Csuklyások – BlacKkKlansman (2018) 76% 229★

A történelem megismétli önmagát. Erre jó példa ez a film is. A remek alakítások és történetmesélés teszik felejthetetlen élménnyé ezt a filmet.

Régóta a várólistámon van a film, elég sokáig húztam a megnézését, fogalmam sincsen miért, csak nem volt kedvem hozzá. De most hogy láttam bár bánom hogy nem előbb néztem meg. Kemény témát dolgoz fel a film, kicsit humoros, kicsit komoly stílusban. Ami igazából elég jót tett a filmnek szerintem.
Maga a történet az elején kicsit fura, mármint nem lehet hogy egy afroamerikai és zsidó rendőr beépül a Ku Klux Klánba, és mégis igaz.
Jól bemutatta a film magát a Ku Klux Klánt, és hogy mennyire romlott társasság. De azt is jól bemutatta hogy a másik oldal sem szent.
Imádom Adam Drivert remek színész, és itt is remekelt. John David Washington még nem találkoztam filmben de ő is nagyon ügyes volt.
A végén lévő bevágások a charlottesville-i felvonulásról, jót tettek a filmnek, mert bemutatja hogy nem csak régen volt ennyire erős a rasszizmus hanem most is. Undorító ami ott történt.
Jól összerakott film volt, kicsit hosszúnak éreztem, egy negyed órát simán levághattak volna belőle. De ezt leszámítva jó film lett egy fontos témáról, egy fontos üzenettel.
https://media.giphy.com/media/Ffq3zPqpMvnERnb63K/giphy.gif

Az afro-amerikai és a zsidó zsaru elmennek a KKK-ba. Pont, mintha valami ordenáré, vacak vicc lenne. Közben pedig a való élet produkálja a legfurcsább sztorikat. A filmnek ezt a komoly témát sikerült úgy feldolgoznia némi humorral, hogy nem vált sértővé és nem bagatellizálta el az ügyet. Ez a főszerepet játszó színészeknek is köszönhető. Maga a téma számomra felfoghatatlan és igazából nem tudom, mit gondoljak a filmről. Néha mosolyogtam, néha kiakadtam, néha csak ültem és pislogtam a történteken. John David Washington és Adam Driver szerintem remekül játszott és nagyon bejöttek a zenék is. Érdekes film volt és örülök, hogy megnéztem, de valami hiányzott számomra belőle.

Megdöbbentő és egyben vicces, sőt röhejes történet, ilyet kitalálni nem lehet: egy fekete rendőr beépül a Ku-Klux-Klánba. Mármint a valóságban is, bár nem személyesen persze. A fekete zsaru szerepében Denzel Washington fia. Aki pedig a kinézetét adja hozzá az Adam Driver, na őt én meg a Paterson (2016) óta sztárolom. spoiler. Mindkettő nagyot alakított, mondhatom. Személyes kedvencem rajtuk kívül a Felix-nevű Klán tag felesége: óriási figura a szerető, mackónadrágos háziasszonyból előbújt terrorista, ha a postaládával meg is gyűlt a baja. A másik pedig Kwame Ture, azt írják az eredeti diákgyűlési beszéd van szóról szóra filmre téve, nagyon meggyőző.

A film tele felzaklató (és igencsak áthallásos) jelenettel. De ott az az éppen készülő propaganda anyag az elején. Vagy az a vetítés a Klán tagjai részére, miközben a kilencvenéves Harry Belafonte egy régi spoiler történetet mesél, ugyanazzal a filmmel ([[https://snitt.hu/filmek/amerika-hoskora-egy-nemzet-szuletese-1915]]) és ugyanazzal a szervezettel kapcsolatban. És nem is beszélve a végére illesztett 2017-es dokumentumfilm-részletekről, és arról a cca száz évről, amit a film így felölel.

Szóval hol nevettünk, hol csak ültünk letaglózva. Zsaru film ez, a csetlő-botló fajta spoiler , kalandjelenetek a hozzáillő aláfestő zenével, robbantások és lövöldözések, közben a politikai/humanitárius üzenet tűpontos, néha talán túlságosan is az, nem lehet félreérteni. „Ez a film nem a múltról szól, hanem nagyon is a jelenről” (filmdroid.hu)

Jó kis film, egy elég kemény, de releváns témáról.
Nehéz a rasszizmusról és a KKK-ről olyan filmet készíteni, ami tényleg szórakoztatni is tud és nem csak felületesen szavalni a problémáról, valamint elkeseríteni és a végtelenségig feldühíteni, de én úgy érzem a Blackkklansmannel Spike Lee-nek ez sikerült. Meg van az emberben a düh és az elkeserítő magatehetetlenség, ahogy nézi Ront hogyan kezelik egyes emberek, de ezt ellensúlyozza a humor, ami ugyan elég sötét egyes helyeken és sokszor a kialakuló helyzet abszurditására épít, de ettől függetlenül ütős.
A főbb szerepekben mindenki jól hozza, amit kell, John David Washington pedig kifejezetten remek. Adam Driverrel remek párost alkotnak, az ő kémiájuk adja a film gerincét, jó lenne még őket közös filmben látni valamikor a jövőben. Maga a történet is jól van összerakva, jól építkezik, bár a közepe felé a film egy picit belassul, illetve a Patrice köré épülő szál nekem valahogy nem illeszkedett bele rendesen a filmbe. Érdekes amit ő csinál, de valahogy nincs eléggé harmóniában a film többi részével, ez a végére ugyan megváltozik, de az elején nekem kicsit unalmasak voltak az ő és Ron között alakuló kapcsolatra való váltások. A film nagyon érdekesen mutatja be a Klant, de betekintést nyerhetünk egy kicsit a Black Panther mozgalomba is. Érdekes megfigyelni, hogy mekkora különbségek vannak a szervezet új színben való feltüntetéséért küzdő vezetője és a totál elme roggyant vidéki suttyó között, Spike Lee ügyesen játszik ezzel. Egyes jelentek zseniálisan vannak megoldva ilyen például spoiler} és a vágás is hihetetlenül tökéletes egyes részeknél, például a spoiler. Viszont olyan jelenetekből sincs hiány, amiket nehéz nézni a kibontakozó igazságtalanság és megkülönböztetés miatt, az egyik legmegrázóbb része a filmnek az, amikor spoiler. A film lezárása is jó, bár egy kicsit keserédesre sikeredett, de egy ilyen történetnél nem hinném, hogy reális lenne egy full happy end.
A film legvégén leadott charlottesville-i képsorok nem tudom, hogy szükségesek voltak-e vagy sem. Egyrészt azt gondolom, hogy igenis ott van a helyük, mert nem szabad úgy tekinteni a filmben bemutatott problémákra, mint már meghaladott, nem létező dolgokra, de közben mégis bennem van az, hogy nem feltétlenül a legbrutálisabb képsorokkal kellett volna erre felhívni a figyelmet.

Meglepően hatásos film lett. Komoly témát feszeget, illetve mutat be, mégis helyenként azért megpróbál lazább lenni, ami jót tett neki. (A KkK idiótaságáról / szervezetlenségéről árulkodik, hogy egy normális háttérvizsgálatot sem voltak képesek elvégezni a tagfelvétel előtt.) Ezek mellett pedig csak külön meglepetés volt, hogy Patrice-ban felismertem Keselyű lányát a Pókember: Hazatérésből.
Az egyetlen, mégis nagyobb hibája a hossza. Voltak apróbb üresjáratok, miáltal simán 2 óra alá lehetett volna szorítani a játékidőt, de semmi több. Csak ajánlani tudom mindazoknak, akit érdekel rasszizmus ellen folytatott harc témája.

Adam Drivert amennyire korábban nem szerettem, annyira kezdem megszokni, jól is teszem, mert lassan megkerülhetetlen lesz. Ennek ellenére én mindig ugyanolyannak látom, viszont ez most jól működött John David Washingtonnal. A téma a múlt, de mégis a jelenkor Amerikájáról szól, még akkor is, ha lehagyták volna a végéről az aktualizáló képeket.
A kiindulópont az abszurditása miatt érdekes, és sikerült olyan jó karakterekkel kiegészíteni, hogy végig szórakoztató tudjon maradni. Volt pár erős jelenet, például a diákgyűlési beszéd, vagy a beavatás, ami hatásvadász volt ugyan, de működött. Volt akció, nyomozás, humor, de a kemény valóságból is kaptunk drámát. Az üzenet egyértelmű.

Egy nagyon erős filmet kaptunk a BlacKkKlansmans képében.
Tele van olyan rengeteg erőteljes mondanivalóval, ráadásul úgy, hogy vicc köré van építve, hogy szinte az ember arcába köpi.
Így kell egy rasszizmusról szóló filmet jól megcsinálni!

Adam Driver alakítása (de alapjaiban szinte mindenkinek) egyszerűen pazar, ez a nyugodtság ami végig átjött a karakterén keresztül nem semmi!

Számomra nem volt annyira egyértelmű, hogy Spike Lee mind a két faj elé akart tartani görbe tükröt, vagy csak a fehérekből akart teljesen hülyét csinálni. Ez a csapongás a vígjátéki elemek és a drámai elemek között inkább zavaró volt, mint mesteri. Se nevetni nem tudtam rajta, se igazán komolyan venni. Lehet, hogy ez a megvalósítás nagyon profi, de nekem nem jött át. Ha pedig a történetet vesszük alapul továbbra sem látom be, hogy Ron telefonhívásaira mi szükség volt azután, hogy Flip az első találkozás után tökéletesen azonosult a szereppel… Akár ő is telefonálhatott volna. Na mindegy is. Nekem anyira ez most nem.

Érdekes film, bár néha kicsit untam (szerintem túl hosszú lett), de azt kell mondjam, összességében meggyőzött. Kwame Ture beszéde a film elején volt talán a kedvencem: igazán hatásos jelenet volt. Tetszettek még az egyedi képi megoldások is és az osztott képernyő.
A színészek remekelnek, Adam Driver meg lassan, de biztosan kezd felkúszni a kedvenc színészeim listájára.
Ami különösen tetszett, hogy egyik tábort sem festi le úgy, hogy: ők a jók és ők a rosszak – Patrice ugyanúgy „ledisznózza” a zsarukat, ahogy a tapló rendőr „levarangyozza” a fekete elítélteket; vagy amikor mindkét szervezet ülést tart, és egyazon időben skandálják, hogy „Fehér hatalom!”, „Fekete hatalom!”. Mindkét tábor az előítéleteik rabja, ami által feljogosítva érzik magukat, hogy erőszakkal lépjenek fel egymás ellen. Megbocsátható ez? Nem; az erőszak, a gyűlölet csak még több gyűlöletet és erőszakot szül – és nem elfogadható, akárki is csinálja.
Ami nem tetszett: spoiler
Másik: spoiler
Összességében jó kis film ez – ha úgy alakul, többé-kevésbé ki leszek vele békülve, ha végül ő viszi haza az Oscart.