A vadászat (2012) 89% 323★

Nagyon erős színészi játékkal rendelkező, tipikusan északi, nyers és szókimondó, nem rejtegető és mélyre hatoló, elgondolkodtató és hatásos film. Mondjuk kétlem, hogy ez lenne a gyakoribb, de sajnos biztosan előfordulnak hasonló esetek. Megdöbbentett, mennyire nem vizsgálták ki normálisan az ügyet. A csordaszellem meg a valóságban is ilyen, főleg ha gyerek áll a középpontban.

A vád hamis. A stigma örök.

Megrázó alkotás, káprázatos színészi játék. Megüli a szívet. Nehezen emészthető.

Csak apró megjegyzések:
* Szeretem az olyan filmeket, amik problematikájukban drámai jellegűek, tehát léptékben összemérhetők a színpadi művekkel, és a kamera mozgathatóságával, szabadba vihetőségével csak a szükségszerűség keretein belül élnek. A helyszínváltoztatások logikusak tehát, de igazából stilizált színházi környezetben is megjeleníthetők lennének. Ezzel egyszerűen nem viszik el a hangsúlyt a lényegi kérdésekről a látvány felé.
* Nem ezzel kezdtem, de a legélesebb és legegyszerűbb élmény a befejezés fölött érzett öröm. Voltak tippjeim a lezárással kapcsolatban. De ennél tökéletesebbet, jobban illőt nem tudtam volna találni. Nem úszott bele a shakespeare-i végletességbe, hanem megmaradt hétköznapinak.
* Itt is kiderült, bár ez nem filmes kérdés, hanem tartalmi, hogy bármilyen is legyen egy ügy, az ártatlanság vélelme elengedhetetlen, és az is, hogy legyenek olyanok is, akik őszintén dolgoznak a védelem ügyén.
* Az első pillanattól a lehető legvilágosabb, hogy a férfi ártatlan. Azt gondolom, ezt a helyzetet csak így lehet tálalni, mert a legkisebb elbizonytalanítás is azt éreztetné, hogy itt valami van, vagy majdnem van, vagy lehetett volna. Egyetlen rávetődő árnyéktól azonnal elveszne a főszereplő hitelessége.
* És persze az is figyelemre méltó, hogy a felnőttek vagy túl komolyan veszik a gyerekeket, vagy egyáltalán nem. De talán egymással is így vagyunk…

Ismét egy nagyon tiszta, hatásos és elgondolkodtató északi dráma. A filmről nem igazán tudok olyat írni amit az előttem értékelők ne írtak volna már le. Borzasztó lehet ilyen igazságtalan és kilátástalan helyzetbe kerülni. Kell ilyen alkotás ami a -feltételezett- elkövető oldaláról mutatja be az eseményeket ugyanakkor nem tudok nem arra gondolni, hogy a valóságban az eseteknek sokkal kisebb százaléka vélt sérelem, mint valódi. Tudjuk, hogy a pedofíliának és gyermekbántalmazásnak nagyon nagy a látenciája, jelentéktelen hányaduk kerül csak felszínre és még akkor sem biztos, hogy történik bármiféle felelősségre vonás. És ismételten mondom, hogy látni kell ezt az oldalt is, de félek, hogy remek takarózási alapot adhat a valódi bűnösöknek és növelheti a bizonytalanságot a gyerekekkel foglalkozó pedagógusokban. Nehéz. Rengeteg képzésre és még inkább a gyerekekre való odafigyelésre lenne ahhoz szükség, hogy valódi változás történhessen az ilyen esetek kiderülésében és magában a felgöngyölítés menetében is. spoiler Ezzel együtt maga a film és a színészi játékok 10 csillag, nem kérdés.

Viszonylag sok idő kellett elteljen számomra ahhoz, hogy értékelni tudjam ezt a filmet, mivel a nézése közben olyan szintű hisztérikus állapotba kerültem, hogy le kellett állítsuk, amíg lenyugszom. spoiler
Szóval aki érzékenyebb lélek, mint én, akit mélyen érint akár a gyerek téma, akár az apukákról szóló film, de még ha a kutyás filmek is, az lehet, hogy nem fog ordítva bőgni rajta, mint én, de biztosan ki volt váltani belőle a történet olyan érzelmeket, amikről azt sem tudni, hogy ki kell jöjjön az emberből, s mindez köszönhető a történetnek, a dramaturgiának, a színészi játékoknak.
Azt mondtam, nem fogom megadni a 10-est, de végül megadom, mert azóta lenyugodtam, már nem vagyok annyira a hatása alatt, így el tudom ismerni azt, hogy amúgy mennyire zseniális film.

Nehéz egy ilyen film után írni,még úgy is,hogy nem azonnal tettem ezt…
Erős film. Az ilyen, kiborító drámákat szeretem. Örülök,hogy megnéztem! ( Köszi @heyreka ! )
Hol pár pofont akartam volna leosztani , olyan dühös lettem, hol meg a sírás kerülgetett, annyira igazságtalan ez az egész. A történet egyébként engem a Vágy és vezekés-re emlékeztetett, de ez sokkal hatásosabb. A másik film felejthetőbb…

Tipikus dán film… semmi prűdség, ami a többi népet jellemzi. No meg a „novemberben ugráljuk a tóba meztelenül” játékot sem sok helyen űzik. Hogy én miért nem születtem dánnak? No nem a tóba ugrálás miatt, mert az a férfiak reszortja, de hogy ott senki sem görcsöl, ha egyébként takargatnivalója lenne… Jó lehet így élni. No mindegy, ez jutott. Bár ha jobban belegondolok, itt sem takargatják, amit kéne… na de vissza a filmre, mert ez csak a nyitójelenet volt. Kicsit lassan szivárgott a sztori, de nem is volt ezzel baj. Mikkelsen hozta a formáját, a többiek brillíroztak, azért elvártam volna, hogy Paprika Steent is beválogassák a stábba, de hát engem megint nem kérdeztek meg. Tökéletes lett volna a kis szöszke anyjának. Az egész egyébként erősen emlékeztetett az Indictment-re. Mondjuk ott a teljes bagázs be lett állítva pedónak és inkább a tárgyaláson volt a hangsúly, itt meg nem cifrázták: jön a rendőrség, elvisz, kihallgat, aztán vagy van ügy, vagy nincs ügy. Hehh… skandináv jogrendszer.
Brutál jól ábrázolták a kislány és az óvóbácsi közti kapcsolatot, a környezet reakcióját, mindent. Elég csak azt kimondani, hogy pedo és máris egy család kerekedik a társadalomból, aki tűzzel-vassal irtani akarja az ellent. Pedig csak annyi lenne a dolguk, hogy kicsit odafigyeljenek… mármint a saját gyerekükre, hogy mit művel és hogyan viselkedik, kinek és minek a hatására…
Szóval hősünk be lesz vádolva, onnantól folyik a boszorkányüldözés, kutyagyilkosság, stb, stb. Láttunk már ilyet. A feszültség tapintható volt, az „Et år efter” kiírásnál meg volt egy enyhe lefolyású WTF érzés, de többet nem is árulok el. Látni kell és kész. Főleg a szülőknek.

200. film amit jelöltem itt a Snitten

Azt a rohadt…. Szavakkal is simán lerombolható egy élet ….
Nagyon erös film !

Nagyon, nagyon sok minden kavarog még bennem.
Egyfelől spoiler.
Másfelől, eszembe ötlött az is (mialatt már a film második felében azt látjuk, ahogy összeverik és zaklatják Lucast), hogy, jelen esetben, sajnáljuk a főszereplőt, és dühösek vagyunk, mert tudjuk, hogy ártatlan, viszont, amennyiben tényleg vétkes lenne abban, amit állítanak róla, a világ legnagyobb örömével néznénk végig, ahogy elagyabugyálják. Az már egy más kérdés, hogy az egész tulajdonképp egy kósza pletykának indult, és igazából sohasem volt konkrét bizonyítékuk spoiler
Mindent összevetve tehát: szerintem ez egy nagyon komor, nagyon elgondolkodtató, kegyetlenül reális film. Azt nem mondom, hogy örülök, amiért láttam, de kihagyni is kár lett volna.

Sosem értettem, hogy ha valaki valamit állít a másikról, akkor hogyan lehet az alapján máris elítélni? A társadalom olyan, mint egy hiéna, a dögszagra jön, és addig marcangolja, míg az utolsó csepp vér is a földbe szikkad.
De a rendőrség… hát hol volt a fizikai vizsgálat? És a pszichológiai? Ilyenkor azonnal el kell vinni a gyereket, de itt nem történt semmi, mindenki élte vígan az életet, mit sem törődve azzal, hogy ha a vádak igazak, akkor az a kislány testileg és lelkileg szörnyű traumát élt át. Ha meg nem igaz, akkor el kell gondolkozni, hogy csemetével mi a gond, hogy ennyire picin ilyeneket állít, sőt, fantáziál…
De az óvónőt sem értem, szakmailag egy rakás nulla. És a falu… istenem. Egyedül az apukában volt annyi, hogy hajlandó legyen nyitni a legjobb barátja felé. Oh, és az anya, na, ő még egy külön csoda. Belemagyarázza a gyerekbe, hogy dede, volt valami!. Itt sem értem, miért nem rohant vele orvoshoz egyből, ha ennyire meg volt győződve a zaklatásról. Egyébként a gyerek mentálisan tuti, hogy zavart volt, szóval ezért sem értem a pszichológus hiányát.
Rohadt, mocsok egy világ a miénk.