Démonok között (Démonok között 1.) (A Warren házaspár univerzuma) (2013) 79% 444★

Kifejezetten úgy gondolom, hogy a jobb horrorok közé tartozik még annak ellenére is, hogy csöppet sem féltem tőle. Viszont elég érdekes és izgalmas még úgy is, hogy én nem hiszek az ilyen Warren-jellegű sztorikban. Kicsit ömlesztett, de igényes. Tetszett.

Nekem tetszett a film és a mondanivalója is. Érdekes volt, és izgalmas, hátborzongató, feszültséggel teli, komor hangulat. Lehet nekem beteges az elmém, de imádom a horrort, és az ehhez hasonló paranormális filmeket. :-) Bár azt nem mondom, hogy nincs köztük rossz, de ez a film szerintem megállja a helyét. Én legalábbis nagyon szeretem. A szereplők is jók voltak és az alaptörténet is. Már elsőre is megvett engem a film, és akárhányszor nézem is meg még mindig ugyanúgy szeretem. Lehet fikázni a filmet, de akkor is jó lett szerintem. Az igaz történetek közel állnak a valósághoz, és én ezt nagyon szeretem bennük. :-) Lorraine és Ed Warren-t nagyon bírom, ők ketten a legjobbak, és az igazi Ed és Lorraine-nek, nem kis bátorság kellett, ahhoz nekik, hogy ezt a valóságban is végig csinálják, amellett is, hogy szülők. :-)

A legjobb horrorok közt van a helye nálam. Izgalmas, érdekfeszítő, hátborzongató és a karakterek is nagyon jók. Humora is van, ami külön dicséretre méltó :) Kedvenc karakterem Lorraine, amin nem is csodálkozom, hisz imádott színésznőim egyike, Vera Farmiga alakítja őt lenyűgözően.
Nagyon jó kis forgatókönyvet hoztak itt össze, mondjuk az élet írja talán a legjobbakat. Azt azért megjegyezném, hogy annak ellenére, hogy megtörtént események alapján készült, egy picit hihetetlen ez az egész – bár én is találkoztam szellemekkel eddigi életem során (2x)
Aki egy kis izgalomra vágyik és nem látott már millió más horrort, annak csak ajánlani tudom.

Meglepően jó volt. A szokásos horror klisék, jump scarek és logikai bakik közül csak kevés volt megtalálható és az is jó arányban. Ritka az ilyen.

A minap nézegettem az értékeléseimet és láttam, hogy az a bizonyos 666. jön. Hát nem hagyhattam ki, hogy ne nézzek valami démonosat emiatt :D Pedig alapból nem vagyok olyan nagy horror fan, de most kihívás miatt úgyis megnéztem már párat, így végül ezt is beiktattam, mert már sokat hallottam róla anno.
Igazából meglepően élveztem. Nem mondanám, hogy túlságosan ijesztő lett volna vagy kiszámíthatatlan, de megvolt a maga kis hangulata a nyomozásnak és a két főszereplőt is bírtam.
Persze megvannak a hülyeségei, kezdve főleg azzal, hogy egy ilyen helyre költöztek (a film plakátját konkrétan láttam korábban egy meme miatt, ami pont a horrorfilmes szülőket parodizálja ki xD) és tök mindegy, hogy próbálták magyarázni, de ennyi szörnyűség után spoiler
A házban történő vak bújócska, főleg az emeleten…tudod a lépcső mellett… meg egyenesen hülyeség volt, de ez csak egy mellékes problémám :D
Egyszer majd megnézem a folytatásokat is.

Egyáltalán nem volt rossz, noha kicsit ömlesztve voltak benne a dolgok (Annabelle például szerintem felesleges volt a történet főszála szempontjából, de nyilván csak elő akarták készíteni a terepet a spinoff-nak).
Ettől függetlenül egy egész összeszedett film volt, nem átlagos ijesztgetős-hangeffektes alkotás, volt benne valami mélység, ami túlmutat a véren, a szörnyalakokon, a sikolyokon – James Wan kézjele végig elkísér. Szerintem nem az volt a célja, hogy a néző szívrohamot kapjon a film alatt, hanem az, hogy utána még bőven benne maradjanak a látottak, mint a Fűrész esetében, ahol szintén nem egy klasszikus horror filmet vágott magába az ember.
Ui.: azt hittem, hogy láttam már, de nem, végig új élményt adott, amit egy pillanatra sem untam, vagy bántam meg, hogy nekiültem megnézni.

A 82'-es Poltergeist óta talán ez az első olyan szellemházas film,ami a klisék áradatán ha nem is lép túl de értő rendezéssel kompenzálva tud tartalmas szórakozást nyújtani ebben a tetszhalott alzsánerben.Wan-nak talán az a legnagyobb érdeme a filmmel kapcsolatban,hogy egy már ismert és agyonhasznált sztorit úgy tud tálalni,hogy mégis újnak tűnjön.Bizonyos értelemben az,mivel az ijesztések nem kókler módra vannak egymásra dobálva,hanem hosszan elő vannak vezetve, meglepetés erejére támaszkodva, ami részben a horror hatáskeltés egyik esszenciája.A ház túlzottan nem para, legalábbis az old-school kísértetházas filmekben lévő kecók a ködlepte pincékkel,pókhálós sarkokkal nekem jobban adják de itt az említett hatásmechanizmus miatt ennek nem éreztem hiányát.Maguk a karakterek fel vannak építve, szánnak időt a bemutatásukra, és a színészi játéknak köszönhetően a sorsuk alakulása sem mellékes.A ház eredettörténeténetének felkutatását én hosszabban is el bírtam volna nézni,maga az oknyomozás,ahogy a rejtélyek rétegeit lefejtik sokkal érdekesebb és feszültségtelibb mint a láttatott borzalmak mutogatása de ezt az összes horrornál így gondolom.A vége talán kissé túlpörgetett és emiatt veszítenek a hatásukból az ijesztések is de az említett erények miatt még mindig többet adott mint az újkori horrorok 70%-a,bár közel nem annyit mint pl anno a formabontó Kör,aminek a jeleneteit 10 év távlatából is vissza tudom idézni…. erről azért x év múlva nem fogom tudni elmondani ugyanezt.7/10

Elég szkeptikus vagyok ennek a történetnek a valóságtartalmával, már évek óta azon a véleményen vagyok, hogy Warrenék hazugságokkal tettek szert a hírnevükre. Amolyan hiszem, ha látom típus vagyok.
Illetve, már egy ideje nem a félelmet keresem a horrorfilmekben, mert nem tudok félni tőlük, úgyhogy teljesen más szemmel néztem meg (másodszor) ezt a filmet.
Egész jó volt egyébként, tetszett, hogy Annabelle is feltűnt.
A sablon itt is megvolt, egy család új lakásba költözik, meghal a kiskedvenc, jönnek ördögűzést végezni. A Warren házaspár szimpatikus volt, úgy tűnt tényleg tudják, hogy mit csinálnak, a pincés jelenetek is tetszettek, na meg van egy személyes kedvencem, mikor a nő (démon, a halott boszi, nevezzük aminek akarjuk) leugrik a szekrény tetejéről. Van valami abban a jelenetben, ami megfogott. :'D

Egy pillanatig nem ringattam magam azon ábrándokba, hogy a filmnek bármi köze is lehet a valósághoz. Erősen izzadtságszagú, ahogy valós történetnek próbálják eladni és letolni a néző torkán. Félelmetesnek nem félelmetes, az összes klisét ellőtték, ami lehet és még csak meg sem rezzentem rajta. Kiszámítható, hatásvadász film és én, aki már horroron elég edzett vagyok és számtalanszor láttam már hasonló filmet, inkább untam az egészet. Rengeteg benne a logikai baki, sokszor kilóg lóláb is, bár a trükkök tényleg látványosak. A főszereplőket nem tudtam megkedvelni. Utánaolvastam ennek a „démonűző” házaspárnak, hát… elég nagy kamunak tűnnek. Nem tudom, talán maradnom kéne az ázsiai horroroknál, azok még meg tudnak ijeszteni. Amerikának ez nem megy, de néha azért bepróbálok egy-egy nem ázsiait is, aztán mindig pofára esem. Régen valahogy jobbakat tudtak összehozni, ma ez nem megy, túl magas az emberek ingerküszöbe.

Eleve nem vagyok az a típus, aki olyannyira fél a horrorfilmektől, de ez aztán meg már semmit sem mozgatott meg bennem. Ennek két oka van, hogy elég katyvaszos (van itt ház,baba, szellemek) emellett meg tök klisés. Komolyan, kinek újdonság az amerikai család egy elszigetelt házban, ahonnan még véletlenül sem tudnak elköltözni? Aztán hopp! Itt egy furcsa zaj, ott egy sötét árnyék. Persze, ők a szellemek/démonok. Van olyan, akinek ez újdonság lenne?