Dumb és Dumber kettyó (Dumb és Dumber 2.) (2014) 56% 146★

Kerek húsz évvel az első rész után a Dumb és Dumer kettyóban tulajdonképpen egyetlen egy jó dolgot véltem felfedezni: ez a film szemlélteti a legtökéletesebben, mennyit romlott a vígjáték, a komikus film színvonala napjainkra – hisz az egyébként sem túl ízléses és acélos 1994-es „kretén vígjátékhoz” viszonyítva 2014-re sikerült eljutni a „büdösbunkó humor” legmélyebb bugyrába. Ez csak annyiban izgi, hogy ha a Youtube-on a mai gyermekek figyelmét felkelteni és rabul ejteni kívánó tartalmakat is bevesszük a képbe, húsz év múlva tényleg arról fognak szólni a vígjátéknak csúfolt filmek, hogy két ronda ember kakival dobálja egymást az utca közepén…

Az első rész természetesen prosztó volt, ám valamennyire illett a maga korába: mégiscsak a kilencvenes években jártunk, véget ért a hidegháború, Amerika megnyert végre egy helyi konfliktust, önfeledt volt a szárnyaló jókedv, érzésem szerint elöntötte a világot valamiféle optimizmus, kivéve talán a könnyűzenét, ahol mintha épp ellenkező reakciót váltott volna ki ez a bizonyos „vége a történelemnek” életérzés.
Mindenesetre a Dumb és Dumber anno azért mégiscsak tágította a kereteket, mintsem lebontotta azokat: a készítői nem engedhették meg maguknak, hogy ne írjanak korrekt és kerek történetet, a filmnek muszáj volt stílust adni, egyszerűen nem fért bele, nem volt elégséges, hogy kiküldjék a placcra Danielst és Carreyt kreténkedni. Különösen nem annak fényében, hogy Carrey karrierje felfutóban volt, és nyilvánvalóan érdekében állt, hogy ne skatulyázzák be teljesen, Daniels pedig ekkor még úgyszólván bármi lehetett volna, sőt, megnézve a korabeli filmográfiáját akárcsak néhány éven belül, nyugodtan mondhatjuk, hogy kora egyik leguniverzálisabb színésze lehetett.
És szentül meg is vagyok győződve róla, hogy miközben a Dumb és Dumber anno sokat engedett meg magának, azért mégiscsak meg tudta őrizni azt a családbarát vígjátéki élt, ami miatt minden generációnak tudott önfeledt pillanatokat okozni.
Ehhez képest a …kettyó… Kriminális! Itt már nincs sem józanész, sem jóízlés, sem arányérzék, abszolúte semmi, csak a töménytelen és abszolút túlgondolt hülyeség. Egy rakás túltolt poén, amire ráhúztak egy olyan észvesztően kretén történetet, hogy azt végiggondolni szerintem klinikailag sem javallott.
Dumb és Dumber egyaránt elvesztette mindenféle szerethetőségét. Immáron ön- és közveszélyesek, olyan félcédulás marhák, akik ráadásul tele vannak rosszindulattal és önzéssel. A történetük, karakterük az események, vagy akár a világ dolgainak sodrásában immáron értelmezhetetlen, nincs bennük semmi. És nem gondolom viccnek, hogy ezt ma nem lehetne eladni szórakoztató tartalomként, ha nincs az elmúlt tizenöt év megannyi internetes ökörsége, a templom falát legelő Bartos Cs., meg a többi állatság. De akkor komolyan kérdem, hol lesz ennek vége egyszer? Húsz év múlva a Dum és Dumber 3.-ban tényleg kakival dobálja majd egymást a tolószékes Daniels és Carrey? Hát már most is simán elfért volna egy ilyen jelenet a filmben!

Az ízléstelenségnek ebben a förtelmesen mély tengerében amúgy az a legbántóbb, hogy végeredményben mindez direkt lett ilyen. A készítők profi és hatékony filmesként nyilvánvalóan nem egy elmismásolt forgatókönyv, vagy egy benézett eredeti filmötlet miatt ragadtak le ezen a szintén, de nyilván oka volt annak is, hogy Carrey és Daniels sem kérte ki magának ezt a majomkodást. Régi probléma és kérdés, hogy „azt kapjuk, amit vágyunk, vagy azt vágyjuk, amit adnak nekünk?”, de ha az iparág ilyen szorgalmasan viszi lefelé a saját színvonalát, akkor néhány évtized múlva tényleg nem lesz már miről beszélnünk. Maximum majd kakival dobáljuk a vásznat… ja nem, a monitort. A sajátunkat, odahaza…

Hát, nem tudom az itt hozzászólók többsége is mire számított ezzel a filmmel kapcsolatban, főleg, ha megnézzük, milyen volt az első része is. Ez az 'igazi' folytatás csakis a nosztalgiázás miatt készült el, és milyen jó, hogy így lett. Érdekes, de azon az előadáson, amin mi voltunk, mindenki szinte végig szakadt a röhögéstől, a poénoktól. Úgyhogy nem hinném, hogy ez csak Amerikában van így…Összetettebb poénok…mintha az első részben sem nagyon lettek volna ilyenek. Akinek nem tetszett az első része, nyilván ez sem fog, csak akkor meg nem értem, hogy a marhája minek nézi meg ezt is, főleg, minek megy el moziba érte. Csak, hogy aztán le lehessen szólni? Elolvastam az Index semmitérő kritikának nevezett förmedvényét is, ahol megjegyzi az író, hogy felidegesítette, hogy a stáblista alatt végig osztják a kritikusokat, és ami egyébként szintén remekül szintén le is lett szinkronizálva. Már elérték az alkotók a céljukat, ha az ilyen faszkalapok felidegesítik magukat rajta.
Nem értem, hogy ha valakinek a zseniális első rész tetszett, akkor ez miért nem. Mivel eléggé hasonló lett. Már az első jelenetben, mikor megláttam a két főszereplőt, elfogott a nosztalgia, hogy milyen jó őket újra látni ebben a szerepben. Annak ellenére, hogy sajnos az elsőt nem láttam moziban. Számomra az az alapvető vígjátékok közé tartozik, de ez is legalább olyan jó lett, maximum csak egy kicsit marad el tőle. Sok mindenben hasonlít az első részhez, illetve nagyon örültem a számos ott már jól bevált és visszahozott karaktereknek, poénoknak, jeleneteknek, stb.
Jim Carrey és Jeff Daniels lubickolnak a szerepeikben, és ez most sem volt másképp. Kathleen Turner kicsit le van csúszva itt, remélhetőleg csak a szerep kedvéért, a The Walking Deadből ismert Laurie Holden baromi jól nézett ki, a kiscsajt alakító Rachel Melvin pedig szintén szép, csinos hölgy. Nagyon jó volt újra látni Billyt és még egy-két régebbi karaktert (a stáblista utáni jelenet mindent visz, csak hát a sok hülye fasz birka már mind elment, pedig a stáblista közben többször is elmondják, hogy lesz stáblista utáni jelenet). A poénok ütnek, legalább olyan jók, mint az első részben lévők. És hát igen, a magyar szinkron is szintén jó lett, nagyon jó volt újra hallani Kerekes József és Haás Vander Péter (ő azóta sajnos meghalt, Isten nyugosztalja, egyből felismerhető, karakteres hangja volt..) párosát. Kicsit a szóvicceket megtizedelhették volna, mert volt egy-két fárasztó, de annyira azért nem volt vészes, bár ilyen ugye az első részben nem volt a szinkronban.
Mindent összevetve, nagyon örülök, hogy elkészült ez az igazi második rész, és annak is, hogy moziban néztük meg, régen nevettem már ennyit. Még egyszer szerintem meg fogjuk nézni moziban. Maximum egy hajszálnyival marad el az első résztől, de számomra legalább annyira tetszett.
10/10

Az első rész viszonylag jól ábrázolta a 90-es évek őrült világát, azt a kort, amikor még nyugodtan lehetett ökörködni, és ha megfelelően humoros lett a végeredmény, akkor biztos volt a siker is. A probléma annyi, hogy a film emiatt nagyon jól öregedett, az alapkoncepció viszont csak elméletben, és igazából pont az a problémám ezzel a folytatással, hogy úgy idézi meg az eredetit, hogy húsz évvel később mintegy aktualizálja annak a maradványait. És bár amúgy nagyszerű húzás lenne, hogy a második részt még évtizedekkel később is az első mintájára írják, ehhez egyszerűen túl „komoly” lett: érzékenyebb az alapszitu, és valamennyire akként is van kezelve, és igenis kicsit szomorúbbak az utazás állomásai is, csak sajnos nem a régi korok ízléstelenségével van mindez kezelve, hanem amolyan jut is, marad is módon, amitől jellegtelen lett.
Ami miatt mégis célszerű lehet megnézni: egyrészt a film a hibái ellenére ténylegesen az első rész kedvelőit célozta meg, és ez mindenképp egy olyan ötlet, ami itt, ebben a kontextusban a lehető legjobb döntés volt. Ráadásul Jim Carrey és Jeff Daniels nemhogy visszatértek, de érezhetően csúcsformában voltak, az alakításuk egész egyszerűen most is azt hozza, amit régen. A mellékszereplők se rosszak, bár ők kicsit kevésbé frissebbek, mint az ikonikus páros. No és ami talán a legfontosabb, a poénok működnek. Igen, ez egy egyszerű, prosztó vígjáték, de ezt a műfajt amennyire lehet, kimaxolja, és igenis rengeteget tudtam nevetni rajta, csak nem kell valami komplex dologra számítani.
Összességében ugyan az elején felhozott apróságok miatt az első felében volt egy kényelmetlen érzésem, és így nem tudtam annyira felhőtlenül élvezni, mint az első részt, de akik azt szerették, azoknak így is maradéktalanul lehet ajánlani… Ugyanakkor ha valakinek ez felkeltette a figyelmét, de nem ismeri az elsőt, az mindenképp nézze meg előtte.

Egyetlen egy kérdés… MIÉRT?! Végig ez a kérdés ment a fejemben,a moziban… Igen moziban…
0 Csillag! Undorító egy film…Jesszusom…És mi ezt moziban néztük. Te jó ég,kérlek ne nézzétek meg! Okés? Kérlek ne. Elvesztegetett idő! Ilyen idióta,gusztustalan filmet én még életemben nem láttam. Ennek az elkészítése is csak pénzkidobás volt. Bluhh…

Abszolút az első részre épül, kis változtatásokkal bár, de a történetváz ugyanaz, csak a keretsztori tér el. Ez a film nem akart rajongótábort építeni, kizárólag azoknak szólt, akik az első részt is imádták.
Ilyen, pontosan ilyen egy tökéletes folytatás, ahol a készítők és a színészek megtisztelik a kult-bázist, amit anno kiépítettek ♡

Na ez nagyon szar. Köszönő viszonyban sincs az első résszel :(

Nagyon beteg.

Ez nagyon gagyira sikerült, gyakorlatilag megalázza az első részt.

Nekem az első rész sem volt különösebben kedvencem, ez sem lesz az. Akadt benne 1-2 jó poén, de összességében idétlen volt.

Nagyon kevés olyan film van, amit képtelen vagyok végignézni, de ezzel így jártam. 20 percig szenvedtem, de feladtam. Az első rész is fárasztó volt anno, de abban voltak vicces részek, ez egyszerűen fárasztó volt, számomra élvezhetetlen, ráadásul ahogy kinéztek a „fiúk”….