Alec Baldwin amerikai

A csillagokkal még óvatosan bánnék, de most kb. így érzek. Azt hiszem, elég sok – többféle műfajú – filmjét láttam már ahhoz, hogy merjek nyilatkozni róla és a kvalitásairól. Nos.
Szerintem ő a legtehetségesebb Baldwin, ezt szögezzük le máris. :-) Az egész fickó egy jelenség, kb. meglátom és mosolyognom kell. Jó, jó, rám tud cáfolni, ha éppen nagyon olyan a szitu, mert akkor bizony tudok ám másképp is nézni rá, de alapvetően van benne valami… igencsak pozitív. Legalábbis számomra.
Nagyon szeretem, amikor bolondozik, iszonyatosan jól áll neki, sosem találom őt ripacskodónak, valahogy még a „legszánalmasabb” helyzetekből is úgy képes kijönni, hogy nem érzem soknak, csak az jut eszembe, hogy oké, nézném én ezt tovább is… :D Amikor viszont dráma van, akkor meg tényleg dráma van. Kész vagyok tőle, amikor komolykodik, az érzelmes oldaláról nem is szólva, hajjaj… (Plusz szögezzük már le, hogy szörnyen sármos a pacák.)
De, hogy negatívat is mondjak: a rendezésre, mint filmes területre még gyúrnia kell, bár, ahogy elnézem, ezt ő sem igazán erőlteti, hálaégnek. :P

Bevallom őszintén, hogy én csak nem olyan régen kerestem rá – munkán kívül is – pusztán egy icipicit (mert amúgy nem érdekel a magánélet, és nem is szoktam ilyen formában kutakodni), s igencsak rácsodálkoztam (öhmm, megjegyzem, nagyon is kellemesen ), hogy a kedves neje – és gyermekei anyukája – szinte napra pontosan csupán 4 évvel idősebb nálam. Szóval, ezúton is ölelem és csókoltatom a hölgyet. *-* :D