Az Amerikai Horror Story egy amerikai horror-dráma sorozat. A sorozat antológia-jellegű, minden évad egy, az előzőtől független történetet mesél el.
Amerikai Horror Story (2011–) 356★
60' · amerikai · dráma, horror, rejtély, sorozat, thriller 18 !
12 évad · 132 rész
Képek 333
Szereposztás
Gyártó
Brad Falchuk Teley-Vision
Ryan Murphy Productions
20th Century Fox Television
Streaming
Disney+
Kedvencelte 241
Várólistára tette 299
Kiemelt értékelések
Sikeresen újranézve még mindig azt mondom hogy egy nagyon jó sorozat, kidolgozott, minden évadban mást dolgoz fel és elég jól is, a történetek is érdekesek, a szereplők pedig remekelnek.
Sajnos 8 és 9 évad annyira nem nyűgözött le, és a 6-dik évadot elég utálom de a többi nagyon tetszett. A kedvenc évadom a Hotel, szerintem fantasztikus szereplők vannak benne, a évad kisugárzása is kiemelkedő, sok dráma és fontos pillanat van benne.
Annyira nem szoktam horror filmeket és sorozatokat nézni de egyáltalán nem bántam meg anno hogy elkezdtem mert nagy kedvenc lett.
Kedvenc színészeim: Evan Peters, Lily Rabe, Jessica Lange, Sarah Paulson, Kathy Bates, Finn Wittrock, Denis O'Hare. Remek színészek, ezer arcuk van. Persze másokat is kedvelek még.
Nagyon várom a következő évadot, kíváncsi leszek hogy mivel áll elő Ryan Murphy. ^-^
https://i.imgur.com/TdOsMny.gif
1. évad: Tetszett, habár Tate miatt szerettem igazán. A többi szereplő is nagyon jó volt, tiszteletem a színészeknek.. Horror terén az elátkozott ház elég sablonos..ez mégis lenyűgöző volt.
Az évadot nagyon nehezen néztem meg, 8 hónap kellett, míg végigértem, de aztán előtért a horrorszerető énem az utóbbi időben, és az utolsó részeket félelem nélkül néztem meg :D na lássuk akkor a következő évadot! *-*
1. évad: A megszállott ház első hangzásra elcsépeltnek tűnő, ugyanakkor mégis hálás téma. Az évad nagyon gyorsan, pörgősen indult folyamatosak voltak a cselekmények. A negyedik epizódig annyi minden történt, hogy el sem tudtam képzelni, mit akarnak még kezdeni a hátralévő időben. Szinte folyamatosan hozta be az újabbnál újabb történetszálakat, mégis, én kicsit hosszúnak éreztem a tizenkét epizódot. Főleg az évad felénél éreztem úgy, hogy az egész csak időhúzás a végjátszma előtt. A lezárás nem volt rossz, de nem gondolom, hogy a történet legerősebb eleme. A szereplők egészen jók voltak; különösebben senki sem került közel hozzám, de azért akadt, akit kedveltem. A színészek közül az évadban nekem Evan Peters és Jessica Lange játéka tetszett a legjobban. Valamikor szerintem folytatni fogom, de mivel antológia, nem kapott el a harci kedv, hogy ledaráljam.
2. évad: Nagyon tetszett a téma, éppen ezért sokkal erősebbnek éreztem, mint az első évadot. Számomra nem ült le a cselekmény, végig fenntartotta a figyelmem és néha komolyan elborzadtam. Ez abszolút az én ízlésemnek való volt, 10/10.
Nem nagyon lehet átfogó értékelést írni a sorozatról, inkább csak az évadokról :D.
1. évad: hangulatos kísértetsztori, érdekes karakterekkel és remek színészekkel. Nagyon élveztem és kifejezetten örülök, hogy nem hétről hétre néztem :D. Szegény Evan Peters ebben az évadban kapott egy nagyon érdekes karaktert, nem is értem, hogy a későbbi évadokban miért mindig a kedves fiút kell(ett) játszania :D. 8,5/10
2. évad: ennek a koncepciója talán még érdekesebb, mint az első évadé, ráadásul csatlakozott hozzá pár igazán kiváló színész. Számomra hozta az első évad szintjét, nagyon élveztem. 8,5/10
3. évad: na, erről sok rosszat hallottam, mielőtt elkezdtem nézni, szóval nem is vártam tőle azt a borzongató érzést. Talán ennek köszönhető, hogy összességében mégis élveztem, bár ez már közelebb járt egy paródiához, mint horrorhoz. A karakterek itt kevésbé voltak érdekesek, cserébe viszont ismét csatlakozott néhány remek színész :D. 6/10
4. évad: számomra eddig ez a legellentmondásosabb évad. Ez volt az első, amit hétről hétre néztem, mert imádom a vándorcirkusz settinget. Sajnos azonban sokszor átgondolatlannak éreztem az egészet, ráadásul itt már a szereplőgárda sem tudott a szívemhez nőni, 1-2 karaktert leszámítva. Próbálták a freakeket úgy bemutatni, mintha mindenki ok nélkül utálná őket, de a viselkedésük alapján annyira nem tudtam őket sajnálni. Az kifejezetten nem tetszett, spoiler
Viszont tudtak az írók, ha akartak, a halloweenes duplarész + a Pepper backstory kifejezetten jól sikerült. Ráadásul itt is csatlakozott pár remek színész… szerencsére néhányuk visszatér majd a következő évadban is :). 5/10
5. évad: hááát… nem igazán tudtam hova rakni ezt az évadot, szóval gondoltam előbb újrázom és aztán véleményezem, de az az igazság, hogy második nézéskor a feléig sem jutottam el :/. Kezdjük a pozitívummal: Lady Gaga jobb volt, mint vártam, bár számomra nincs olyan kisugárzása, ami alapján el tudtam volna hinni, hogy kb. mindenki belezúg. És… a pozitívum kb. ennyiben ki is merül.
Nagyon össze-vissza volt az egész, nem éreztem benne semmi érdekesebb történetféleséget, ami meg mégis annak szolgált, az se volt nagy szám. Ez volt az első évad, amelyikben mindössze egyetlen szereplőt sikerült megkedvelnem (Lizt… na jó, talán még Irist is, de ahhoz idő kellett), a többiek vagy hidegen hagytak, vagy alig vártam, hogy kinyírják/kiírják őket :'D. Nagy kár, mert több általam kedvelt színész is visszatért az évadban. Bár tudom, hogy bőven volt a korábbi évadokban is szexjelenet, ennél éreztem először azt, hogy NAGYON túlzásokban estek (nemcsak mennyiség, de khm… mondjam azt, hogy „minőség” szempontjából is?). Tehát nekem ebből az évadból annyi maradt meg, hogy van egy katyvasz „történet”, csomó antipatikus karakter és rengeteg öncélú/undorító jelenet. Remélem, ez volt a sorozat legalja és a következő évadban kapunk megint valami minőségibb sztorit, ami eléri az 1-2. évad szintjét. 3/10 (azt a hármat pedig a színészek kapják, mert ők még mindig jók)
6. évad: na, végre egy kis újítás! Tetszett ez a dokumentarista jelleg, kár, hogy az évad második fele kissé önismétlő és unalmas lett. Ettől függetlenül nagy előrelépés az 5. évad után. 6,5/10
7. évad: és még több újítás! Kifejezetten tetszett, hogy spoiler Az elején nem örültem, hogy ennyire belevitték a politikát, de összességében pozitív csalódás volt és Evan Peters végre megint érdekes karaktert kapott. Cserébe Sarah Paulsoné idegesítő volt XD. 6,5-7/10
8. évad: amikor jöttek az első hírek arról, hogy az antológia jelleg ellenére mégis elkezdik összekötni kicsit az évadokat, akkor nem örültem neki, így ugyanis borul a „nézheted olyan sorrendben, ahogy akarod, amelyik nem tetszik, nyugodtan ugord át” formula :D. Ugyanakkor meg örülök, hogy az első évad néhány szálát most még jobban lezárták + Cody Fern remek adalék volt az eddigi csapathoz. 7/10
1.évad: Számomra kicsit nehezen indult be, kb. az 5-6. résztől éreztem azt, hogy nem tudom magam levakarni a képernyőről, mert végig kell néznem, érdekel, hogy mi fog történni. A karakterekből kettőt imádtam, ebben a színészek keze munkája is benne van (Jessica Lange, Evan Peters), de a többi szereplőt is kedveltem, főleg Addie-t.
Összességében itt nem volt semmi beteg dolog, a csavarok tetszettek nagyon, ahogy szinte minden részben felhasítottak egy szálat, hogy újabb csomót kössenek rá, majd a következő epizódban kisimítsák, hogy újrakezdhessék az egészet. 10/9
2.évad: Amennyire elcsépeltnek tűnt a legelején az ötlet, hogy egy elmegyógyintézetben játszódik a történet zöme, annyira volt egyedi és meglepően nyomasztó atmoszférájú sztori. Az alkotók jóval merészebbek voltak, már-már erkölcstelenül romlottak, amit a magamfajtának illik élvezni, és köszönöm, meg is tettem. A karakterábrázolás sokkalta mélyebb volt, mint az első évadban, még a legjelentéktelenebbnek tűnő mellékszereplő is élt és lüktetett. Egyedül a Lanát alakító színésznő nem tetszett, se a karakter, akit vitt. De ez nem vett el a történetből, kerek egész volt, kellemesen borzongatós, nyomasztó és beteg. A képernyő mögé szorult mélyfilozófiáról pedig már ne is beszéljünk, az egész túlvilági lét boncolgatása zseniális volt, ahogy a lezárás is. 10/10
3. évad: Uh… A kezdés nagyon erős volt, a további részek színvonala viszont rohamosan csökkent. Roxfort 2.0, Sabrina vol. 2, Bűbájos boszorkák spinoff és még folytathatnám. A karakterek vitték el a hátukon a történetet, de jellemzően (már-már undorítóan negédes infantilisa módon) spoiler Komolyan? Ezt egy horror történetben, ami állítólag dráma is? Zoe karaktere kifejezetten irritáló volt számomra, tipikus Mary Sue, aki tökéletes, mindig mindent megkap, stb-stb. Néha már az arcomat kapartam, hogy ez mi? Ha kihagyták volna a tini boszikat, hozta volna az előző két évad színvonalát, de így csak félszegen kullogott a nyomukban. 10/5
4. évad: Nagyon nehezen indult be, és itt sem a történet, hanem a színészek vitték el a hátukon az egészet. Jessica Lange itt is tarolt, nélküle egyáltalán nem lett volna erős évad. Finn Wittrock Dandy-je abszolúte kedvenc volt, a mai napig beleborzongok, ha arra az aranykalitkába szült ragadozó madárra gondolok, akinek a nem szó vérig sértő tilalom. Hihetetlenül jól felépítették azt a karaktert. Pepper is tetszett, érdekes volt visszakanyarodni a 2. évadhoz, de nekem nem egy jelenetnél volt az a gyanúm, hogy a Freaks (1932) klasszikusát egy az egyben koppintják spoiler. Egyébként számomra voltak kibogozhatatlan jelenetek, amik nem tudom, hogy miképp kapcsolódnak a történethez, pl. spoiler A végén viszont bekönnyeztem, szép zárás volt egy elhamvadt szívtől, ami a halálban újra megtanult dobogni; megint csak köszönet Jessica Lange szerepének. És David Bowie-nak. 10/9
5. évad: Már az első pár perc magával ragadt a szűkös hotelszoba tágas eseményhorizontjába, én komolyan belefulladtam, nem eresztett. A sok fal között mennyi szövevény, emberi sors és tragédia, öröm, bánat, mosoly és könny! Wes Bentley és Finn Wittrock valami hihetetlen karaktert hoztak, a bomlás spoiler és a kifacsart, szűkölő szerelemérzet spoiler mind ott lüktetett a szellem-termeszes, arzénos falak között. Beteg volt, merész, hipnotikus erejű, nem félt megmutatni az emberi elme fertő-szinapszisait. Jaj, és Donovan! Édesem <3 Lady Gaga pedig meglepően jól teljesített színésznőként. 10/10
6. évad: Ez mi a franc volt?! Mintha egy ZS kategóriás folytatást láttam volna. Elfogyott a pénz? Az a kisebbik baj, de a fantázia is vele veszett? Hát a jól megszokott színészek? A lineáris történetvezetés borzasztó unalmassá tette, mindent az ember szájába rágott, gyakorlatilag, aki látta az Ideglelést, annak semmi feszültséget nem adott a film. Csavart ígértek, de valójában háromszor mutatták be ugyanazt (!) a történetet. Egyszer ott volt dokumentumfilm, aztán a valóságshow, és a végén egy tényfeltáró riport, de ugyanazokkal az eseményszálakkal. Én ezt komolyan nem hiszem el, kritikán aluli volt, mintha csak muszájból a vászonra hánytak volna valamit, amit egyébként a színészek sem élveztek. Az első évad sem volt olyan hű de bumm, mégis a végén többször is akkora pofonokat adott, hogy lehetetlen lenne összességében rosszat mondani róla. De ez… 10/1
Végül persze ez egy iszonyat jó sorozat, nem egyszer az alvásidőmből daráltam le a részeket, de megérte. Az évadok különállósága, de a visszautalások egy-egy korábbi helyszínre, ez a laza kapocs a történetek közt nagyot dob rajta. Meg amúgy is; beteg egy sorozat, bizarr, kifacsart, szürreális és piszkosul élvezhető. Kíváncsian várom a hetedik évadot, remélem, elfeledteti velem a hatodik széria gyalázatos mivoltát. --> nem, nem feledtette el.
7. évad.: Részenként veséztem ki, mert annyira kikészített. Az aktuálpolitika átjárta az egészet, ide-oda bicsaklott jobb és baloldal közt, egyaránt démonizálva a Trump-féle nacionalistákat, és a Hillary-féle balliberálisokat. Egyik tábor megkapta a náci jelzőt, a másik meg a náci-feminista jelzőt. Volt értelme, komolyan. A többi része, a szektás jellege viszont nagyon jó volt, zsigerig hatolt. Mire nem jó a karizma… ebben a vonzatban persze érthető a politikai szál, de nagyon túl volt tolva.
Ryan Murphy elmondta a véleményét. Köszönjük. Legközelebb inkább a sorozatra koncentráljon, és ne a saját politikai meggyőződésére, mert ez legalább olyan káros, mint Kai fantazmagóriái… 10/4
Nagyon féltem tőle hogy ez ilyen beparáztatós sorozat lesz, de szerencsére nem olyan vészes. Pedig nem vagyok valami horrorfan.
Szerintem csak külön lehet értékelni az évadokat, mert mindegyik más és más.
1. Évad
Nagyon hangulatos sztori remek karakterekkel. Imádtam ezt az évadot, tényleg zseniálisan lett kitalállva. Tatet kedvenceltem, meg az őt alakító színészt is :D
2. Évad
Számomra hozta az első színvonalát, nagyon beteg, nagyon jó. A maszk az nagyon ilyesztő volt, a zenék szuperek.
3. Évad
Kicsit gyengébb lett, pláne az első pár rész. Utána egy picit javult, de még így sem volt a legjobb. Nem is voltak benne igazán ilyesztő jelenetek és érdekes karakter sem volt igazán.
4. Évad
Itt már annyira próbálkoztak az írók, hogy furcsaságok legyenek benne hogy már túlzásba estek vele. Nem tudtam sok szereplőt megkedvelni, talán az ikreket meg anyuci elkényeztetett fiát, az övé volt talán a legérdekesebb karakter. A többiek inkább csak a furcsaságukkal ütöttek. Az egyetlen ijesztő dolog a bohóc volt, egyébként nem menne el horrornak.
5. Évad
Talán ez volt az eddigi leggyengébb évad, a történet unalmas volt és túl sok volt benne az ocsmány jelenet. Lady Gaga egész jól játszotta a szerepét, csak hát a szerep az nem volt jó :'D Szóval ezt az évadot inkább felejteném… Remélem most már végre egy jó évad következik.
6. Évad
Végre felhúzta magát a sorozat! Ismét egy kedvenc évadot avathattam, sajnálom, hogy ez pont a legrövidebb volt. Meg hogy Evan Peters nem sok szerepet kapott :D Ötletes volt a történet, meg hogy ilyen dokumentumfilm szerűen dolgozták fel. A színészek nagyon jól játszottak és ijesztőre is sikerült az évad. A lezárás kicsit furcsa volt, olyan függővégszerű, néztem volna tovább.
9. évad
Nagyon tetszett az évad, szerintem az eddigi egyik legjobb. Más feelingje volt mint az eddigieknek, de ez az előnyére vált. Először kételkedtem, hogy tudnak egy egész évadod csinálni egy szimpla gyilkolászásból de jól megoldották, voltak benne csavarok rendesen – bár azért némelyik kiszámítható volt.
Kedvencem Brooks és Jingles volt, ahogy a háttérsztoriját is jobban megismertük.
1. évad: Milliószor láttam, ez már legalább a tizedik újranézésem. Nagyon ötletes az első évad, kellően borzongató, imádnivaló és izgalmas. Tate és Violet abszolút kedvencek lettek. Jessica Lange színészi játéka előtt még a nem létező kalapomat is megemelem. Eszméletlen az a nő.
2. évad: Ez sem első nézés, sőt. Párszor láttam már, de sosem lehet megunni. Végig izgalmas, tartja a feszültséget, nem laposodik el és mindig van mondanivalója.
Jessica Lange még mindig elképesztő, ahogyan Sarah Paulson is. Imádtam az évadot, egyedül a vége nem tetszik.
Elég változó a véleményem, így évadokra osztom.
1. Itt még nem tudtam, mit is várjak a sorozattól. Ez az évad nem lett a kedvencem, sőt csak egy dolog volt ami tetszett benne. Azt megjegyeztem már itt is, hogy a cselekményt tekintve lehetett volna rövidebb is, de ez szinte az összes évadra igaz. Elég felejthető bevezető.
2. Ebből az évadból leginkább a zene maradt meg. Falra mászós, de nagyon. Egyébként ez így az első után elég erős évad. Ez már sokkal jobban tetszett. Több érdekes szál is volt benne.
3. Mivel szeretem valamennyire a boszorkányos dolgokat így egy darabig azt mondtam, hogy ez a kedvencem, de aztán készültek jobb részek is.
4. Ennél az évadnál elég vegyesek az érzéseim, mert sajnáltam is a szereplők többségét. De szokás szerint ez is átment valami fura hülyeségbe.
5. Ez az évad mondjuk elég különleges volt. Tetszik amúgy amikor a sorozat vissza nyúl pár korábbi évadhoz, de ez nem csak erre az évadra igaz. Nem lett kedvencem az évad, de ebben is volt egy zene, ami tetszett.
6. Na ezzel bajban vagyok, mert bevallom, hogy ezen hihetetlen jókat aludtam. Így fogalmam sincs miről szól. Voltak részek aminek sokszor neki kellett futni, de a végét sosem láttam. Újra kellene néznem, mert nem tudom, hogy az évad béna, vagy csak álmos voltam. Eddig még nem vettem rá magam, hogy megnézzem.
7. Túlzottan erre sem emlékszem, de az biztos, hogy az előzőnél jobb volt. Voltak benne érdekesebb jelenetek, de nem fogott meg ez sem.
8. Ezt az évadot vártam, mert a boszorkányos folytatása. Végre egy ismét erősebb évad, mondjuk több világ vége hangulattal még jobb lett volna. A vége nekem tetszett, bár kicsit fura.
9. Igazi retro horror film hangulatú az eleje, aztán átment valami beteg gyilkolászós epizódokba. Hozta a szokásos az egész sorozatra jellemző elborult dolgokat. Soha egyik évad sem egyszerű, mikor már azt hinném, hogy ez így van, akkor bedobnak valami hülyeséget. Talán ez az ami miatt újra, és újra megnézem az újabb evadokat. Annak ellenére, hogy néha elég idegesítő, és néha unalmas is. Sokszor túl hosszú, de nézem.
10. Az első fele olyan volt, hogy egy darabig elég egyértelmű volt, hogy mi fog történni. A vége viszont olyan összecsapott volt. Aztán váltás. Jönnek a földönkívüliek. Sokkal jobban érdekelt a téma, igazából túl hamar vége lett, de ez is elég elborult évad. Viszont a gyíkemberes szál miért volt benne, ha nem vitték tovább semmilyen szinten?! Annyi hülyeséget ki lehet volna még hozni belőle.
Egyelőre az első évadot néztem meg… Az biztos, hogy nagyon beteg… Voltak részek amik lekötöttek, de olyanok is amik idegesítettek benne. A következő évadokat is meg fogom nézni, csakazértis.
Eddig minden évadot imádtam, nekem ez A SOROZAT. Minőségi a javából, mind látványban, mind filmzenében, sokáig az első évad főcímzenéje volt a csengőhangom.
Minden benne volt eddig, amit szeretek: horror (nyilván :D), kísértetek, elmebetegek, boszorkányok, sorozatgyilkosok és rémcirkuszos förmedvények. Jessica Lange és Kathy Bates istennők, nincs mit ragozni ezen.
Lady Gagával már nagyon vártam az 5.évadot, ma kezdek neki, az első 20 perc már megvett, nem lesz itt gond :)
Népszerű idézetek
The Devil is real. And he's not a little red man with horns and a tail. He can be beautiful. Because he's a fallen angel, and he used to be God's favorite.
– A diákja felém hajított egy konyhakést. 5 centire kerülte el a fejemet.
– Még gyakorolnia kell a célzást.
Az AIDS megjelenése és 9/11 között születtem. Globális generációnak hívnak minket. Az önimádatról és a jogaink számonkéréséről vagyunk ismertek. Egyesek szerint azért, mert mi voltunk az elsők, akik már a részvételért is díjat kaptak. Mások úgy vélik, azért, mert a közösségi oldalakon kiposztoljuk az egész világnak, ha fingunk vagy benyomunk egy szendvicset. De a legfőbb jellemvonásunk a világ iránti közömbösség, a szenvedés iránti közöny.