Üres ember (2020) 63% 76★

Szánalmas, szánalmas, szánalmas, kib.szottul szánalmas… Van egy rohadt jó kezdet, és izgalmas is elsőre, r.hadt izgalmas, de van az a nagy, De. A közepétől k.rvára elcseszték. Jön egy exrendőr, akinek a múltja eléggé tragikus, spoiler De ez a film baromira fostalicska, még annál is rosszabb. Az eleje még jó, de aztán kicseszettül elbarmolták az egész sztorit, mert túl nagyot akartak villantani, de ez annyira nagy f.szság, már már tragikus, és ezt nevezik krimi, thriller, meg horrornak, még viccnek is rossz. XD spoiler A szereplők borzalmasak egytől egyig…

Nyarlathotep, te vagy az?

Igen, ez nem csalás, nem ámítás, egy remek kozmikus horrorhoz volt szerencsém. Félelemből, misztikumból és kultistákból nem volt hiány.

Témájában (árulkodó a cím) és hangulatában a Sebek (Wounds) c. filmhez tudnám hasonlítani, szóval aki azt utálta/nem értette, az Az üres embernek inkább neki se kezdjen…

Hosszú film, nagyon oda kell az apróságokra figyelni, az utolsó 10 perce meg annyira WTF, hogy többször le kellett pörgetnem a fejemben, hogy mit is láttam.

Nagyon tetszett.
spoiler

Fuuuu ez utott. Nagyon eros volt a kezdes, aztan (picit talan tul hosszu) epitkezesbol lett egy igazi mindfuck cucc. Imadom az ilyeneket. Voltak benne olyan reszek, amiknel tenyleg letettem a hajam es megbabonazva bambultam. A vegere nagyon megcsavartak az egeszet, kellett koncentralni rendesen, de en nagyon birom, amikor egy horror (thriller?) gondolkodasra kesztet, es nem csak ijesztgetni akar.
Neznek belole folytatast egy minisorozat formajaban, mert rengeteg lehetoseg maradt benne es meg tobb kerdes.

Nagyon birtam na.

A sztori jó lenne, ha ez a két óra nem a hülyeségre ment volna el.
Vannak benne jó gondolatok, de számomra nem volt több, mint két óra tömény unalomnál.
Egyszer nézős, egyáltalán nem ajánlom.

A történet előzményéül szolgáló első 22 perce a filmnek kimagasló. Sőt, horrorként 10/10. Nagyon jól ábrázolja az elszigeteltség, az ijedtség, a misztikum, és az őrület hatásait az elmére. Az a Beksiński festményből előmászott csontkupac pedig valami gyönyörű. Ha a főcímnél vége lett volna, akkor mint rövidfilmet, még a kedvenceimhez is adnám. Sajnos ekkor még hátravan a film maradék 2 órája, ami alatt egyetlen percre sem közelíti meg a bevezetőben tapasztalt hangulatot.
spoiler

Nagyon, de nagyon tetszett az első kb fél óra. Már-már csodálkoztam mért nem hallottam én még erről a filmről, mert nagyon beszippantott. Majd szépen lassan leült, plusz elmentek egy ilyen „szektás” témába. Még volt kb 1-2 kemény ijedős jelenet a 2. felében. Jobb lett volna azért egy másik sztorival ezt tálalni, hogy fenn maradjon az érdeklődés, a közepe fele sok volt a duma is. Így sajnos az egészet nézve gyengécske lett, de annyira sz@r se volt :)) Főleg az eleje :) csak emiatt 6⭐

Nem áll jól egy filmnek, ha magyaráznia kell önmagát.

Van ennek a filmnek potenciálja, és ahogy a finoman szólva is terjedelmes Otherworld-ös videó is jelzi, óriási pillanatai is – és mégis érzi a néző, hogy nem kerek a végeredmény. Valóban igaz a megállapítás, a mozi vizualitása, bizonyos feszültségkeltő megoldásai és hangulatai egyenesen zseniálisak, ám innen is hiányzik egy következetes, kifejtésre alkalmas alapötlet – avagy a készítők azon képessége, hogy ezt érthetően prezentálják a közönség felé.

Mindenekelőtt is, bár horror-szkeptikusként is átjön, milyen átlátszó és primitív módon akar néha megijeszteni a film (akár hanghatások, díszletelemek, jump scare-ek révén), azért nagyon sok esetben telibe találtak a készítők: az erdei szeánszon a főhős felé forduló tömeg, a mozgó játékmackó, a hóban először megjelenő valami kimondottan erősre sikerült, miként a mozi elején felbukkanó másik valami megjelenítése is. Az operatőri munka, a fényjáték, a sejtetés és a misztikum érzékeltetése remekül sikerült… Olykor.
De olykor meg nem, igaz, szerencsére ez a ritkább eset.
Nagyobb baj azonban, hogy nem volt igazán érthető maga a történet, avagy szigorú lényegében és velejében igen, de a finom részletek visszafejtésekor menthetetlenül kudarcba fulladt a dolog. Szájbarágósak a magyarázatok, erőltetettek és öntörvényűek a fordulatok, és ha megfeszülök sem tudom, miről is szólt pontosan ez az egész – maximum abban vagyok biztos, hogy a rendező és a forgatókönyvíró Matrix-kaliberű revelációként álmodhatta meg a nagy felfedezéseket. Kár, hogy a finom részletekbe ölt rengeteg energia és tehetség magasabb szinteken már nem köszönt vissza.
Pedig egyes elképzelések, ötletek, a gondolat és az akarat, a félelmek teremtő erejéről kimondottan érdekesek lettek volna – talán ide is illik a kevesebb néha több című közhely.

Egy-egy pillanatában potenciálisan emlékezetes, de összességében csak a középszerig eljutni tudó horror. Nem fogok sokat segíteni, ajánlom is, meg nem is…

A történet: Minden előzmény nélkül eltűnik a világ legrondább frizurájával büszkélkedő 18 évese, Amanda Quail.
A szomszédban szerencsére egy ex-rendőr lakik, aki természetesen beleártja magát a dologba, és hamarosan azon kapja magát, hogy felhergelt egy titkos, és igen hosszú múltra visszatekintő szektát, akik egy Empty Man-nek nevezett istenséget imádnak. Mint tudjuk, ez a szituáció nem a hosszú élet titka, úgyhogy kezdetét veszi a versenyfutás az idővel.
Ami nagyon tetszett benne, az a misztikus horror hangulat; ezt tökéletesen eltalálta a rendező. A szereplők rendben vannak; a történetnek van egy keretes szerkezete, ami csak a végén bontakozik ki (egyébként elég epikus módon fonódik egymásba az elején felvezetett, 1995-ös eseménysor és a 2018-ban játszódó történetszál). Az eleje kicsit lassabb, de ahogy haladunk előre, úgy lesz egyre pörgősebb; hála a jó égnek nem jump scare-es; a betojcsi faktort a hangulat adja; nem a rosszul megvilágított pocsolyákból előugró förmedvények.
Ami viszont kevésbé, az a vége. Mivel egy filmben nincs idő kibontani mindent, ezért sok maradt a hiányosság, főleg magyarázatok terén, amik nélkül számos cselekedet és történetszál értelmetlenné vált. Nem tudom, hogy miért nem tudnak mostanában az USA ban olyan filmes forgatókönyvet írni, amiben ne rontaná le az egyébként remek látvány és hangulatvilágot valami ostobaság, ami nincs/rosszul/logika törvényeinek szembe menve van magyarázva.
Érdekes és elgondolkodtató egyébként maga az empty man filozófiája. A rendező szeretett volna agytekervényeket megdolgoztatni a művével; a dolog sajnos azonban szintén a magyarázatok hiányában kissé értelmetlenné válik.
A képregényt minden esetre el fogom olvasni, hátha választ kapok a kérdéseimre.
Összességében ajánlom a misztikus horror hangulat kedvelőinek, de az elvárásokat ne tegyétek túl magasra a film felé.

Nekem tetszett.Nem éreztem soknak a 2 óra 17 perces játékidőt pedig horrornál ritkán indokolt az ilyen hossz.A nyomozás szál a körre emlékeztetett,a rém megidézés a kampókézre maga a kinézete és a tinis körítés pedig kicsit a slender man-re.Hálisten hogy nem a percenként arcunkba robbanó sablonos jumpscare-ekre alapoz a film,hanem a hangulat és misztikum megteremtésére.Mondjuk a végére talán már kicsit túlmisztifikálták. Kicsit összezavarónak találtam ezt a sok gondolat-elme-anyag-erő hablatyot.Ebből talán kevesebb több lett volna,ezt leszámítva mindenképp jobb darabnak tartom (főleg mai horrorfelhozatalból) Nekem 6,5/10