Elrabolva (Elrabolva 1.) (2008) 81% 403★

Már nem egyszer láttam ezt a filmet. Tetszett, de már annyiszor láttam, hogy nem igazán köt le. Van benne izgalom, akciódús, fordulatos is. A szereplők elmennek, Liam Neeson jó színész.

Az ok, amiért ne menj Párizsba xd
Még jó, hogy amúgy sincs pénzem rá :D

Anyum nézte mindig ezt a filmet a tévébe de én csak részleteket láttam mindig belőle, jó döntés volt, hogy végül megnéztem az egész filmet. Nagyon tetszett.

Nem igazán vagyok oda a „megyünk és ölünk” jellegű filmekért, de valahogy Liam Neeson annyira szerethetővé és élvezhetővé teszi ezt az egész akció-műfajt, hogy muszáj mindenkinek megnézni, bárhogy is viszonyul az ilyen filmekhez. Muszáj, mert olyan kijózanítóan, felpofozósan valósághű, hogy szívem szerint kötelezően levetíteném évente egyszer az egész világ előtt. Annyira aktuális veszélyeket feszeget, és azt hinnénk, ilyen buta szereplők csak a filmekben létezhetnek, de nem… A valóság az, hogy a mai lányok többsége tényleg ennyire hiszékeny, és sajnos nem mindenkinek lehet Liam Neeson az apja.
Ütős és erős film, izgalmas, mégis szívszorító.

Sikerült azt a bravúrt elkövetnem, hogy visszafelé néztem végig a három részt. Illetve a 3. résznek sikerült azt a bravúrt elérnie, hogy miután belefutottam, megnéztem az előzményeket is (újra). [[https://snitt.hu/ertekelesek/1276299]] ((Kis magyarázat: újabb véletlen, hogy a 2. rész előbb lett meg, mint az első.)) Nem csodálom, hogy ebből a filmből sorozat lett, és még Neeson karrierje is teljesen ráolvadt a jópolgár vagyok, amíg ki nem akasztotok életelvre. Az ő filmjeiben az tetszik, hogy igyekeznek a realitás elképzelhető határain belül maradni. Nem óriási apparátus szolgálja és segíti őt, csak pár visszavonult haver; nem mészárol le nyílt színen egy sereget (legfeljebb zegzugos helyeken); szóval a kiindulási feltételekbe belefér minden történés és cselekedet. A főhős személyisége a hozzánk passzoló világban érvényesül, és ennek a filmnek ez az extrája. Ettől szorul össze a lányos apák gyomra, ettől nézünk ferde szemmel, szorongva az összeverődő rosszarcúakra, és ettől kapcsol ki bennünket, amíg nézzük.
Miért nem maxoltam a csillagokat? Olyannak tűnt az egész cselekmény, mint a gátfutás: a versenyző kapkodja a lábait, és a korlátok, bár sok van belőlük, megkülönböztethetetlenül jönnek egymás után. Talán érthető, hogy mire gondolok: az ellenfeleken és akadályokon keresztül vezető ámokfutásból legfeljebb a mennyiség marad meg, az egyes szereplők nem igazán. Elkelt volna még néhány markánsabb figura ide. Nem is biztos, hogy nagyobb szerepet kellett volna nekik írni, inkább a rendező instruálhatta volna úgy őket, hogy a többiek filmes jelenléte ne legyen ennyire halvány. Hogy mondjak ellenpéldát: Famke Janssen és Leland Orser jelenléte erős, míg Olivier Rabourdin úgy játszik, mintha direkt nem is akarna látszani…

Az egyetlen akciófilm, amit szeretek :D Ahányszor adják, annyiszor nézem meg….

Nem egy esemènytelen film, de a vègefelè kicsit sok volt a fejlövès-nyaktiló kombó.

Részleteiben ismerős volt, mégis csak most láttam elejétől a végéig. Izgalmas, pörgős, feszült, több ponton a John Wick-et idézte, pedig az 6 évvel ezután készült. Néhol nagyon banális (elsősorban a karaktereket felvezető rész), de érthető, hogy zöld utat kapott a folytatás, mert karakteres képviselőjévé vált a műfajnak.

Izgalmas történetvezetés, remek akciójelenetek, szimpatikus szereplők (csakis a jók). Az egyik legkedvencebb akciófilmem.

Már mióta várólistán van, de sosem jutottam el a megnézéséig. Apum nagy kedvence, ahányszor adják a tévében, ő mindig leül és megnézi.
Ma nincs sulim, koreai drámákhoz és műsorokhoz nincs kedvem, úgyhogy letöltöttem mind a három részt és tartok egy minimaratont. :3
Ami kifejezetten nem tetszett az az, hogy túl hosszúra nyúltak az unalmas, „ismerkedjünk meg a szereplőkkel” percek és elég sokat kell várni arra, hogy ténylegesen beinduljanak a dolgok. Ezt leszámítva sem egy nagy durranás a film, olyan kis egyszer nézős meh.