Utolsó éjszaka a Sohóban (2021) 98

Last Night in Soho
116' · angol · dráma, thriller, horror 16

Egy fiatal lánynak divattervezés a szenvedélye. Rejtélyes módon képes belépni a ’60-as évekbe, ahol találkozik bálványával, egy káprázatos, feltörekvő énekessel. Ám az 1960-as évek Londonja nem teljesen az, aminek tűnik: olyan, mintha az idő szétesne, és ennek megvannak a maga baljós… [tovább]

angol

Szereposztás

Anya Taylor-JoySandy
Thomasin McKenzieEloise
Diana RiggMiss Collins
Rita TushinghamPeggy Turner
James Phelpsruhatáros
Synnove KarlsenJocasta
Jessie Mei LiLara
Matt SmithJack
Oliver PhelpsJarvis
Paul BrightwellCubby

További szereplők

Kedvencelte 16

Várólistára tette 244


Kiemelt értékelések

LoneWolf 

Számomra simán az év filmje. Edgar Wright műveiben szerintem még sosem csalódtam és ez továbbra is így maradt. Egy igazi, magával ragadó természetfeletti krimit (thrillert) tálalt most nekünk, melyben ATJ és Thomasan McKenzie tagadhatatlanul lehengerlő alakítást nyújt, így könnyedén viszik hátukon a mozit, de a mellékszereplőket (különösen Matt Smith-t és Terence Stamp-et) sem érheti rossz szó. A cselekmény lényegében két témát érint, melyek közül a nők szexuális kizsákmányolása a legfontosabb és hangsúlyosabb, hisz ez a mai napig problémát jelent társadalmunkban, míg a másik az egyetemi diák, illetve kollégiumi élet, ami szintén rengeteg embernek lehet egyfajta trauma forrás, ha az illető valamiért „kilóg a sorból”. Mondanom sem kell, hogy EW mindkettőt kellő komolysággal kezelte, míg az elegyükből fölépülő konfliktus izgalmas és sokszor nem várt fordulatokban bővelkedik. (spoiler) A filmet emellett megpakolták néhány klasszikus horror elemmel, illetve rengeteg korhoz illő, szinte valódi időutazásra invitáló zenével, ami szintén hátborzongatóan hangulatossá teszi, engem pedig teljesen elvarázsolt az összkép és egy pillanatra sem terelődött a figyelmem a vászonról. Nem mondanám egy forradalmian új, vagy elképesztően eredeti darabnak, mégis úgy van összerakva, hogy erre merem azt mondani, hogy egy igényes, minőségi alkotás, amit mindenkinek moziban kellene néznie, miközben állítólag bukdácsol a hazai pénztáraknál is. A „végső” fordulat nekem kissé furcsa (spoiler) és hirtelen volt, amiért nem kapja meg tőlem a 10/10-et, ennek ellenére is sikerült helyet nyernie magának a kedvencek között, miközben egyébként nem az a féle mű, amit sűrűn elővenne az ember, mert épp egy felemelő sztori.

Off: Sajnos ez a mozizás amúgy egy újabb gyomros is volt az önbizalmamnak, mivel miután elfoglaltam a helyem, a mellettem ülő lány azonnal jelezte a társának, hogy átülne a másik oldalára, ha nem jön senki. (Jött végül.) Lehet ezt most a COVID-ra fogni, de többször tapasztaltam már, hogy valamiért látványosan távolságtartók az emberek velem szemben, szóval ez azért egy negatív emlékként marad meg a film kapcsán…

4 hozzászólás
MrsCumberbatch 

A létező összes ”fordulat” spoiler egyértelmű és kiszámítható. Mégis összességében jó film lett. Az elején azért kicsit zavaros volt. Nem igazán értettem hova akar kilyukadni vagy mi és miért történik… De azért izgalmas volt. Nem lesz sokszor nézős de ahhoz képest hogy nem rajongok a műfajért és a színészek is hidegen hagynak, tetszett. Élveztem.

3 hozzászólás
BeL1eVe 

Az élénk színhasználattal és a patinás zeneválasztással egybekötött korhűség Wright-tól elvártan most is működik. A színészek (élen a két szépséggel) szintén sziporkáznak, még a karakterek, azok motivációi is a maguk módján rendben vannak. Azonban horrorfronton nagyon átlagos eszközök vannak igénybe véve, erőltetett jump scare-ekkel. Plusz a sztori, a rejtély feloldásaival se ért el nálam túlzott érdeklődést. A fenti pozitívumok miatt decens munkának tartom, de benne volt egy jóval izmosabb darab lehetősége.

Londonna 

Meglepően jól szórakoztam rajta, még úgy is, hogy tudtam, mi a slusszpoén. Próbáltam hát így nézni a filmet, avagy, árgus tekintettel figyeltem az esetleges logikai buktatókat, azt, hogy mennyire sikerült jól összerakni. Nos, azt kell mondjam, hogy bár sikerült menet közben hibázni, ettől függetlenül nem lett ez olyan rossz. (Edgar Wright csinálta a Cornetto-trilógiát is, szóval van a fickóban potenciál, még akkor is, ha neki is vannak mellényúlásai.) Hogy mi volt a bajom pontosan, azt spoiler nélkül nem tudnám leírni, úgyhogy inkább nem is teszem. Csak annyit, hogy szerintem nem így kellett volna befejezni. spoiler

Ennek a sztorinak a(z egyik) legnagyobb erőssége a hangulata és a fényképezése. Csodálatosan vászonra varázsolja Londont. A mostanit is, meg persze a korábbit is. Vagy csak én vagyok túl elfogult, nem tudom, de nekem ez vizuális orgia volt. Sóhajtoztam is nagyokat, hogy én is bárcsak ott lehetnék… Még azzal a szemközti Pizza Expresszel is kiegyeznék (már), pedig a láncnál csak kettőt tartok méltónak arra a városban, hogy az ember beüljön oda. (Igen, voltam anno olyan mazochista, hogy egyszer végignéztem az összes londoni éttermüket, meg azt is, hogy néznek ki belül… :D)

A főszereplő lányt – a jelenben – nagyon kedveltem, túlságosan is ismerős volt nekem, ha úgy vesszük. És, hogy ez mennyire jó a mai világban, azt nem tudom… Na mindegy. Vele kapcsolatban azt sajnáltam igazán, amikor kiszőkült. Minek kellett?!… (Jó, jó, tudom miért, de akkor is. Barnának sokkal jobb. :-))
Visszatérve Eloise karakterére: na, ezért sem lettem soha kollégista. El nem bírtam volna viselni az ilyen embereket… Akiket amúgy ki sem lehet kerülni, mert konkrétan minden zug tele van velük. Albérletre viszont meg nem futotta, szóval… Szóval (itt is) nagyon átéreztem a kis lelkét.
A történet maga nem tudom, mennyire számít eredetinek, vagy sem. Én nem sok ilyet láttam, szóval tényleg egészen elszórakoztatott, viszont azt hiszem, vannak még hasonlók a filmtörténelemben, úgyhogy én igazán nem szeretnék senkit rá-, vagy lebeszélni róla. Aki szereti a misztikus, spirituális, rejtélyes dolgokat, amiben van némi bűnügy is, az nyugodtan tehet vele egy kísérletet, ahogyan azok is, akik szeretik Londont. A ’60-as évek hangulata sem lett elaprózva, igaz, hogy utóbbit inkább házon belül / a négy fal között kapjuk az arcunkba, és inkább a jelmezek, meg a koreográfiák jelzik igazán, hogy hol is vagyunk pontosan. Ó, és hát persze a zenék!… Az is kellemes volt, még úgy is, hogy a ’60-as évek tánckultúrája engem megmosolyogtat. Nem mintha a jelené nem tenné, számomra ugyanis mindegyik más miatt mókás. Az én szememnek csak a klasszikus / latin táncok szépek, meg a balett. De retrónak retro, semmi kétség.

Végezetül: nagyokat mosolyogtam még azon is, hogy akaratlanul is sok jelenetnél már megint a „sajátom” jutott eszembe. És a csaj még pultos is!… Ahh. :D Viszont ami nem tetszett: hát mit ittak ebben a filmben az emberek?! Senki nem kért egy jó pintnyi langyos barnát, vagy egy finom száraz Strongbowt?… Hol marad a jó ízlés?!?!… :D

1 hozzászólás
Victorious 

Bevallom kicsit levitt az életről a film, de ettől még persze fantasztikus volt! :D
Thomasin McKenzie-t és Anya Taylor-Joyt is láttam már korábban másban, azokhoz hasonlóan most is remekül alakították a szerepüket. De igazából a mellékesebb szereplőkre sincs panaszom. (Rip Diana Rigg, ez volt az utolsó film amiben szerepelt)
A látvány és a zene szintén remek volt.
A történet , mint írtam eléggé nyomasztó volt, nem éppen az a story ami feldobja a hangulatodat :D Kollégista sosem voltam, a divat sem érdekel különösképpen, így ezeket a részeket nagyon nem tudtam átérezni, de ez nem jelenti persze azt, hogy rosszak lettek volna. Persze nem volt kiszámíthatatlan, elég gyorsan rálehet jönni, hogy spoiler
Igazából adhatnék neki 9 csillagot, mert szerintem a végén kicsit gyorsan le lett zárva, ráadásul én azt hittem, hogy spoiler
De ezek felett úgy döntöttem, hogy most szemet hunyok és megadom neki a 10-et.

vanilka_lilka 

Bizonyos szempontból csoda kis film volt, más szempontból meg kicsit várakozáson alulit kap. A legjobb része a hangulat egyértelműen – a csilivili hatvanas évek, a kék és piros neonfények, a zenék meg a ruhák és az éjszakai város lüktetése. A másik legjobb része pedig Anya Taylor-Joy, aki kezd abba a kis csoportba jutni nálam, akitől gyakorlatilag bármit megnézek, mert annyira karizmatikus és ragyog a vásznon. A negatívumokról pedig annyit, hogy azért a történeten lehetett volna egy kicsit többet dolgozni. Engem nem is a magyarázatok hiánya zavart, mert a műfaj (ami úgy istenigazából nem is horror lenne, hanem inkább olyan Murakamis mágikus realizmus/sötétebb urban fantasy) szerintem megengedi az ilyen meg-nem-magyarázásokat. Az sokkal jobban zavart, hogy túl kevés időt töltünk a múltban az érdekes dolgoknál és túl sokat a jelenben a sós keksz (értd: nincs személyisége) Eloise-nál, aki mintha folyton csak ugyanazt csinálná és ugyanolyan arckifejezéskészlettel; meg a sós keksz fiújánál, akinek már a nevét is elfelejtettem. Tudom, hogy ők azért vannak ott, hogy nyomozzanak és elénk tárják az érdekes dolgokat, – de akkor kérem tárják elém.

eszternemeszti 

baromira nem érdekelt az előzetes alapján, de elmentünk a moziba és nagyon tetszett!

szóval: ez egy nagyon jól felépített történet és nagyon tetszett a kivitelezése. a színészek is nagyon jól látszottak, Thomasin McKenzie kiemelkedően tetszett, Anya Taylor-Joy miatt pedig most megint szemezek A vezércsel (2020–2020) című sorozattal. voltak részek, amikor ténylegesen megijedtem (maradjunk annyiban, hogy egy ilyen volt) és ez már haladás! mert amúgy én nem szeretem a horrort és nem is nagyon nézek, mert nem köt le és igazából semmilyen érzést nem vált ki belőlem, de ez most jó volt.

tetszett ez az egész divat témakör és ez a vonal a Szörnyella (2021) részeiben is nagyot ütött nekem. a táncjeleneteknél az átvezetések is nagyon jók voltak, ahogy megvágták Sandy és Eloise karaktereit az álmokban, komolyan, le a kalappal!
nekem tetszett a lezárása is, passzolt oda az a rész.

3 hozzászólás
Pnikolett

Nagyon kettős érzéssel jöttünk haza a moziból. Tetszett a film,de emellett ott volt az érzés, hogy valami mégis hiányzott..Aztán átbeszéltük és rájöttünk, hol volt a bibi a dologban.Spoiler nélkül annyit írok, hogy picit mást sejtetett a film és ahogy építkezett, mint amilyen irányba ment a dolog végül. Egyébként a fordulatok jók voltak.
Nem volt rossz mozi.

chibizso

Az Utolsó az éjszaka a Sohóban egyszerre szerelmes levél a 60-as évek Londonjához, coming-of-age történet és pszichológiai thriller. Edgar Wright ezt a sok zsánert gond nélkül fűzi egybe úgy, hogy teljes egészet adjanak ki. Thriller és Wright rajongók egyaránt nem fognak benne csalódni.

Bővebben: https://roboraptor.24.hu/2021/11/09/utolso-ejszaka-a-so…

monokrom22 

Az Utolsó éjszaka a Sohóban egy meglepően különleges horror-thriller egyveleg. A két fiatal hölgy parádézik a főszerepekben, a 60-as évek hangulata magával ragadó, a zene egyszerűen mesés, sőt varázslatos. A képkockák szemetgyönyörködtetőek, kiváló díszletek és kosztümök, ötletes vizuális effektek és hibátlan vágások. A horror-faktor sem gyenge: egyszer-kétszer rendesen összecsinálhatja magát az ember. A végkifejlet egy ponton sajnos kiszámítható, de egy-két meglepetés nem marad el, a lezárás pedig egy kicsit nyitott.


Népszerű idézetek

Londonna 

– Megyek Londonba! Megyek Londonba! Megyek Londonba! Megyek Londonba! Megyek Londonba!

Londonna 

Rühelled a részegeket? Legyél csapos! Pultost felveszünk.

Londonna 

– Helló, te csodálatos teremtmény, mi a neved?

Londonna 

– Miért suttogsz így?
– Ez egy könyvtár…

Londonna 

– A kurva kicsit olyan, mint a színésznő, azt hiszem.

Ódor_Endre 

– Do you believe in spirits?
– What kind of a question is that? That brown stuff pays your wages.
– I mean…Do you believe in ghosts?
– Ghosts? No.

Ódor_Endre 

– Did someone die in my room?
– This is London. Someone's died in every room in every building in this whole city.
Every street corner, too.

Ódor_Endre 

– I told her no one ever really disappears.
They're always around somewhere.


Hasonló filmek címkék alapján