarcolónak. A katasztrófa céltalan rombolás, amire még azt se vágnám rá, hogy legalább jól néz ki. A film túlzás nélkül vaksötét, a képminőség rovására menő fényerő feltekeréssel is számtalanszor hunyorognom kellett, ha látni akartam valamit. Amelyik jeleneteknél pedig a sötétség nem lett volna akadály, ott behozták azt a sűrűségű ködöt és portengert, amiben csodaszámba ment, ha a szörnyek sziluettjének egy részét ki tudta venni a néző. A színek elvesztek… összehasonlítva az előzetest és a film kiváló minőségű verzióját annál a jelenetnél, ahol a levegőből mutatnak füves területet, fájdalmasan szembeötlik, a film mennyire szürke és fakó a traileréhez képest. Godzilla eredettörténetéhez fűződően szerencsés, aki hozzám hasonlóan a film előtt összeolvasott róla egy csomó információt, mert a készítők fejtegetéses említés szintjén se akarództak túl sokat foglalkozni a kislánnyal…

Ez volt az első Godzilla-film, amit láttam, korábban az első, 1954-es verziójába belekezdtem, de olyan rémes minőségű volt a hozzá mellékelt angol szinkron, hogy a férfi karakterek beszédéből nem tudtam még csak felismerni se sok szót, nemhogy lefordítani. Viszont már jóval előtte foglalkoztatott ez a lenyűgöző, mutáns dinoszaurusz, ahogy fentebb céloztam rá, befaltam minden fellelhető információt róla, és szerfelett tetszett, amit így láttam. Godzillában volt valami, ami elemi erővel vonzott engem, érdeklődéssel töltött el, aminek fényében igencsak elkeseredtem, hogy mennyire… közömbösnek, lelkesítő hatás nélkülinek bizonyult számomra az, amit ebben a filmben mutattak belőle, miközben Kong a saját, modern történetében azonnal levett a lábamról úgy, hogy hozzá nem is fűzött ilyesféle előzőleges szimpátia, ami még inkább feljebb lódíthatta volna a tetszésindexet. Összességében minden minősítésben elbújhat ez a történet a folytatása, a Kong – Koponya-sziget (2017) mellett, ami nekem a negatív értékelései ellenére is nagyon bejött ugyan, de ehhez viszonyítva pláne kiváló alkotás.

A felvezető szakasz még megvett magának, érdekesnek találtam mind az apa megszállott nyomozását a kormány furcsa jelenségekkel kísért titkának leleplezésére irányulóan, mind az eredeti Godzilla filmekkel húzott párhuzamot, amikor először tettek a tudósok említést Godzilláról. Utána viszont az igazán kiemelkedő momentumok kimerültek abban, amikor Godzilla előlépett a lángok közül az éjszakában, és amikor az ázsiai negyedben ködbe burkolózva felegyenesedett; ezeknek a jeleneteknek a kisugárzásában megvolt az a tekintélyt parancsoló erő, aminek át kellett volna hatnia az egész történetet. Egy idő után körülbelül azon kaptam magam, hogy hidegen hagy, amit látok, hidegen hagy, hogy Godzilla majd mihez kezd ezekkel az óriás molylepkékkel, mikor az emberek befejezik a tötyörészést, és végre adnak neki érdemi játékidőt, hidegen hagyott, hogy mi lesz a leginkább főszereplőnek beállított, de közömbös arcok tengerében így is elvesző, elég egysíkúan jellemtelen család sorsa, hidegen hagyott, hogy mit fognak még lerombolni a mutánsok, mire eljutunk a stáblistáig. És fenntartom, hogy annál még mindig jobb ez, mintha állandóan azon mérgelődtem volna, hogy milyen idióta megoldásokkal tűzdelték tele a sztorit, amit nekem el kéne hinnem szerintük… de ez rohadt kevés volt. Nem tudott berántani, nem tudott semmiféle érzést kicsikarni belőlem.

Az a felett érzett nem értetlenségemen kívül, hogy ha Godzilla az abszolút csúcsragadozó, akkor miért sikerül ennyire nehézkesen összecsapnia a hozzá viszonyítottan nevetségesen apró MUTO-val is akkor, mikor a nagyobb nem lép közbe, és támadják így két oldalról. Jól van, hogy hamar véget ért volna a film, és nem tartogatott volna túl sok történést se, ha Godzilla egy csapásra eltapossa mind a két megarovart, de az sem volt reális, hogy ennyire szenvedősen, ennyire vesztes zónában fuldokolva próbálja levadászni őket. A harcjeleneteik egyáltalán nem voltak megkoreografálva, egyik fél sem használta ki a testfelépítéséből adódó előnyeit, pedig ütős, energikus viadalt lehetett volna kreálni közöttük. Az se volt teljesen tiszta amúgy, hogy amikor a japán tudós az eredeti nevén, azaz Gojiraként hivatkozott a szörnyre, akkor az amerikai katonák minek váltottak át automatice a közismert/amerikai/magyar nevére, és szólították Godzillának. Nekem jobban tetszett az, az alternatíva, hogy a japán nevét használják a filmben, de ha ragaszkodnak az elterjedt opcióhoz, az se gond, csak akkor tartsanak ki mellette egységesen…

Mindezek ellenére nagyon várom, hogy a közeljövőben debütáló Godzilla II-ben mit fognak felmutatni a készítők. Egyrészt azért, mert ha a King Kong film ekkora minőségjavulást mutatott fel ehhez képest, akkor jogosan élhetek azzal a feltételezéssel, hogy a Godzilla II megtartja a Kong szintjét, ha túl nem is lép rajta. Másrészt… megint hagytam beetetni magam az előzetessel… xD A – mostani ellenfeleknél biztatóbb benyomást adó – szörnyek mennyiségéből adódóan merem remélni, hogy majd abban nekik és Godzillának is nagyobb szerepük lesz, és nem csak random civilek futkározását fogom nézni.