A Babadook (2014) 65% 141★

Szerettem, ahogy bemutatja az őrületet, meg az egész film sötét hangulatát, ami a színekben is megjelent. És az a könyv is aranyos volt. Anya és gyereke viszont szörnyen zavaróak voltak; nem tudom megítélni, hogy ez a kiváló színészi játéknak köszönhető vagy pont, hogy katasztrófa volt az egész. Az nagyon bejött, ahogy az anya egyre jobban szétcsúszott, de közben annyira utáltam őket, hogy végig a babadooknak szurkoltam.

Babadook avagy miért ne nevelj egyedül gyereket spoiler

Jennifer Kent debütáló műve, közel 10 év után újrázva most gyalult be igazán. A gyászból, magányból adódó megkeseredettség, félelmek allegorikus kivetülését mutatja be, iszonyatosan vérfagyasztó légkörrel. A kisgyerek személye korábban az én idegeimet is szétnyiszálta és ezúttal szintén voltak bicskanyitogató megnyilvánulásai, de most sokkal jobban átjött, hogy ő miért lett ilyen, így elfogadóbb lettem vele szemben. Az anyuka megterheltsége tonnás súllyal nehezedett rám, borzasztóan együtt tudtam vele rezonálni, majd a későbbi átalakulása elemi félelmet indukált nálam, Essie Davis alakítása döbbenetes.
A befejezés elsőre nem volt teljesen érthető, de így újrázva kivehetőbb volt a mondanivaló.
Betonkemény darab.

Hát én ez nem tudom mi volt, de kegyetlenül untam magam az első fél óra után. Az ijedés határán sem voltunk, de kínunkban annál többet nevettünk. Négyen ültünk bent a teremben, Bertával ketten hátul, meg két fiú az első sorokban, amikor feltolták a moziban a lámpákat a végénél, mindenki értetlenül nézett egymásra, hogy konkrétan ez most mi az isten is volt úgy igazából.
Igazából Essie Davis játéka az egyetlen pozitívum nagyjából.

Egyszer nézhetős esti szórakozásnak abszolút elmegy, pedig beleestek a készítők abba a hibába, hogy erős kezdés után klisés lett a film.
Misztikum nélkül, pszichohorrorként nagyon jó darab lehetne, de így csak a szokásos démonos, kísértetes effekteket puffogtatja. (Bár tény, hogy ezek nem néznek ki rosszul)
A két főszereplőt nagyon könnyű utálni, pedig asszem ez nem szerepelt a célok között. A kiskölyöknek valami iszonyat, hogy milyen feje van, az anyja meg úgy néz ki, mint a párom exe. Ez a dolog szubjektív része, de a két karakter is amúgy megérdemli a magáét. Sajnos az akaratos, hisztis, full beteg gyereket a film akkor sem tudja megszerettetni, amikor már akarja, a nő meg őszintén szólva ugyanaz pepitában. Megérdemlik.
A vége meg egy jó nagy baromság.
Egyszer okés, de én sokkal jobbat vártam.

Ez az, amiért nagyra tartom a horror műfajt. Ott a helye a pantheonban a legnagyobbak, Az ördögűző, Rosemary gyermeke és a többi között.
Természetesen éjjel, egyedül ajánlott fogyasztani, a maximális hatás kedvéért.

Egy sokkal ijesztőbb filmre emlékeztem. 7 vagy 6 éve láthattam először, akkor pedig alig mertem kimenni a koli folyosójára. Most bátran megyek majd fürdeni. A film legnagyobb erénye, hogy szabad utat hagy a saját értelmezésednek. Nincsen szájbarágva, hogy akkor most pontosan mi micsoda. Persze lehet sejteni, de mivel több lehetőség is fennáll, így tényleg azt választja ki a néző, amelyik a legjobban tetszik neki.
Remekül használja a jól ismert nagy, öreg ház, a kopogás, a telefonhívás és az ehhez hasonló horror kliséket. Viszont mindezt úgy keveri, hogy nem válik unalmassá. A zene annyira belesimul a cselekménybe, hogy észre sem vesszük. Viszont a hangeffektek zseniálisak. És talán ezek is a legijesztőbb elemei ennek az amúgy pont megfelelő hosszúságú filmnek. Az pedig, hogy ezt az ágy és sötétben rejtőző szörny dolgot is belekeverték a sztoriba remek húzás volt.
De végülis is egy valamire való horror nem? Az ismeretlentől való félelemre épít, ami olyan mélyen bennünk van már hosszú-hosszú idők óta, hogy azt sosem tudjuk elengedni. A zsigerekre hat és nem jumpescarekkel éri el azt, hogy kimozdítson a komfortzónánkból.
A két főszereplőnk remekelnek. Az anyukát alakító színésznő egyes helyeken ijesztően játssza az Ágnes asszonyhoz hasonló megőrült asszonyt. Lassú folyású film, de megéri várni. 10/8

Nem tudom hova tenni ezt a filmet. Szerintem nagyon gagyi horrorfilmnek, az anyát és a gyereket is legszívesebben megütném, mert egyikük sem volt normális egy percig sem. A vége kicsit fura, de talán ha szimbolikusan nézem (de akkor az egész alkotást), akkor van értelme. Talán.

Már nagyon vártam a végét. A film első felében a gyereket akartam kinyírn, a másodikban meg az anyát. Az alakításuk rendben volt, de a karakterek eléggé túl voltak tolva. Az egyetlen pozitívum Babadook megjelenítései a maguk timburton-i hangulatával.

Hát ez sajnos csalódás volt. Tipikus esete annak, hogy milyen jól össze lehet vágni a trailert, aztán meg jól pofára esel.
Lehetett volna jó, de nem volt az. Egyéni szoc probléma, de annak a főszereplő kisfiúnak olyan irritáló feje volt, hogy igazán spoiler
Egyedül a könyv illusztrációi tetszettek, amit, mint a végén kiderült, egy Alex Juhász nevű, magyar származású emberke követett el. Azóta utánanéztem, és vannak nagyon jó és beteg illusztrációi. Ezért az egyért megérte végignézni! :D