A gépész (2004) 78% 232★

Kemény film volt az biztos. Christan alakítása teljesen megvett, szuper volt. Sejtettem hogy valami bele lesz majd spoiler

Nem vagyok teljesen biztos benne, de talán Az amerikai pszichó mellett ennek a mozinak köszönhető leginkább a Christian Bale körül kialakult mágikus, sérthetetlen legendáriumi miliő: mindenki tudja róla, hogy egy állat, egy maximalista, önmagával mit sem törődő megszállott, ha a szerepeiről van szó, és A gépészben tényleg megvan minden ahhoz, hogy a korai Nolan-mozik által megteremtett új, rejtélyes thriller-sztenderdek mentén haladva egy komplett generáció kultikus kedvence legyen.

Egyébként szerintem az is, aki ott a kétezres évek elején kezdte el nyitott szemmel, mélyebb élmények és benyomások után kutatva nézni a filmeket, rengeteget kaphatott A gépésztől. Olyan ez a mozi, mint egy mézesmadzag: végig felszínen tartja egy vérgőzös horror kialakulásának esélyét, miközben úgy játszik a főhősével és kínálja fel nézőjének az általa folytatott nyomozásban való együtt gondolkodás lehetőségét, akár a legokosabb krimik. Engedi is az azonosulást Trevorral meg nem is, nem mozdulunk el mellőle, mégis fullaszt az érzet, hogy valójában ő maga lesz a probléma forrása – hogy nem ellene esküdtek össze a körülmények, hanem ő maga fog szétdurranni és ártani végül másoknak. Ha ezt az egész alapkonfliktust közhelyesnek és egy ponttól már kiszámíthatónak is érezzük, az kizárólag annak köszönhető, hogy az olcsóbb és közönségesebb zsánerfilmek előszeretettel nyúlnak már vissza A gépészhez…
Teljes joggal, ám a nagy fordulat és sokkoló felismerés mellett van a mozinak néhány egyéb ajánlata is. Ilyen például a kivitelezés célszerűsége, a szürkeségben és tompaságban való tobzódás, ami azonban nagyon is értelmet nyer a néző számára. Ilyen a jól érezhető álomszerű miliő, a hol vagyunk és egyáltalán ott vagyunk-e kérdésekkel belebegtetett bizonytalanság. Ilyen Bale, aki tényleg zavarba ejtő odaadással változott át Trevorra, az ember pusztán már emiatt is ösztönösen megijed – ki gondolná, hogy tényleg látni fogunk a vásznon egy fickót, aki egy éve nem aludt? Illetve ha képes lenne bárki egy évig kihúzni alvás nélkül, alighanem így nézne végül ki.
Ha valamiért nyolc, akkor a felismerés okán, miszerint Bale nélkül a dolog nem tudna ekkorát ütni: a forgatókönyv érezhetően arra van kihegyezve, hogy one man show-ként funkcionáljon a főszereplő számára, így hiába castingolták be Jennifer Jason Leigh-t, Michael Ironside-ot, vagy John Sharian személyében egy kimondottan jellegzetes és emlékezetes kulcsfigurát, ők nem tudnak igazán nagy és emlékezetes mértékben hozzátenni a nagy egészhez, mert nem is igazán dolguk ilyesmivel próbálkozni… Pontosabban az egyetlen dolguk, hogy Bale-t támogassák minden szituációban. Igazából szerencse, hogy ő viszont mintha csak erre született volna.

Jellegzetes, fontos és meghatározó film a kétezres évek elejéről, látszik rajta, hogy számos azóta sikerre vitt produkcióra gyakorolt jelentős hatást. Mindenképpen érdemes megnézni!

Döbbenetes és zseniális film, az apró részletek az utolsó 15 percben összeállnak egésszé és értelmet nyer az egész nyomasztó sztori. Remek film a belsőt felemésztő rossz lelkiismeretről.

A valóság néha ijesztőbb, mint az álmaink…

Christian Bale olyat alakít benne, hogyha a sztori nem is lenne érdekes – pedig az, nagyon az –, akkor is elvinné a hátán az egészet. Hátborzongató, a szó legnemesebb értelmében undort keltő pszicho-thriller.

A hangulata, a lebegtetes, a sztori megfoghatatlansaga tetszett, de a „megfejtes” nekem tul egyszeru, puritan lett. Ahhoz kepest hogy mennyire rejtelyes es misztikus volt, a vege kiabranditoan semmilyen lett.
A filmes nyelv, kamera, kepi megjelenes, operatori munka nekem atlag alatti, a zene meg egyszeruen borzaszto.
Osszessegeben igy felemas lett a helyzet, de azert jobb az atlagnal.

Úgy voltam vele, hogy egy laza, átlagos, könnyed másfél órás filmnek állok neki. Hát megint tévedtem. Már a kezdő képsorokból kitűnik, hogy ez bizony igen komor hangvételű mű lesz. spoiler

Christian Bale hihetetlen átalakuláson ment keresztül a szerep kedvévért. Auschwitzi menekültnek jobban beillene ezzel a hihetetlen beesett arccal, ahogy mondani szokták 20 kiló vasággyal együtt. Fura így látni, pedig Batmannak, hogy kipattintotta magát. spoiler

A bizarr kezdő képsorok után látszólag minden rendben van. Trevor Reznik éli a kis hétköznapi életét, a gépgyárban keresi a kis betevőjét, ingázik munkahelye és lakása között, időnként egy örömlánynál lazít. Nekem tetszett a karakterben, hogy meg van a magához való esze, hiszen spoiler Az utolsó dolog, amit egy átlagos gyári munkástól elvárnánk, nem? Aztán még pedáns is. spoiler

Aztán tipikus fordulatot vesz a film, hirtelen minden megváltozik és bizarr, látszólag megmagyarázhatatlan dolgok kezdenek történni. Annak ellenére, hogy egy tucat ilyen filmet láttam, A gépész elment egynek. Itt már csak azon van a hangsúly, ahogyan a dolgok bonyolódnak és hogy hogyan bontódik ki minden egyes motívum.
spoiler

Átlagos film, kissé elvont, a végkifejlett érdekesnek tekinthető, az alakítások nem kivételesek viszont rendben vannak.

Érdekes film volt A gépész. A történet remek kis rejtvény is egyben, mivel ha figyelsz észrevehetővé vállnak az apró összefüggések. Bale hihetetlenül jól játszik és hatalmas áldozatot hozott a film kedvéért, hiszen egy élő csontvázként láthatjuk. Az élet és halál között van a szó szoros értelmében és ennek nem kedvez az, hogy valaki belerondít az alvás nélküli hétköznapjaiba, amik immáron egy éve szüntelenül peregnek. Fantasztikus volt a komor képi világ és a vánszorgó zene, amik még nyomasztóbbá tették a filmet, így teremtve egy remek atmoszférát. Viszont egy dolgon felkaptam a fejem. Az egész film számomra a Memento volt a Harcosok klubja fő csattanójával (Tyler kiléte) fűszerezve. Ha megnézzük akkor mind a Memento, mind a Harcosok klubja A gépész előtt készült. Azonban ezen tényezőt figyelembe véve is el kell ismerni Anderson munkáját, mert valóban egy jó filmet alkotott. 10/9

Az uncsim látta moziban, és nagyon tetszett neki. El is mesélte. Ez volt a hiba.
Amúgy szépen felépített film lett ez. Elsőre azt gondoltam, hogy skizó. Szóval azért mégis volt benne egy kis meglepetés.
Christian Bale durván néz ki benne. De big respect. Szuperül játszott.
Az aláfestő zene engem egy kicsit kidobott, szóval az mínusz.
Lényegében olyan film ez, amit az ember képes többször is megnézni úgy, hogy minden alkalommal magában tartja a film. Szóval nekem bejött.

A legelső dolog ami megfogott: a zene és a képvilág.
Az éjjeli féregben tapasztaltam hasonló hangulatot: a komor színek, a letisztult, baljóslatú környezet egy olyan dallamvilággal, ami már már ABSZURD módon „krípi” volt. Ez a kettős villámgyorsan képes volt kialakítani egy olyan hangulatot, amit egyszerűen nem lehetett „otthagyni”. Úgy indítottam el, hogy „áh, csak belekukkantok az elejébe, hogy milyen a hang..” . Aha. Fél óra után tértem magamhoz és még akkor is azt kerestem, hogy hol tudnám leállítani. (.. aztán feladtam.)
Összességében egy korrekt, hangulatos pszichothriller (az én besorolásom szerint..) amiben minden kis részletnek megvan a jelentősége és bár végig ott motoszkált bennem a lehetséges végkifejlet, a végén mégsem okozott csalódást.
Még most is azzal szórakozok, hogy a megoldást ráillesztgetem a film által adott fókuszpontokra és gyönyörködöm bennük.
( Apróbbnál apróbb utalások, lehetséges jelentéstartalmak. Hmmmm <3 . )
Igazi kétszer nézős.

Kedvenc karakter: Iván. Kocsmajelenetnél (kb fél óránál) nézzétek a szemeit! És a végén emlékezzetek vissza rá. Nekem ez tetszett a legjobban.