Filmek 5-től 7-ig zóna

Biztosan találnék még jobbakat, ha néznék párat a ti listáitokból, szándékoztam is, mert akad érdekes, de nem vagyok olyan lelki állapotban, hogy horrorokat nézzek, különösen ha a téma is felzaklat, így egyelőre csak azt hozom, ami már évek óta így nézne ki, néhány darabbal amit a többi listából hiányolni véltem:

A dolog
Iszonyat
A légy
Ideglelés
Rémálom az Elm utcában
Péntek 13
Suspiria

Horror

Nem vagyok nagy ismerője ennek a kategóriának, sokat nem is nézek belőle. De szerencsére hét darabot még összetudtam válogatni, amik azért tetszettek. Bár szerintem, a zombi filmek lassan külön kategóriát érdemelnének a horroron kívül.

Citadel (2012)
Ragyogás (1980)
Psycho (1960)
[[https://snitt.hu/filmek/a-boszorkany-2016]]
Holtak hajnala (1978)
28 héttel később (2007)
[[https://snitt.hu/filmek/a-dolog-a-valami-1982]]

A Dolog
Síri találkozások
A boszorkány
A Helyőrség
Frankenstein serege
Rec
Démonok között 1-2

Snowtown (2011): Bár szinte semmi vér/gore nincs benne, mégis az egyik legdurvább, legnyomasztóbb horrorfilm, amit valaha láttam, főleg hogy szinte kedélyesen indul és fokozatosan válik egyre sötétebbé az ausztrál külvárosi sorozatgyilkosságok igaz története. Kötelező darab(olás).

Mártírok (2008) – Itt viszont van erőszak és vér is dögivel, mégsem válik öncélú kínzáspornóvá az egész. Nem vagyok egy spirituális ember, de ez a film spirituálisan megérintett, mesteri a befejezése (is) szerintem.

Videodrome (1983) – Long live the new flesh! A testhorror alapműve a Mestertől.

28 nappal később (2002) – Lehetett volna akár a 2004-es Holtak hajnala remake is a zombiszekciómban, szeretem a szaladgáló élőhalottakat, de ez egyrészt eredeti történet, másrészt olyan csodálatos a posztrock zenéje is, hogy nem maradhatott le a listáról.

Ragyogás (1980) – Bár a szerzőnek magának nem jött be, szerintem mégis a legjobb King adaptáció, a „Wendy, I'm home” jelenet megfizethetetlen.

30 nap éjszaka (2007) Míg az 1994-es Interjú a vámpírral inkább a történetével nyűgözött le, a 2008-as Engedj be! pedig az érzékenységével, itt a kendőzetlen brutalitás vág mellbe, ezek a vámpírok nem szaroznak, mindenkit kiirtanak, akit érnek.

Félelmetes társaság (1989) – A legzseniálisabb társadalmi horror elképesztően vicces poénokkal, a végén pedig egy annyira végtelenül beteg és perverz testhorror orgiával, amit Cronenberg is megirigyelhetne.

Nem vagyok nagy horror fogyasztó, és azok nagy részét is fiatalabb koromban gyűrtem le, azért itt van néhány emlékezetes. (amik lehet nem is annyira igazi horrorok. bár a címke rajtuk van)
A köd
A cápa
Más világ
Drakula
Constantine, a démonvadász
Ragadozó

off

Mivel az Alien-széria és a The Thing már szerepeltek nálam a sci-fi horror kapcsán, ezért itt most kihagyom őket, egyébként toplistásak lennének.

A horrorral én is úgy vagyok, hogy nagyon érdekel, mégis kevés igazi kedvencem került ki innen. Sokat árul el egy társadalomról, mitől retteg épp (most elvileg éppen az otthon és a család felbomlásától, jól megszokott kötelékek idegenné válásától): https://www.filmtett.ro/cikk/poszt-horror-filmek

Ennek ellenére talán lenézett, de legalábbis nem díjmágnes műfaj. Stephen King történeteiben lehetne remény (jellemzőek rá az összetett karakterek és a horror kimért adagolása), de valamiért a nem horrorként megírt történetei jobban néznek ki filmen. Két idei csalódásom (Az 2, Kedvencek temetője) csak rátett egy lapáttal erre a véleményemre.

A hét film:

Jákob lajtorjája. Szeretem azokat a filmeket, ahol spoiler

Vámpíros (gyakran visszatérő kulturális szimbólum) filmek közül az Engedj be! a kedvencem, szigorúan a svéd verzióban. A bullying jelensége köré épül, nem esik túlzásokba, a vámpírlány és a bántalmazott fiú kapcsolata végig nagyon emberi marad, már amennyire ez lehetséges.

Ha a tömegtársadalomtól való félelmet megtestesítő zombik, akkor Vonat Busanba – ez a vonat egyben egy feels train is. A karakterek sérülékenysége és így törékeny emberi mivoltuk a zombikkal való elkeseredett küzdelemben újra és újra megnyilvánul. Nincs hentelés, gépfegyverekkel való aprítás, mégis élvezhető.

A found footage filmek közül +1 szavazat a 2007-es Rec-re. A kiszolgáltatott egyén, illetve a korlátolt perspektívájú és mozgásterű szemszög érzékeltetéséről szóló műfaj itt szerintem maximálisra tudja fokozni a bezártság és a borzongás érzését.

Polanski rendezésében a Lakó azt a horrort mutatja be, amelyet a társadalom kirekesztettjei, a közösség által erőltetett szerepektől agyonnyomott egyének élnek át.

A „szellemes” filmek közül az Árvaház szép képi világával, az ábrázolt családi tragédiával és a spoiler végével vett meg.

A Fehér éjszakák igényesen épít a horror számára kifogyhatatlan tárházat jelentő folklórból, na meg gyönyörű képekkel operál. (A Kokszongi siratóval van holtversenyben, amiről hasonlókat tudnék elmondani)

Beletenném még Zulawski második világháborúról szóló filmjét is, de nem tudtam eldönteni, hogy mennyire tartozik a horrorba: https://snitt.hu/filmek/trzecia-czesc-nocy-1971

Horror

A kör (2002)
A vesszőből font ember (1973)
Az Álmosvölgy legendája (1999)
Boszorkányok (1922)
Nosferatu, az éjszaka fantomja (1979)
Ómen (1976)
Ragyogás (1980)

Horror

Farkasok órája (1968)
Kwaidan (1964)
Ragyogás (1980)
Rosemary gyermeke (1968)
Onibaba (1964)
[[a-nyolcadik-utas-a-halal-1979]]
Interjú a vámpírral (1994)

Horror

Dr. Caligari (1920)
Frankenstein menyasszonya (1935)
Psycho (1960)
Kamerales (1960)
Szemek arc nélkül (1960)
Ragyogás (1980)
A bárányok hallgatnak (1991)

(Zártam az előzőt, nyitom az újat.)

A horrorral a magam részéről azért vagyok kicsit gondban, mert bár alapvetően azt mondanám, vonz a műfaj, valahogy mégiscsak egy maroknyi horrorcímre tudnám azt mondani, hogy megérte megnézni/volt benne annyi/egyedül a sötétben hatásos/etc. Mindegy, azért a mai napig próbálkozok vele, de akkor a 7 legemlékezetesebb, sorrend nélkül:

– Sinister. Szerelem volt első látásra, többször is újráztam már és mindannyiszor képes lenyűgözni. Mr. Boogey para-faktora már akkor maximumon, mikor még nem is csinált semmit.
– Örökség. Meglehetősen friss példány, de egyből itt landolt, a rendező munkásságát pedig igyekszem figyelemmel kísérni a jövőben.
– [REC] (Szigorúan csak az első rész). Avagy mi történik akkor, ha van egy jó alapötlet/alműfaj a kezedben (footage), de amerikai vagy és nem tudsz vele mit kezdeni. Hát engedd át a spanyoloknak a terepet!
– The Babadook. Avagy a horrorfilm, amit még az ocsmány végének sem sikerült elrontani. Sem a gyereknek. A Babadook hangjai önmagában megérnek egy külön méltató sort. Vagy kettőt.
– A dolog. Nem vagyok nagy testhorror rajongó, de ez mindenhogy nyerő.
– Démonok között 1-2. Ezt mindenki szereti, nem véletlenül. (A spin-offjai mondjuk itt sem játszanak.)
– Halálos hallgatás. A lista underdogja: Kicsit ostoba, kissé túljátszott, de a bábus horrorok csúcsa a szememben, bár igaz, itt közrejátszik némi személyes fóbia is: Utálom a babákat.