Madagaszkár 2 (Madagaszkár 2.) (2008) 76% 385★

Ezt a részt még nagyon szerettem. Ültek a poénok, megvolt a hangulata, a csapat is kellően zakkant – néhol kicsit talán túltolták, de belefért, méltó folytatása lett az első résznek. spoiler

Bizonyos részei jobban tetszenek, de egyébként gyengébbnek érzem, mint az első részt. Valahogy ebben már túl sok a dráma a humorhoz képest, engem pedig utóbbi jobban érdekel a rajzfilm esetében. Ahhoz nagyon ért a történet, hogy újra meglovagolja ugyanazokat a poénokat; ezek közül van, ami még mindig ütős, míg mások inkább elcsépeltnek és fárasztónak hatnak. A karaktereket kedvelem, az eleje jobban szórakoztat, mint a film második fele, de igazából ez is élvezetes.

Moto moto dala örökre az agyamba égett…wáááá imádtam:)

Ezt a részt is szeretem, de a 3 közül talán ez ami így nálam utolsó helyen van, nem tudom mért, talán mert az elejét egy kicsit untam, de a végére tök jó lett, főleg az spoiler.
Az új szereplők jók ebben is de valahogy nem fogtak meg, a többiek még mindig fantasztikusak, főleg Julien király, meg a többi maki! :D
Azért ezt is szeretem és majd úgyis megnézem még! :D
https://www.youtube.com/watch…

Érdekesség, hogy a Shrekhez hasonlóan a Madagaszkárból is a második részt láttam a legtöbbször. Emiatt mondom azt, hogy ez a kedvenc részem, de egyébként ugyanannyira szeretem mint az elődjét vagy mint az utódját és bátran ki merem jelenteni hogy hozza is annak a színvonalát. Az eleje hihetetlenül cuki és szomorú is egyben. spoiler. Emellett pedig mindig hatalmas örömmel nézem vissza azt a jelenetet, ahol spoiler. Tele van olyan ikonikus mondatokkal, amik mára már sok más animációhoz hasonlóan szinte a mindennapi életemben hetente elhangoznak, mint például a „Hat vagy kilenc hónap” vagy az „ésszel kézzel és rengeteg szigszalaggal”. De persze ikonikus jelenetekben is bővelkedik, mint példuál Motomoto megismerése. Szerintem ember nincs a földön aki azt ne ismerné. A történet is cuki, spoiler Örök kedvenc.

Számomra ez gyengébbre sikerült. Erőltetettnek, túlságosan világmegváltónak éreztem Alex ajnározását.

Ez is ugyan úgy tetszett, ahogy az első, nem éreztem azt, hogy erőltetett lenne, mint ahogy sokszor előfordul az újabb részek során.

Ha nem is annyira klasszikus, mint az előző, de még ezen is jót lehet szórakozni. A pingvinek ebben is nagyon jók, a másik nagy kedvenc pedig a néni lett :D
Ebben már volt úgymond egy „főgonosz” is, mindenkinek megvolt a maga kis története, bár egyértelműen Alex volt a főszerepben. (mondjuk az előzőben is ő meg Marty volt az, a többiek mindig háttérben vannak)
Annyira nem emlékszem, hogy hogyan kerülnek el majd a következő rész helyszínére, de úgy rémlik a 3. rész annyira nem tetszett anno, majd meglátjuk most mit gondolok róla.
(amúgy már nem igazán lehet Madagaszkárnak hívni úgy, hogy nem ott játszódik :D )

Egy paraszthajszálnyival gyengébb, mint az előzménye. Itt Alexxé a főszerep, míg a többiek amolyan háttérzajfélévé degradálódtak, ami szerintem hiba volt, mert együtt ütős a csapat. Plusz bekerült egy zsiráf-víziló szerelmi szál is a képbe, ami egyrészt felesleges, másrészt nem vagyok kíváncsi az eredményére…
A pingvinek viszont mindent visznek.

Wow, hiába láttam már, nem emlékeztem arra, hogy ennyire vicces lett volna, de most konkrétan lefordultam az ágyról. :D Moto Moto daláról pedig teljesen el is feledkeztem. Á, ezt irtó jó volt újranézni. Nem tudom megunni ezt a négy „nyomit”. :D A szinkron pedig zseniális, le a kalappal mindenki előtt! :D
Az jó ha nagy, az jó ha dundi… =')