Árvaház (2007) 73% 125★

Komor, sötét hangulatú film. A cselekmény elég kiszámítható, de tetszettek a megoldások és a vége is. Egyébként is szeretem az ilyen jellegű filmeket. Klisés alkotás és nem is félelmetes, de én kedveltem.

Nem vagyok nagy horrorszakértő, de elemeiben nagyon ott van, főleg ha direkt ijesztgetésről van szó. Bennem tartotta a feszültséget a karakterek ábrázolása és a zene által. Érdekes története volt, viszont a végével azóta sem tudtam megbékélni.

J. A. Bayona debütáló művét több mint 10 éve láttam és bár emlékeimben 1-2 parajeleneten kívül nem sok minden maradt meg, csak annyi, hogy jó volt. Most újranézve viszont szabályosan lenyűgözött.
Ami borzasztóan meglepett, hogy mennyire erős, profin elmesélt a története számos olyan pillanattal, ami megérintett, meghökkentett vagy éppen lesokkolt. Precízen adagolja a múltbéli eseményeket és hozza felszínre az akkori ott élők históriáját, szokásait. Leginkább a dráma van fölényben, de horrorként sincs ok panaszra, mert a kúria hangulata magába szippantó, a médium körbejárása, és az ominózus vágatlan játék idegtépően feszültek, nyomasztóak. A karakterek mind érdekes jellemrajzok, még a mellékszereplők is kaptak lényegi funkciót, Belén Rueda alakítása kitűnő, a finálé pedig roppant hatásosan kíséri célba a történetet. Igazi spanyol remekmű.

Azt hiszem, túl sokat vártam ettől a filmtől… Unatkoztam és nem kötött le, mondjuk hozzá kell tenni, hogy a kísértetes filmekből olyan szinten elegem van, hogy mindig megfogadom: soha többet. Aztán mégis megnézek egy újabbat valamiért, és utána meg sajnálom azt a másfél órát az életemből.
Nem volt benne semmi ijesztő, az érdeklődésemet sem tartotta fenn, próbálkozott a rejtvény vonallal, de nagyon gyenge lett. A kliséhalmok: árvaház, gyerekek… árva gyerekek… árva testi fogyatékos gyerekek, rajzok, elhagyatott ház, képzeletbeli barátok, múltból előbukkanó öregasszony, antidepresszáns-túladagolás, téveszmék, amik néha igazak, etc.
Az egyedüli pozitívum az a bizonyos zsákmaszk, és a végén a csavar, ami véleményem szerint sokkal nagyobbat ütött volna, ha úgy ahogy van, kihagyják az egészből a kísértet-klisét.
Talán, ha 15-16 évesen láttam volna, akkor meggyőz, ahogy meggyőzött sok olyan film is tinikoromból, amit ma már végigaludnék. De így nem.

Nagyon jó volt, különösen a végkifejlet tetszett, ezért gond nélkül 10 csillagot adtam. Az elején még hasonlóan folytak az események, mint a többi ilyen tematikájú (szellemházas) filmben, de aztán más irányt vettek az események…
Igazából minden jó volt; a rendezés, a forgatókönyv, a kameramunka és a színészek is, a hősnő különösen tetszett.

Ha a történetmondásával voltak is gondjaim, a képei lenyűgöztek.

Az egyik legjobb spanyol film, amit valaha láttam. Nem mondom, hogy végigremegtem az egészet, de azért voltak hidegrázós pillanatok, ó és a katarzis a végén… Váratlan, megrázó és hátborzongató.

Na, kérem, így kell ijesztgetni. Nem fucking jumpscarekkel, hanem így, ahogy ebben a filmben tették. Az egyetlen dolog, ami miatt le kellett vonnom a csillagokból az a befejezés. Mármint az események magyarázata nagyon tetszett, de ami utána történt… Nettó baromság.

Egyáltalán nem rossz film, szellemes, de az a lassú víz partot mos stílusú, ennek ellenére nekem nem vált vontatottá, mert nagyon vártam a végét, és be is váltotta az ígéretét, egy igazi mesébe, és nem horrorba illő befejezéssel.
Nekem tetszett a történet, a karakterek, a zene és a ház is, imádom a kísértetekről szóló horrorokat. Ennek ellenére bevallom, voltak unalmas részek is.

Egy összességében hatásos film, ami magában hordozza a dráma, a misztikus thriller és időnként kisadagban a horrorfilmek elemeit. A film hibájaként én a feszültség fenntartását tartom. Nem sikerült folyamatosan tartani a szintet, viszont ahol a feszültség jelen van, ott maximális hatással tud lenni a nézőre. Számomra ugyan a film leges legvége kicsit csalódás, de lehet, hogy ezzel csak én leszek így. Én hamarabb lezártam volna a történetet. De csak javasolni tudom mindenkinek, aki szereti az ilyen stílusú filmeket, hogy nézze meg és döntse el…