Aviátor (2004) 74% 236★

Kérem tisztelettel, Leonardo DiCaprio hogy a fenébe nem kapta ezért meg az Oscart???
Zseniálisan játszik benne!

És ez egy eszméletlen film! Egy eszméletlenül JÓ film. Imádtam.
Le vagyok nyűgözve.

Tényleg csak csupa-csupa NAGY szóval tudnék dobálózni hogy elmondjam milyen film.
1x mindenkinek látnia kell! Tényleg.

Wooow.

Ez a jövő útja….

Felemelő film, egy érdekes élettörténetről, jó színészi játékokkal.

De nagyon hosszú volt. És sajnos csak az utolsó órát találtam érdekesebbnek. A színészek remekül alakítottak, csak sajnos a sztori untatott. :D

Film, egy emberről, akinek szívügye a repülés, akinek cselekedeteit a repülés iránti szerelme határoz meg. Scorsese alkotása olyan monumentális, mint a főszereplő Howard Hughes mamutgépe, a Spruce Goose. Howard Hughes életútját követhetjük nyomon a Pokol angyalainak forgatásától kezdve a Hercules sikeres felszállásáig. Főszereplőnknek mentális problémái is vannak, amelyekkel sokat foglalkozik a film, és nagy erénye, hogy már az első jelenetben megérthetjük, hogy mi miatt is vannak ezek. Gyerekkorunk élményei és eseményei sokkal nagyobb hatással vannak ránk felnőttkorban, mint azt gondolnánk. És annak ellenére, hogy sok döntése ingen csak megkérdőjelezhető, és a módszerei sem tiszták teljesen, megérthetőek, még ha nem is tudjuk megszeretni Hughes karakterét.

Sok mindenről lehetne beszélni, de igazából csak szuperlatívuszokban tudnék írni erről a filmről. A technikai oldala frenetikus. Külön szeretném kiemelni a színhasználatot. Nem tudom, mi volt a konkrét oka annak, hogy ennyire élénkek legyenek a színek, de nagyon jól áll a filmnek. Olyan, mintha azt a korszakot, amit általában szürkésebben mutatnak be, inkább szerették volna színesebbé tenni, és ebből a szempontból nézve érthető ez a megoldás. A másik tippem az, hogy az ennyire élénk színekkel azt akarták, kicsit Hughes szemén keresztül lássuk a világot, hogy érezzük, nem teljesen olyan, mint az átlag. Akárhogy is, engem nagyon megfogott a látvány. Hang, zene, vágás mind profi szinten. Viszont ez a film leginkább a színészeivel üt nagyot. Nem igazán tudok senkit se külön kiemelni, mert mindegyik színész mesterien alakít. A korosabbak alakítása egyszerűen olyan elegáns, mint az öltözetük a filmben. Már csak a színészek miatt érdemes megtekinteni. Ezek mellett a film tempója is teljesen rendben van. Sokaknak valószínűleg unalmas lesz, de én kifejezetten szeretem azokat az alkotásokat, amelyek nem félnek lelassulni, és a karakterekre fókuszálni.

Ami miatt viszont ez a kedvenc Scorsese filmem, az az, hogy érződik rajta, hogy ezt a filmet a neves rendező olyan szívvel-lélekkel forgatta, mint amilyen szenvedéllyel élt Hughes a repülésnek. Persze, lehetne mondani, hogy a mesternek sok ilyen filmje van, ami tény. De számomra ebben az alkotásában jött át leginkább ez a párhuzam. Annak ellenére, hogy sokan a rendező egyik gyengébb alkotásának tartják, én csak ajánlani tudom, de csak azoknak, akiket nem riasztanak vissza a lassabb tempójú filmek.

Ez egy boooooorzasztoooooan hosszúúúú~~ film… >_<
És talán ez az egyetlen rossz tulajdonsága. Zseniális karakterek, egy kifejezetten érdekes élettörténetből. Tetszettek a női szereplők, és az erős jellemük. DiCaprioról lassan kénytelen leszek elhinni, hogy valóban fantasztikus színész. Ijesztően hitelesen hozta a para, fóbiás figurát, szinte együtt szorongtunk vele egy-egy kilincs láttán. (A repülők meg egyre jobban lenyűgöznek, hála Pasinak, és az Ő repcsi-mániájának.) Tetszett, de tényleg borzalmasan hosszú volt, ezért csak 7 csillagot kap. ^_^

A repülők engem végtelenül untattak, Hughes élettörténete közepesen kötött le, a pszichés problémákkal kapcsolatos szál viszont nagyon erős. Leo egy zseni, a kézmosós jelenet szerintem sosem fog törlődni az agyamból. A film összességében nekem közepes, DiCapriot itt is imádom, Scorsese meg már csak ilyen hosszú és részletes. :)

Most mit mondjak? Láttam már jobb életrajzi filmet is. Leo jól játszott, úgy látszik, hogy neki ezek az életrajzi szerepek nagyon mennek, sok újat megtudtam, de a film bődületesen hosszú, ahhoz képest, hogy gyakorlatilag egyetlen pillanatával sem sikerült a vérnyomásomat 110 fölé emelnie. Kábé úgy érzem, hogy az öreg Scorsese fogta ezt a sztorit, csinált belőle egy filmet, oszt jó van. Ebbe a 170 percbe azért már beleférhetett volna nekem egy kicsivel több is Hughes gyerekkorából, meg arról, hogy tulajdonképpen hogy is került ő bele ebbe a repülőgépes iparágba. Amikor elkezdődik a történet, eltekintve attól a pillanatnyi jelenttől anyuval az elején, már a kész emberrel találjuk szemben magunkat, aki pontosan tudja, hogy mit akar, de hogy honnan is jött ez az egész, arra nem szánt a film elég időt, pedig engem lehet, hogy jobban érdekelt volna, mint sokszor a száraz részletek. Számomra egyszer bőven elég volt megnézni, momentán egy jelenet sincs benne, amiért újranézném.

Szeretlek is, meg nem is. Túl hosszú, viszont csodás karakterjátékok vannak benne és DiCaprio alapból legalább 5 csillag. Most sem csalódtam benne, és igenis kell neki egy Oscar-díj!
Fantasztikusan kivitelezett történet, ami lehetne 20-30 perccel rövidebb és máris minden rendben!

DiCaprio jó, de ezen kívül csak arra emlékszem, milyen iszonyú hosszú volt ez a film.