Pearl Harbor – Égi háború (2001) 198

1 díj · 5 jelölés

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és… [tovább]

angol

Képek 5

Szereposztás

Ben AffleckRafe McCawley
Josh HartnettDanny Walker
Kate BeckinsaleEvelyn Johnson
Cuba Gooding Jr.Doris Miller
Alec BaldwinDoolittle
Jaime KingBetty Bayer
Jennifer GarnerSandra
Jon VoightFranklin Delano Roosevelt elnök
Michael ShannonLt. Gooz Wood
Matthew DavisJoe

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 45

Várólistára tette 91


Kiemelt értékelések

justafangirl

Nagyon sokáig halogattam leginkább Affleck miatt, de egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem.
Először csak néztem, hogy mi az istent fognak ezek művelni három órán keresztül, végül észre sem vettem, már vége volt. Egyszerűen magával ragadott a film, és azt hiszem be is került a top 3 háborús filmjeim közé, sőt, talán még az összes filmem között is.
Dannyt imádtam. spoiler

ercypici

Ez az a film, amin filmes berkekben mindig kiakadnak, hogy én ezt ,hogy szerethetem.:D Pedig szeretem… nagyon is!:) Ha fel kéne sorolnom a kedvenc filmjeimet amit egyébként lehetetlen annyi van , akkor ez az elsők között lenne amit említek.
És így is álltam hozzá anno én is. Bnőm akarta minden áron megnézni. Én meg nem. Mondom ilyen csöpögős szar engem nem érdekel. Ő kb. a 45. percnél már tátott szájjal horkolt, én meg a végére köröm rágva és könnyes szemmel ültem a TV előtt.
Michael Bayt is szokás utálni, én szeretem amit csinál ha nem a transformers 4ről van szó:P ,mert az akció jelenetekhez és a robbantásokhoz tényleg nagyon ért. Egy háborús drámához meg kifejezetten jó választás volt.
A zenék!!! Úr isten a zenéket imádom. Mindegyiket:) Hans Zimmer egy zseni:)
A fényképezés szerintem nagyon jó. Csodás képeket kapunk naplementéről ,tengerpartról, felhős égről.
A színészeket én szeretem, és jól hozták itt is a formájukat. A történet persze nagyon amerikai lévén ,hogy megtörtént és elvileg így , de engem ez cseppet sem zavart.
A sok kis aranyos poén miatt is nagyon szeretem. A karakterek szerethetőek, és a történetük nagyon kedves és megható és drámai.
Többek között azért is lett kedvenc, mert sosem sírtam egy filmen se ami nem állatos, a Fekete szépségen bömböltem :D és itt majdnem! Majdnem elsírtam magam.:):(
Ha ajánlom, mindig csak annyit szoktam mondani, hogy : Romantika, humor, akció és izgalom egy filmben:):):)

kkata76 

Bocsi azoktól, akik imádták, de nekem annyira iszonytatóan borzalmasan nyálas és kínlódósan vontatott volt ez a film, hogy akkor se nézném meg még egyszer, ha fizetne érte valaki. Csak hogy indokoljam az 5 csillagot.

Sydney 

Már rengetegszer láttam a filmet, a mai napig nagyon szeretem, bár néhol a dialógusok eléggé viccesek, ami mondjuk annak tükrében, hogy nem egy vígjátékról van szó, nem biztos, hogy biztató. Kicsit lassan jut el a film a december 7-éhez, de onnan már felgyorsulnak az események. A szerelemi szálak közül a Danny és Evelyn felesleges volt.

Negative_Singularity 

„Szerelemben és háborúban mindent szabad” – szól a mondás, és tulajdonképpen a film e köré a két főszál köré épít fájdalmasan, szépen, Amerikához mérten egész szolidan.

Mindennemű hatásvadász kép-és hangulatvilága ellenére én valahol azért elhiszem, hogy emléket akart állítani a Pearl Habor-i elesetteknek, noha – történészként – több problémám is akadt vele.
Azon például felszisszentem, hogy mennyire idilli is a hangulat 1941-ben… kislányok pillangójelmezben, cserkész amerikai kisfiúk a hegyen, gondtalan baseball, stb. De engedjük el, mert hiába egy amerikai hőskultuszú film, a japánokat (de még csak a németeket sem) állították be vérengző, lelketlen szörnyetegeknek; háború van, itt harcolni kell. Szóval tetszett, hogy nem alázták meg a többi nemzetet, csak épp annyira, amennyire egy háborús helyzetben az egyik fél leszólja a másikat egy piás hajnalon.

Egyébként meglepő módon a szerelmi bonyodalom is tetszett, éppen annyira volt mérgezett, mint a világ 1941-ben (meg előtte és utána). Mindemellett nagyon megható film a barátságról, a bajtársiasságról, a hazaszeretetről és a kötelességről: van, amiben meg lehet halni, de elfáradni soha. Ugye.

Ami viszont nem tetszett, az Amerika elmaradhatatlan képmutatása: a végén a narráció, oh, istenem… mintha a Mennyországot bombázta volna a Sátán. Szabadság földje, te!
A hadüzenet nélküli támadás épp oly „elegáns”, mint atombombát dobni több tízezer ártatlanra.

Nagaszaki és Hirosima, 1945. Négy… 4 évvel Pearl Harbor után. Néha kicsit gondoljuk tovább a dolgokat, ne álljunk meg a film végefőcíménél legyen az bármennyire gyönyörű és megható, ahogy egyébként az egész fim is az volt.
(Kivéve a végén Evelyn beszéde; az a nő egy kiüresedett húsburok volt Danny-hez és Rafe-hez képest; és ő… pont ő vele kell befejezni? Ráadásul így?)

Ákos_Tóth 

Nem kellene ennek a filmnek rossznak lennie, de ahogy az eredeti értékelésemben írtam, pont úgy öregszik, mint az Armageddon: minden egyes megnézése után egyre kínosabbnak hat. Nem mintha technikai szinten lenne kifogásolható eleme, igazából a látvány akcióorientált mivolta ellenére szép, tetszetősen valóságos megannyi kulcsmotívuma a filmnek. A történet pusztán leírva érdekes. A rendező is villant szépeket, az angliai csatát felelevenítő jelenetek például ijesztően jól ülnek, egy új stílusú repülős dráma ígéretét hozzák el.

A teljes film azonban nem teljesíti a hozzá fűzött reményeket. Eleve nem több a mozi, mint a Tora, Tora, Tora által feladott lecke bemagolt felmondása egy nem túl eredeti szerelmi háromszöggel, és egy jó nagy csipetnyi hazafias pátosszal kiegészítve. El tudom képzelni, hogy ez a dramaturgia (a személyes drámát a körülöttünk sodródó világtörténelem oldja fel – erre láttunk már szép példákat) más rendező kezében működne, de Bay nem akar nekünk túl sok mindent mondani. A három főhős alapvetően elfogadható, de Affleckből szerintem mindig is a legrosszabbat hozta ki Bay dirigálása, Beckinsale sem tud több lenni mezei biodíszletnél, Hartnett pedig a maga idejében amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is. Nagy probléma, hogy különösebben egyikük sem kedvelhető, Affleck ripacs, sőt, mivel Bay csak úgy tud feszültséget kelteni, hogy ordíttatja a szereplőit a rángó kamerák előtt, igazából mindenki más is ripacs, Hartnett pedig csak a természetes kisugárzása segítségével kelti fel valamennyire a néző figyelmét. A fontosabb mellékszereplők tulajdonképpen a kor prominens színészei, nincs bennük semmi meglepő, nem is hoznak semmi meglepőt. Mai szemmel is kitűnik viszont, mennyire erőltetett és kőegyszerű a Cuba Gooding Jr. által megjelenített történetszál.
A nagy csatáról megemlékezve: miközben Baynek talán a világ pénze rendelkezésére állt a forgatás alatt, illetve nyilvánvaló példaként már ott volt előtte a stílusreformer Ryan közlegény megmentése is, nem tudott többet-jobbat-mást tenni, mint hogy mindent szép sorban felrobbantott. A látvány akciófilmes szempontból emlékezetes, nem drámaként, alig-alig érezzük a véghezvitt pusztítás jelentőségét, szörnyűségét. Különösen igaz ez onnantól, hogy Danny és Rafe felszáll: konkrétan egy Star Wars remake-be csöppennünk, annyi köze van a mutatványaiknak a harci repüléshez, mint az Armageddon űrsiklós manővereinek a valódi űrutazáshoz. Így tehát háborús filmként a mozi nagyon felületesen értékelhető csupán, történelmi nagyeposznak túl dagályos és mégis túl felületes egyszerre, tulajdonképpen mintha egy középiskolás törikönyv témába vágó oldalait olvasná fel nagy-nagy átéléssel. A romantikus vonalával pedig a néző nem tud mit kezdeni, nekem legalábbis pusztán azért volt kézenfekvő a három főhős egymásra találása, mert mindhárman szépek, kimaxolják koruk szépségideálját. Amúgy nulla egyéniség lakozik bennük, és a vibrálás is hiányzik a triójukból. Tetejébe a mozi suta hazafias éle úgy ér körbe, hogy zanzásítva bemutatja nekünk a Doolittle-raidet is, majd hőseit utoljára belekényszeríti egy akciófilmes szekvenciába, hogy aztán a fináléban lassítva lobogjon Beckinsale haja és az amerikai zászló, Zimmer zenéjétől meg bőgje el magát az is, aki addig oda se figyelt – szóval tombol a giccs, a romantikus, a férfias-harcos és a hazafias is egyszerre. A megelőző három óra után kézenfekvő volt ez a bayesen szájbarágós és nyálas lezárás, de csak ekkor jöttem rá, mennyire közel kerültem a cukorbetegséghez.

Anno egy kritika azon a címen ekézte ezt a filmet, hogy „Torpedó a nyáltengerben” – bármennyire is kötekedő ez az álláspont, nehéz neki ellentmondani. Lehetne ez a film történelmi háttérrel kibélelt szerelmes történet, de lehetne személyes ellentétekkel tűzdelt valódi háborús dráma is, mégsem jön neki össze egyik sem. Akcióponyvává válik, abból is lélektelen műanyaggá.
Ékes ellenpéldaként tudom hivatkozni az 1930-ban készült Hell’s Angelst: elképesztő, valóságos látvány, thrillerbe hajló feszültség, életszerű karakterek egy romantikus konfliktusban, majd a végén egy elképesztő erejű drámai végkifejlet. Kora ellenére minden létező fronton agyba-főbe veri a Pearl Harbort.

MewIchigo_Fan_Daniel 

Egy nagyon jól kivitelezett film volt szerintem.
Kegyetlen megvalósítás, a kegyetlen valóság bemutatása.
Hans Zimmer-ről nem változott a véleményem: egy zseni.
A film elején megkérdeztem öcsémet 3 robbanás után: Ezt ki rendezte? Fogadjunk, hogy Michael Bay! És igen! :'D
Ben Affleck -ről nem voltam jó véleménnyel. A Batmanben nem tetszett az alakítása, de itt nagyon jól játszott. Nagyon nagyon. :O

agi89

Ez olyan háborús film amit minden átlag romantikusabb lelkületű nő meg tud nézni (pár zsepi elhasználásával).
De a látvány miatt a férfiak is szerethetik. Már persze ha ők elvonatkoztatnak a furcsaságoktól… :D

Szóval tudom hogy bizonyos tekintetben nem jó, nem hiteles történelmi film, nagyon „hálivúdi” feldolgozása ennek az eseménynek, de én mégis nagyon-nagyon szeretem.
Ha 10x nem láttam akkor egyszer sem és nem unom. :)

I ♥ Danny Walker

carragher 

A film első része nyálas majd jön a támadás ami felnyomja az osztályzatot a filmnél mert látványos és tényleg jól megvan csinálva. Aztán kellett valami a végére is,hogy sírjunk.
2016.12.03. Duna tévén volt

Hiranneth

Eddig ez a film is kimaradt az életemből, de most pótoltuk, hála barátomnak.
Nem volt rossz, de kiszámítható sok helyen. Ez persze nem von le a film értékéből, csak mondjuk nem ülök körömrágva a monitor előtt :D, hanem arra vagyok kíváncsi, igazam lesz-e vagy sem.
Azt hiszem, ez egy olyan film, amit nők és férfiak is végig tudnak nézni, hiszen ott a szerelmi szál, és ott a harc is. Mindenki megtalálja azt, ami érdekli.
Engem mindig megdöbbent, mennyi emberéletet áldozunk fel a háború oltárán, ezek a részek inkább elkeserítettek.


Népszerű idézetek

justafangirl

Colonel: I heard what you did.
Rafe: We can explain that, sir.
Colonel: Explain what?
Danny: Whatever it is you heard about us, sir.
Colonel: You mean the hula shirts you were flying in? Or the seven planes you shot down?

justafangirl

Colonel: There's only one more thing that I can tell you. Leave your goddamn hula shirts at home.

Delena

Minden este megnézem a naplementét, és igyekszem a szívembe rejteni a lenyugvó nap utolsó sugarát, hogy átküldjem hozzád.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján