Ember a Holdon (1999) 80% 113★

Megkapó film egy különleges előadóművész munkájáról, életéről. Bevallom, korábban nem hallottam Andy Kaufmanról, de most utána is olvastam, és megnéztem néhány performanszát, ami youtube-on is elérhető. Azokat elnézve, hozzátéve a filmben látottakat, és még amiket olvasni lehet róla, zseniális egy pacák lehetett – bár a maga idejében valószínűleg én sem lettem volna vevő rá.
Jim Carrey nagyot alakít Kaufmanként. Szeretem, amikor Carrey komoly szerepekre vállalkozik, és ez is az, még ha csak félig-meddig is. Igazán brilliáns, és DeVitot is jól esett látni, különösen Balázs Péter hangjával, ami elsőre szokatlan, de egyébként jó párosítás. Viszont Courtney Love-tól én viszketést kapok (FÚJ), ő nagyon nem kellett volna ide.
Aki szereti az életrajzi filmeket, ezt ne hagyja ki, szerintem érdekes darab. Csak tudni kell, hogy mit várjunk tőle, mert Jim Carrey ide vagy oda, ez nem egy vicces film. (Csak néha)
–
És még két dolog, amit muszáj leírnom:
spoiler
spoiler

Tökéletes előadása Jim Carreynek. Nagy tehetséggel adta elő Andy Kaufmant. Az életét, a karakterét és a karizmáját. Teljes tökéletességgel alakított. Még azt is elnéztem, hogy Courtney Love volt az egyik fontos mellékszereplő.
Lényegében Jim Carrey filmjei közül az egyik legjobb.

Még mindig nem értem, hogy hogyhogy nem hallottam erről a filmről eddig. Pedig nagyon szeretem Jim Carrey-t. Itt bebizonyította hogy komolyabb szerepeket is eltud játszani. Kaufman meg egy zseni volt (a maga módján) :D

Kétes érzésekkel álltam ehhez a filmhez.
Egyrészt, mert nem ismertem – de még csak hallani se hallottam – Andy Kaufmant.
Másrészt, mert már láttam a Jim & Andy-t, ahol Jim Carrey mesél ezen időszakáról (a szerep felvétele, háttérmunkálatom, elviselhetetnelség).

A Jim & Andy nézése közben arra gondoltam, hogy ők valószínűleg nagyon egy világból származnak. A maguk módján zseniálisak és őrültek.
Gyorsan belelapoztam a film után Andy önéletrajzába, és meglepő dolgokat találtam. Ami különösen tetszett az az, hogy: „Azt akarta, hogy az emberek ne igazodjanak ki rajta, mindig a megszokottól eltérő elemeket rakott műsoraiba, sokszor olvasott fel például regényrészleteket, vagy evett meg egy kehely fagylaltot előadás közben. Szerette, ha az emberek elgondolkoznak azon, amit láttak tőle.”
Ezt a bizonyos regényrészletet láthattuk is a filmben.

itt mutatkozik meg legjobban az a mondás, hogy a zsenit az őrülttől egy hajszál választja el.
Szerintem Andy sokszor esett a ló másik oldalára, amikor már tényleg brutálisan túltolta. Ezzel lehet elérte nálam azt, ami a valós célja, hogy gondolkozzon az ember a cselekedetein, a sajátos művészetén.
Engem nagyon megfogott ez a film.

Egy-egy mondatot azért idedobnék Carrey-ről.
Ahogy a Jim & Andy-ben hallhattuk, ő beleőrült a szerepébe, szinte 0-24 Andy karakterét alakította, elviselhetetlenné vált a forgatásokon, majd azon kívül is. Ahogy ő mondta, az nem ő volt.

Jim Carrey itt nagyot villantott! Azt hiszem ennél a szerepnél jobbat nem is lehetne kitalálni neki. Andy Kaufman egy eléggé elvetemült figura, sok furcsa manírral, még sem az a tipikus vicces karakter. A legtöbb Jim Carrey karakterrel ellentétben egyáltalán nem buta, sőt néhol zseniális észjárású figura.
És tele van meglepetésekkel, bár a műsorai nem annyira tetszettek.
Nekem az elején az Elvis imitálás felépítése és a Nagy Gatsbys előadás volt igazán vicces, a többi mint műsor gyenge volt. Persze Andy célja nem a szórakoztatás volt, hanem a reakció kiváltás, amihez tényleg remekül értett.

Összességében egy kedves film, szívhez szóló véggel.

Ha hitelesen mutatja be Andy Kaufman életét ez a film, akkor a pasas egy zseni volt (vagy talán még mindig az.) Senki más nem tudta és valószínűleg nem is fogja így szívatni a birka közönséget. Igaz, párszor rájárt emiatt a rúd, de szerintem a hullámvölgyekben eltöltött idő minden percét élvezte.
Egy ilyen érdekes figuráról hálás dolog filmet készíteni, és ha az életrajzi filmek egyik legnagyobb mesterének, Milos Formannak a dolga leforgatni azt, igazi gyöngyszem az eredmény.
Viszont a befejezést nem egészen értem. Talán ezzel az érdekes csavarral akartak a készítők tisztelegni az előadóművész csavaros élettörténete előtt.
Az pedig érdekes, hogy vígjátékként is kezelik, (sőt, a megjelenésekor, valószínűleg Jim Carrey miatt, csakis ebbe a műfajba sorolták be,) pedig ez egy nagyon komoly, sokkoló és szomorú film.

Nem ismerem Andy Kaufman munkásságát, de a film nagyon jól mutatta be a munkásságát.
Minden humoristánál lehetnek hullámvölgyek, és Andy néha olyat is bevállalt, amit más már nem mert volna.
Jim Carrey nagyon jól alakít, jól állnak neki a komolyabb szerepek is.

Rá jöttem, hogy jobban szeretem Jim Carrey-t, mint a filmjeit. Azok közül amiket én láttam, sok jó van, de egyikre sem mondom azt, hogy zseniális. Jim Carrey viszont, briliáns.

Megrendítő és elgondolkodtató. Eleinte idegesítőnek találtam, de azután a bűvkörébe kerültem. Ez egy zseni. Tényleg az. Olyan ügyesen hívja fel a hibáimra a figyelmet, hogy egészen elszégyelleném magam, de valahogy inkább mégis töprenkedővé tesz… Meglepő egy figura.
Végig őt néztem és mégis észrevétlenül pöckölt orrhegyen. Kedvelem. :-)

Nagyon tetszett, bár egy-két helyen kicsit sok volt. Az REM zenéjét pedig imádom.