Van egy stílusa, különösen a vígjátékaiban, ami elég megosztó tud lenni: emlékszem, gyerekként a szüleim imádták az Ace Ventura filmeket, a nagymamámat viszont ki lehetett velük kergetni a világból.
Viszont egyrészt nem ő az első megosztó vígjátékszínész, akinek a stílusa nekem általában bejön, másrészt, a mimikája valami elképesztő, és ezt szerintem nem lehet elvitatni tőle. Egészen félelmetes, hogy mennyire gumiból van az arca: képes lazább, természetesebb szerepeket is hozni, de nagyon jól állnak neki a zakkantabbak, pont ezért.
Nekem határozottan a kedvenceim közé tartozik, sok filmje van az újranézős listán.
Gyermekkoromban ő okozta a legtöbb rémálmot. Egyszerűen undorodom ettől a pasitól. Sőt, inkább úgy fogalmazok, hogy rettegek. Az az erőltetett vigyor, mint egy sorozatgyilkos. Smink nélkül elmenne Jokernek. Hitelesebb a mindenkit meg akarok ölni tekintete. Pályafutása elején van még talán 1-2 nézhető filmje, de a többi mind rettenet. Ez a férfi szerintem elmebeteg. A Maszkban nyújtott alakítása nyitotta ki a szemem. Azt hittem, hogy a karaktere miatt olyan amilyen, eltúlzott mimikák, mozgások… De hamar rá kellett jönnöm, hogy ő valójában is ilyen. Nem túlzok, ha azt mondom, ki lehet vele kergetni a világból. Ha egyszer eljön az én városomba, szerintem sírva rohanok be az első épületbe. Traumát okozott nekem, sose heverem ki…
Szerintem nagyon jó színész, és azokat a filmjeit szeretem a legjobban, amikben megmutatja a drámai arcát is, nem csak ökörködik: Ember a Holdon, Truman Show. Ezek nagy kedvencek. A kimondottan vígjátékok közül pedig kedvenc a Maszk, a Hanta Boy és a Minden6ó. Viszont vannak filmjei, amiket gyűlölök: Ace Ventura, Dumb és Dumber, szóval azokat, amikben szerintem már nagyon túlzásokba esik és ettől nekem ezek a dolgok már nézhetetlenek…
A magánéletben is biztosan humoros, jópofa ember lehet.
Bírom őt, főképpen a humorosabb filmjeit, de a komoly arcát is megmutatja néhol és szerintem mindkét esetben jó színész. Az Ace Ventura – Állati nyomozó (1994) örök kedvenc :)
A színész, akinek a rajongók fele nem tudja helyesen leírni a nevét. Rendkívül tehetséges, első sorban vígjátékokba illik, ám drámai színészként is megállja a helyét. A probléma ott kezdődik, hogy nem aknázzák ki jól a lehetőségeit és gyenge forgatókönyveket, béna filmeket írnak, amikben szerepel is mostanság eleget. A Dumb és Dumber „kettyó” valami rettenetes bűn volt, mindössze egy-két megmosolyogtató poénnal, de óriási csalódás Farelly-éktől. Carrey azonban már az Igenember és Dick és Jane trükkjei-s filmekben is alulmúlta régi önmagát. A 23-as szám valami kliséket halmozó sablonos krimi-thriller akart lenni, amibe egyáltalán nem lett volna szükség pont őt szerepeltetni. Lássuk be: még mindig lehetne nagy, de talán már nem lesz többé, a 94-es év az ő nevével van fémjelezve, és a Truman show, az Ember a holdon vagy az Egy makulátlan elme… is megsínylették volna a hiányát.
Nagy sikereket ért el, de engem nem tudott megnyerni. Mindig erőltetettnek láttam a humorát. Ennek ellenére megadom neki, ami az övé. Nem könnyű ezt megcsinálni, színészként nagy kihívás lehet.
Különösebben nem vagyok érte oda, szinte mindig ugyanazt az arcát látjuk, ugyanazt a karaktert, ugyanazokat a poénokat kapjuk, de hát valakinek ilyet is kell csinálnia.