Különvélemény (Különvélemény 1.) (2002) 82% 379★

Nagyon jó az alapsztori és folyamatosan fenn tudják tartani a feszültséget. Fordulatos, izgalmas és nem laposodik el. Nagyon érdekelnek a jövőben játszódó történetek, mindig öröm ilyen jól sikerült disztópiákat nézni.

Számomra Spielberg 1993-ig majdhogynem csak igazán emlékezetes vagy nagyon jó filmeket készített, néhány kevés kivételtől eltekintve egészen a Schindler listájáig. Aztán 1993-tól már egyre több olyan alkotás került ki a kezei közül melyek már nem voltak olyan nagy hatással rám. Akkor már tényleg azt csinált, amit akart. Szokták is mondani, hogy csak egyetlen igazán független filmkészítő van Hollywoodban; Steven Spielberg. Ekkortájt egyre jellemzőbb lett a filmjeire, hogy nagyon látszódott rajtuk az, hogy valamely díj meghódítása érdekében született és nem pedig csak a közönség kegyeinek elnyerése érdekében. Talán azért is történt így, mert addig elég mostohán bánt vele az Amerikai Filmakadémia is. Sokszor volt, hogy alkotásait jelölésekkel elhalmozták, de a díjakat más kapta.
A 2002-ben bemutatott Különvélemény azon 21. századi Spileberg filmek sorába tartozik, melyek fantasztikusan emlékezetesre sikerültek. Szuper látványos, a mondanivaló számottevő és érdekes, a történet fordulatos és izgalmas, a karakterek nem teljesen egysíkúak, a rendezés első osztályú és a színészek is remekelnek, kiváltképp a kisebb szerepeket és mellékszerepeket alakító színészek dolgoztak szuperül. A főszerepben domborító Tom Cruise, aki számomra sosem volt túl szimpatikus, de elismerem, hogy tud valamit, mert nagyon sok jó filmje van, amit érdemes megnézni, de itt és most nem volt olyan jó, mint sok más filmjében.
A film dilemmája szerintem nagyon jól eltalált, amit köszönhetjük Philip K, Dick-nek is, aki a film alapjául szolgáló történet kitalálója. A bűn, a bűnelkövetés és a büntetés a film alap témája. Vajon tényleg el lehet ítélni valakit egy büntet miatt, amit valójában el sem követett, csak megjósolták az elkövetését. Ez egy igazán jó kérdés!
A sok pozitív dolog mellett szólok pár dologról, ami nem annyira jött be nekem. Kezdem azzal, amikor John Anderton nyomozó úr majdnem „kigombolt ingben lengeti a tenyerét” a kijelző elött és „sikálja a képet”. Szerintem ez egy borzasztó jelenet volt és szerintem a film színvonalának ez csak ártott, erre mondom én, hogy teljesen felesleges és ’parasztvakító’ látványelemként a legszívesebben utólag is kivágatnám a filmből. A film másik gyenge pontja a sok giccs. Először is nem kellett volna újra összehozni John-t a feleségével. Jó lett volna, ha Anderton a „dutyiban” marad és nem a felesége menti ki onnan. Lehetett volna, hogy valaki más kapja el a rosszfiút, vagy esetleg ha igazán tökösre akarták volna venni a befejezést, akkor a főbűnös megúszta volna a huncutságait és ezzel a történet némiképp árnyaltabb és pesszimistább befejezést kapott volna. Na, mindegy! Ezekkel egyútt is nagyon jó ez a film, bár lehetet volna egy kicsit még komorabb!
A forgatókönyvben a karakterek jól fel vannak építve, a háttér történetük miatt a motivációik és a cselekedeteik nem csak vannak, hanem érthetők is. A legjobb fordulat az, amikor kiderül, hogy Anderton tényleg képes megölni a számára ismeretlen Leo Crow-t, mert olyan okot kap rá amellyel senki sem vitatkozna.
A két svéd színész; Max von Sydow és Peter Stormare nagyon sokat dobott a filmen. Stormare mellékszereplőként némi humort vitt a történet komolyságába.
A film titkos ásza Max von Sydow. Alakítása remek volt, de ezt már megszokhattuk tőle, mert a legkisebb szerepeiben is fényt vitt a filmjeibe. Ő igazi színész volt. Elválalt kisebb szerepeket kisebb filmekben is és még ez sem tette tönkre a karrierjét, ami hosszú évtizedeket ölelt fel, azért mert ő egy igazán tehetséges színész volt és nem csak egy filmsztár. Egy legenda. Karaktere a Különvéleményben eleinte jóságosnak tűnik, de aztán lehull róla a lepel és ő lesz a film fő gonosza. Indítékai világosak és nem teljesen egy velejéig romlott karaktert kapunk, hanem csak egy olyat, aki rossz úton és eszközökkel próbál fejlődést és újítást hozni a világba.
Colin Farrell egy kicsit háttérbe szorult a rengeteg remek alakítás mellett, mert nem kapott olyan jelentős szerepet. Az ő karatere felesleges, kihagyásával a történet nem vesztett volna semmit sem.
Samantha Morton Agatha szerepében eleinte nem sok „vizet zavart”, de aztán a történet beindulásával neki is el kellett kezdenie színészkedni. Ahhoz képest, hogy nem sok tere volt az ő játéka is emlékezetesre sikerült.
Ez egy nagyon jó kis sci-fi, amit ajánlok mindenkinek, mert érdemes megnézni.

Eszembe jutott az a jelenet, amikor kiműtik a Tom Cruise szemét benne, na gondoltam jó régen láttam ezt a filmet, ideje újranézni.
Szeretem, érdekes ötletek vannak benne, persze mert Dick regényből van..

Azt hiszem vitathatatlan, hogy Steven Spielberg a XX. század egyik legkiemelkedőbb filmes alakja. A kisujjában van, hogy miként kell szórakoztató, látványos és egyben tartalmas filmeket készíteni, így a ’70-es és ’90-es évek közötti időszakban ontotta a jobbnál-jobb filmeket. Viszont a rendező úr sem tökéletes egyéniség. Néha igen erősen mozdul el a giccs felé, és szentimentalitása rá tudja nyomni a bélyegét olyan filmekre, melyek ezt nem igényelnék. A Különvélemény pontosan ilyen.
Nyáron úgy néztem meg, hogy a novellát nem olvastam. Már akkor éreztem, hogy a vége tipikusan spielbergi, és ha lecsípnénk jó 20 percet, egy 10/10-es filmet kapnánk. Nemrég elolvastam a novellát, és ez tovább erősödött ez az érzetem, így 9-ről 8 csillagra csúszott értékelésem is. A forgatókönyv szépen követi a problémát, amit Dick felvázol, de alakít is rajta. Andertont megfiatalították, és motivációit is átformálták. Mondhatjuk, hogy hollywoodiasították a sztorit. Tény viszont, hogy az eltűnt gyermek szál ennek ellenére remek, mert segít, hogy jobban együtt érezzünk John-al. Viszont, ahogy ez a végére átmegy giccsparádéba, és természetesen Anderton és neje újra egymásra találnak, majd elmondják, hogy a három mutáns is boldogan él, míg meg nem halnak… Dick novellája tökösebb, a különvélemény fogalma is eltér, és sokkal érdekesebb. Mi több, szerintem a fennálló rendszert is logikusabban kritizálja.
Ennek ellenére a film remek, a giccsesebb húzásai ellenére sokszor nem is érezhető, hogy ezt bizony Spielberg rendezte. Az akciók pergőek, látványosak, de egy percre sem tolakodóak. A rendező úr pedig nagyon ért ahhoz, hogy miként építsen fel egy élő-lélegző világot kicsit több, mint 2 óra alatt. Cruise-t emberileg lehet kritizálni, de szerintem jó színész, én legalábbis kedvelem a filmjeiben, és itt is teljesen szimpatikus volt.
Érdekes lenne egyébként, ha megvalósulna egy ilyen bűnmegelőzési egység. Szerintem igen nagy feszültségeket tudna generálni a társadalomban, még akkor is, ha tényleg csökkennének a gyilkosságok. A filmet pedig nézzétek meg.

Régóta az egyik kedvenc sci-fim, így kaptam az alkalmon, hogy újra megnézzem, mikor láttam, hogy ez megy a [Mozi+]-on. Az effektek talán kicsit megkoptak, de a bemutatott világ, a hangulat, a kézzel tapintható feszültség és a tökéletes szereposztás még mindig a székbe képes szögezni az embert. A történet lényegében egy egyszerű gyilkossági ügy, amivel a helyszínelők sorozatok tömegével árasztanak el bennünket, de annyira megdobja az egészet ez a futurisztikus környezet és a jelenleg nehezen elképzelhető, 'jóslat' alapú igazságszolgáltatás, hogy a mai napig a klasszikusok közt a helye.

Dick történetét nem olvastam, így összehasonlítási alapom nincs.
A feléig egy eléggé látványos és csavaros akció sci-fi filmet kaptam. Farrell és Cruise jól játszottak, a cselekmény ezerrel pörgött. A témáját szerintem jól körbejárta, a rendszer tényleg felvet egy-két kérdést.
Aztán úgy másfél óra után a film valahogy megtört. Az addig felépített történet egy kicsit sablonossá vált, a befejezését pedig nem először láttam.
Ami nagyon zavart, az pár helyen a világítás. Indokulatlanul vakítóan fényes a film, a napszaktól függetlenül.
Őszintén szólva, nekem ez a film annak idején kiesett. Ha nem látom, hogy Spielberg rendezte, magamtól meg nem mondtam volna.

Ez is lemaradásom volt a környezetemben csak „kultfilm”-ként emlegetett listán, így tehát pótoltam, és azt kell mondjam, jól tettem, mert egész tetszett ez az alkotás. Tom Cruise nem épp a kedvenc színészeim egyike, nekem sokszor soknak tűnik a játéka, és valahogy „fellengzős arcberendezésűnek” tartom őt, de itt most nem volt zavaró, sőt, kifejezetten jól alakított.
Nagyon tetszett az alapötlet, érdekelt a vége is, lekötött az egész, és noha nagyjából azért ki lehetett találni, mi fog történni, ettől nem lett kevésbé izgalmas.
Érdekes elképzelés a jövőről különben, a kedvenceim a pók retinaszkennerek voltak… Bár nyilván nem értékelném őket annyira, ha épp azt csinálom, amit a filmben a delikvensek. :D

Imádom! Annyira jó és annyira ötletes a történet!

Régebben egyáltalán nem szerettem a disztópiákat, nem is emlékszem már ezt miért is néztem meg. A kivétel viszont erősíti a szabályt, hiszen ez rögtön kedvenc lett. Be is szereztem és számát sem tudom hányszor láttam annak idején.
Érdekes volt most újranézni, s bár mostmár annyira tökéletesnek nem látom, mint annak idején, de abban biztos vagyok, hogy még elő fog kerülni…

Bármikor képes vagyok megnézni. Dick <3