Filmek 5-től 7-ig zóna

tudomány:

„Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között” – írja a költő. Kulcsár-Szabó Zoltán egy híres tanulmányában a költészet specifikumaként tételezi „láthatatlan látványok létrehozását”. A kijelentés két szempontból is izgalmas lehet a számunkra. Egyfelől: a kezdetektől, a korai avantgárd film és voltaképpen minden valamirevaló rendező (egészen napjainkig) ezt tekinti küldetésének. Olyan látványt akarnak létrehozni, mely korábban nem létezett. Bonyolódhatunk szemantikai kalandokba, mindenesetre újragondolandó, hogy ez kizárólag a költészet sajátossága volna. Másfelől: mi inspirálhatta József Attilát? A vers címe: A bőr alatt halovány árnyék. Amennyire tudom, nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat, ugyanakkor feltehető, hogy József Attila ismerte a röntgent és tudta, hogy milyen képet ad. A korai tudományos film (vagy éppen az olyan eszközök, mint a mikroszkóp és a teleszkóp) nem pusztán szemléltet, ábrázol vagy valamilyen gyakorlati funkciót tölt be, hanem formál.
A tudomány felhasználása kapcsán még egy film: Szél támad (Miyazaki Hayao, 2013)

A sötétség fejedelme (John Carpenter, 1987)
Balle traversant une bulle de savon (Lucien Georges Bull, 1904)
La quatrième dimension (Jean Painlevé, 1936)
Cristaux liquides (Jean Painlevé, 1978)
The Equation X + X = 0 (Robert Fairthorne/Brian Salt, 1936)
Kuleshov Effect (Lev Kuleshov, 1919)
Monkey Business (Howard Hawks, 1952)

Tudományok

1-2. Idő + Csillagok határán – A tudomány árnyoldalai

https://snitt.hu/ertekelesek/1252356
Mindkét film azzal a gondolattal játszik, hogy mi történik, ha a tudományos kísérletezés külsős kontroll (pl. etikai megfontolások) nélkül zajlik. A tudományoknak köszönhetően számos területen határozottan javult az életminőségünk (ez egyértelműnek látszik, bár itt is vannak intő jelek: a várható élettartam egyes „fejlett” országokban megint elkezdett csökkenni), viszont a tudomány alakulása igen sok mellékvágányt is hozott magával, pl. faji, nemi alapú kizárás a tudósok közösségéből, az emberi és állati testekkel való korlátlan rendelkezés, tudományosságra hivatkozó hatalmi diskurzusok.

Ebben a témában lehetne mondjuk még klasszikusokat is felhozni, pl. a tudománynak a hitre és fantáziára gyakorolt korlátozó hatását bemutató Sztalkert, vagy a tudomány fejlődésével kapcsolatos negatív víziókat (Solaris).

3. L’ecsó – Ki művelheti legitim módon a tudományokat/művészeteket?

Kiből lehet a gasztronómia tudományának/művészetének gyakorlati művelője, szóval szakács? A film mottója szerint bárkiből azért nem válik kiváló művész, de egy kiváló művész bárhonnan érkezhet (jelen esetben egy lil’ patkányról van szó). Ideális helyzetben ezt a tudomány művelésére is átvihetjük, mint utópiát, hiszen a tudomány művelésének lehetősége elvileg bárki számára biztosítottnak kellene, hogy legyen.

4. Tagadás – A tudomány határai, a tudománytalanság kérdése

Egy bírónak kell eldöntenie, hogy David Irving tényleg tagadta-e a holokausztot és hamisította-e a történelmet, vagy sem. Az eset az egyik legérdekesebb kérdést vetette fel a történetírással kapcsolatban: van-e külsős személy által is megítélhető kritériumrendszere a tudományosságnak, el lehet-e dönteni, hogy hol húzódnak a tudomány határai? Optimista film, mert azt az üzenetet közvetíti, hogy egy kívülállónak is viszonylag egyértelmű a döntés. Filmként egyébként nem túl jó, de rendkívül egyedi témát dolgoz fel. Bővebben: https://ujkor.hu/content/public-history-az-iteloszek-el…

5. Cosmopolis – Neoklasszikus közgazdaságtan vs. aszimmetrikus prosztata

Pattinson és mozgó bulikocsija jelképezi a neoklasszikus közgazdaságtudomány gondolatvilágán (a piac természetes és törvényszerű módon a dolgok kiegyenlítődésére törekszik) felnőtt kapitalizmust. Kisebb lassításokkal, de folyamatosan halad előre, a mozgásához viszont az kell, hogy a körülötte lévő társadalmi felfordulásokról ne vegyen tudomást, azok jelentőségét relativizálja. Mindent meg akar szerezni, nem azért, mert értéket lát benne, hanem mert ilyen a belső logikája. A művészettel kényszerű házasságot kötnek. De kapitalizmusnak nem az értékessége miatt kell a művészet, hanem hogy azt is bekebelezze, magáévá tegye (ld. a házastársak visszatérő beszélgetéseit arról, hogy mikor lesz végre szex). A rendszer alapgondolata épp a természeten bukik meg, amire általában hivatkozik. Mert mi van akkor, ha a természet nem olyan, mint a piac? Vannak benne aszimmetrikus, egyenlőtlen, megjósolhatatlan, megszámlálhatatlan, piacilag nem értelmezhető elemek.

6. Veszélyes vágy – A hard science vs soft science sok évszázados harca

Cronenbergnek a Freud és Jung rivalizálását feldolgozó filmje egy általános ellentétre hívja fel a figyelmet. Amelyik diszciplínának van valami kis köze a bölcsészetekhez, ott időnként felmerül az a vitakérdés, hogy a szakot a természettudományokhoz hasonlóan szigorúan „objektív”, érték- és érzelemmentes alapon műveljék, vagy inkább engedjenek némi teret a racionális-kognitív szempontok mellett az esztétikai, lelki, művészeti, „szubjektív” elemeknek is. Jelen korunk az előbbit részesíti előnyben (biológiai, genetikai alapú érvelés, az „emberi természetre,” mint döntő érvre való hivatkozás, stb.), míg a bölcsészeteket háttérbe szorítja, ha már megszüntetni (még) nem is tudja.

7. Pi – Tudomány és őrület

Egy lehetséges végkimenetele annak, ha valakinek az életében csak a tudomány létezik. Vagy inkább annak, ha a már meglévő megszállottságait valaki a tudomány mezébe öltöztetve próbálja kiélni. Ilyenkor a határok elmosódnak.

Ugyan momentán időm kábé annyi, mint *insert mindenki a neki leginkább tetsző hasonlat here*, így a zónára sem jutott több, viszont feltűnt valami „apróság”: Mostanra mindenki csak felsorol. Direkt nyitottam azzal a mondókámat, amivel, mert lehet, hogy másnál is pont az idő-komponens játszik be a némileg hosszabb kivonatú, indoklásokkal összefűzött válaszadásba, szóval ők még technikailag előrébb is vannak, mint például én, mert kapásból posztolnak, viszont szerintem a zóna egyik fontos küldetése pont a miértek taglalása lenne. IMO. Vegyük úgy, hogy elbátortalanodtam emiatt, és most én is csak felsorolok.

Tudomány, sorrend nélkül, nagyjából mindegyiket másért preferálom (tudományos szempontból teljesen elfogadható, ad egy teljesen más, de mégis hiteles képet a világról, etc. etc.):
– Pí
– The Martian (nem fogom a magyar címét használni…)
– Egy makulátlan elme örök ragyogása
– 2001: Űrodüsszeia
– A nő
– A dolog
– Beszélj hozzá (ugye a pszichológia is egy tudomány, csak hogy relevánssá tegyem a szerepeltetését)

Következő kategória: tudományok.
Lehet a film témája, műfaja vagy akármije. Hajrá!

Határidő: november 14. 23:59.

állatok:

Vétlen Balthazár (Robert Bresson, 1966)
The Private Life of a Cat (Alexander Hammid/ Maya Deren, 1944)
Pom Poko (Takahata Isao, 1994)
Sallie Gardner at a Gallop (Eadweard Muybridge, 1878)
A torinói ló (Tarr Béla, 2011)
Szerelmem, Max (Oshima Nagisa, 1986)
Sans soleil (Chris Marker, 1983)

Állatok

1. Wendy és Lucy
2. A homár
3. Madarak
4̶.̶ ̶Ú̶t̶o̶n̶ ̶h̶a̶z̶a̶f̶e̶l̶é̶:̶ ̶e̶g̶y̶ ̶h̶i̶h̶e̶t̶e̶t̶l̶e̶n̶ ̶u̶t̶a̶z̶á̶s̶ (;D)
4. A majmok bolygója (1968)
5. Werckmeister harmóniák
6. Opera (hollók) + Pokol (macskák – hol máshol bukkanának is fel, mint a pokolban)
7. A berlini fal nyulai

Állatok:

Vétlen Balthazár (1966)
Sátántangó (1994)
Werckmeister harmóniák (2000)
A torinói ló (2011)
A világítótorony (2019)
Blöff (2000)
Macskafogó (1986)

Állatok:
A légy
Cujo
Babe
Piranha
Arachnophobia
A majmok bolygója
Elégia

White Dog
Korcs szerelmek
Szerelmem, Max
Kes
Feltörő színek
A tehén
Pom Poko

Tiszteletbeli: Madarak, Egértanya

1.A homár (2015)
2.Szellemkutya (1999)
3.Equus (1977)
4.Lóhús (1991)
5.Fehér isten (2014)
6.Testről és lélekről (2017)
7.Matador (1986)