Filmek 5-től 7-ig zóna

2021 legjobb filmjei, sorrendben:

1. Titán
2. Fontos vagy nekem
3. Zeros and ones
4. Az igazság bajnokai
5. Idő
6. A kutya karmai közt
7. Árny a felhők között
8. The Medium
9. Az Öngyilkos Osztag
10. No Sudden Move

2021

Az idén kevés 2021-es megjelenésű filmet láttam, így a listán olyanok szerepelnek, amelyeket személy szerint 2021-ben láttam először:

Kong bu fen zi (1986)
A vadászat (2012)
Melankólia (2011)
Születésnap (1998)
Lazarescu úr halála (2005)
4 hónap, 3 hét, 2 nap (2007)
Eső előtt (1994)
Holy Motors (2012)
Senkiföldje (2001)
Bárány (2021)

Igazából nagyon kevés filmet néztem az idei felhozatalból és jóval többet már nem is fogok a határidőig. Bár az új Pókember itt van a küszöbön és esélyes, hogy változtatna a listán, de majd bedobok egy kommentet, ha így alakul, jöjjön hát egy összeállítás javarészt azokból, amiket idén néztem, de néhány kivételével régebbiek.

A hullaégető – Erős film, a rendezés és a fő karakter állandó monologizálása egyedi élményt nyújt ebben az éjsötét szatírában

Hausu – Ha nem első, hát második befutó a japán kultfilm ami a maga pszichedelikus, rajzfilmeket idéző megoldásaival egy gyermeki horrort kreál.

The Cruise – New York egy megihletett csodabogár szemén keresztül, Timothy Levitch páratlanul személyes, filozofikus élménytúrát kínál a nagyvárosba, ahol él.

Lady Snowblood – Meiko Kaji maratont tartottam, mert a 70-es évek japán B-filmjeinek páratlan szépségű hősnője engem is rabul ejtett. A legjobban talán a Blind Woman's Curse-ben tetszett, amiben sárkány tetkóval a hátán yakuza vezért alakít és ráadásul egy rendkívül szimpatikusat a többi, bosszúéhes szerepéhez képest. Ez a film mégis talán, amit jobban kiemelnék a sorból, mert mint bosszúfilm egészen jól megírt és megrendezett cucc, a karakter is valahol tragikusabb, mint teszem azt egy szimpla női fegyenc, aki személyes sérelmeket torol meg zsarukon, férfiakon és bárkin aki az útjába kerül (persze ettől még Sasoriként is ikonikus). Van ezeknek a filmeknek egy hangulata, ami betalált.

Possession – Zulawski filmje elég megterhelő, bár talán bármelyik filmje az, vágyaik és indulataik rabjaiként gyötrődő karakterek, heves, értelemkereső, de artikulálatlan összezörrenések, transzban vonagló nők kövezik művészetét és ez talán különösen jellemző a Possessionre. A film rendkívül sokrétű szimbolikával bír és emiatt az egyik legnehezebben emészthető horror is amit láttam.

Pig – Az idei év egy kellemes csalódása, első sorban nem Nic Cage miatt, de meglepően jól állt neki a szerep. Egy igazán indie film, szívvel-lélekkel.

A francia kiadás – Wes Anderson egy brand, ha láttad egy filmjét, pontosan tudhatod mit várhatsz, mit kapsz majd a következőtől, ám ez nem baj, valahogy mindig jó érzés visszatérni elméjének kis babaház-világába és végigülni egy-egy meséjét. Azt hiszem, most különösen eltalálta a hangulatot.

Glass – A Sebezhetetlen már önmagában is egyedi volt, a Split pedig hát… érdekes lett. A Glass-től nem igazán vártam sokat, tekintve a rendező egyéb, olykor legnagyobb jóindulattal is középszerű munkáit, de nem csak a saját univerzumán belül kimagaslóan jó lezárás, hanem egy merész és érdekfeszítő „élveboncolása” is a szuperhős zsánernek.

Peter Pan Goes Wrong – Imádom a paródia musicaleket és hasonló darabokat, ezen a komédián pedig szakadtam a röhögéstől, sokan a Monty Pythonhoz hasonlítják a humorát, engem inkább a burleszkre emlékeztet.

Love Exposure – „4 órás film egy erekcióról”. Elég veszedelmes cucc, maradandó zenékkel és mindenfajta őrülettel amit a szerelem nevében és körül el lehet követni.

https://www.youtube.com/watch…

Nem sok kimondottan idén készült filmet láttam 2021-ben (valahogy lepergett rólam ez az év, de nem csak filmek frontján), de azért akadt pár, sőt némelyik még tetszett is. Sorrend nélkül mondjuk ezek:

– Senki: Számomra nem is kérdés, hogy ott veri agyon a John Wicket, ahol csak éri. A buszos jelenet külön kis ötös a munkafüzetbe.
– Az öngyilkos osztag: A legvégső összecsapás alatt ugyan többször is elfogott a szekunder szégyenérzet és a karakterek szinte mindegyike (kivéve Patifogó 2-t) felejthető, de mégis volt valami adrenalindús, jó értelemben vett kúl és sodró lendület az egészben.
– Utolsó éjszaka a Sohóban: Egyik mozis élmény idénről, és tudom, hogy elég megosztó, de engem teljesen meggyőzött. Na nem szükségszerűen a horrorvonal, hanem a többi. Kicsit identitászavaros film, de talán még jól is állt neki.
– Dűne: Az idei másik mozis élmény, de engem olyan szinten lenyűgözött, hogy az szinte már váratlanul ért. Nem olvastam a könyve(ke)t, nem láttam a 84-es filmet (bár közben ez utóbbit pótoltam), de azért nagyjából képben voltam, miről van szó. Őszintén nem tudom, mikor volt utoljára példa arra, hogy egy könyv/film/whatever világa így elkapjon, de ennek sikerült. Elsőre 8-ast böktem rá, de aztán utána még napokig velem volt, lelkesen tárgyaltam ki másokkal, emlékeztem vissza nem is egy momentumára, olvasgattam utána jobban a hátterének, így mint olyan, megérte az egyel nagyobb pontszámot is.

Noss, a kimondottan idei termés részemről ennyi (bár még akad egy-két kósza pótlandó, amiket igyekszem a napokban abszolválni, szóval ha változna valami, max szerkesztem a karcot), viszont muszáj még egy nagy felfedezettet kiemelnem az évből, ami régebbi darab, de idén volt hozzá először szerencsém: Dogville. Olyan szinten lenyűgözött, hogy az egyik legjobb filmnek tartom, amit valaha készítettek. Lars von Triert addig a pontig is egy nagyon igényes, izgalmas direktornak tartottam, de ezzel a filmmel még önmagát is felülmúlta. Olyan, akár egy háromfogásos, elemi műgonddal elkészített vacsora: minden komponensében működik, semmit nem változtatnék rajta.

Mostani témánk így év vége felé aktuális. Eddig nem gondoltam rá, hogy itt is lehetne, egy zónatársunk viszont igen.

Tehát az aktuális téma: 2021.

(Ez elsősorban az év premierjeit szokta jelenteni, de természetesen jelentheti az egyéni felfedezéseket, vagy akármi mást. A hagyomány miatt kivételesen nem 7 cím a felső határ, hanem 10.)

Határidő: december 26. 23:59.

Ahol a vadak várnak
Szentjánosbogarak sírja
Wendy
Varjak
Angyali üdvözlet
Az élet fája
Captain Fantastic

gyerekek:

Ahogy Godard mondta, sokkal több filmet kellene forgatni gyerekekkel (JLG mindennel kapcsolatban idézhető). A legnagyobb film, ami valaha gyerekekről készült minden bizonnyal Renoir filmje. Fontos a perspektíva. Amiről aztán megfeledkezünk. A felnőttség bűnbeesés? Mindenesetre egy világ, amit senki sem akar, így a kisfiú halála nem biztos, hogy tragédia. Ez a film legradikálisabb állítása.

1. The River (Jean Renoir, 1951)
2. The River (Jean Renoir, 1951)
3. The River (Jean Renoir, 1951)
4. Les Enfants (Marguerite Duras, 1985)
5. A tükör (Jafar Panahi, 1997)
6. Los olvidados (Luis Buñuel, 1950)
7. Ottóka (Jan Svankmajer, 2000)

+ a neoralizmust képviselje: Németország nulla évben (Roberto Rossellini, 1948)
+ két minisorozat:
Les destins de Manoel (Raúl Ruiz, 1984)
France/Tour/Detour/Deux/Enfants (Jean-Luc Godard/Anne-Marie Miéville, 1977)

Gyerekek
1. Porontyok
Cronenberg egyik legjobb filmje, egyben az egyik leghátborzongatóbb is.
2. Ómen
Egyik személyes kedvencem az evil child egyik alapfilmje
3. Angyali üdvözlet
Jeles András provokatív filmjében Madách Ember tragédiáját szinte csak gyerekek játsszák el.
4. Négyszáz csapás
A filmtörténet egyik legszebb és legmeghatóbb filmje, nem másról, mint egy gyerekről.
5. Elefánt
Tudod, hogy mi lesz a vége, és ez adja a nyugtalan feszültségét a szépséges hosszú beállításoknak a lézengő gyerekekről.
6. A messzi dél vadjai
Nem sokra emlékszem, csak arra, hogy ez tetszett anno.
7. Az ember gyermeke
Mi lesz, ha nem lesz több gyerek.

Gyerekek:
1. Keménykalap és krumpliorr: gyerekkori kedvenc, anyukámmal sokszor láttuk közösen :3 Plusz, az egyedüli olyan eset, amikor a film jobban tetszett, mint a könyv.

2. Valahol Európában: Ha háborús filmekről van szó, számomra sokkal inkább megrázó az, ami nem magukat a csatákat mutatják, hanem a hátországot: talán mert ezek világítanak rá arra, igazából mennyire értelmetlen az egész. Mialatt ugyanis folytak a harcok, a nemzetért, vagy tudom is én, miért, családok mentek tönkre, sokszor egészen kicsi gyerekek maradtak magukra. Talán a legnagyobb bűne minden háborúnak épp ez volt: miatta a társadalom nem volt képes megóvni az ártatlanokat.

3. Holt költők társasága: a film, ami minden szempontból kihatott az életemre. A motiváció nyújtása, és szemléletmód váltás mellett rátaláltam arra, ami igazán érdekel, és ennek hála, sikereket is értem el benne :3 Emellett pedig, minden idők egyik, ha nem a legmeghatóbb lezárását is tartalmazza.

4. Chihiro Szellemországban: Alapból kedvelem az animéket, valamint Mijazaki Hajao munkásságát, ez az egyik legnagyobb kedvencem tőle. Rendkívül érdekes világot mutat be, gyönyörű animációval, és egy szerethető, nagyon szép karakterfejlődést bemutató főhősnővel :))

5. Coraline és a titkos ajtó: Hasonló, mint az előző: különleges, fantasztikus világba kalauzol el, mellette kellemesen hátborzongató is, valamint, a főszereplő Coraline is nagyon szerethető, aki hasonlóan szép fejlődést mutat be. Plusz, imádom a stop motiont :3

+: két sorozat: Túl a kerítésen, Rejtélyek városkája

Gyerekek:
1. Isten városa
2. Kontroll Nélkül
3. Lady Bird
4. Hook
5. Pán Péter
6. A könyvek hercege
7. The Pagemaster