TLD  karca

Tudományok

1-2. Idő + Csillagok határán – A tudomány árnyoldalai

https://snitt.hu/ertekelesek/1252356
Mindkét film azzal a gondolattal játszik, hogy mi történik, ha a tudományos kísérletezés külsős kontroll (pl. etikai megfontolások) nélkül zajlik. A tudományoknak köszönhetően számos területen határozottan javult az életminőségünk (ez egyértelműnek látszik, bár itt is vannak intő jelek: a várható élettartam egyes „fejlett” országokban megint elkezdett csökkenni), viszont a tudomány alakulása igen sok mellékvágányt is hozott magával, pl. faji, nemi alapú kizárás a tudósok közösségéből, az emberi és állati testekkel való korlátlan rendelkezés, tudományosságra hivatkozó hatalmi diskurzusok.

Ebben a témában lehetne mondjuk még klasszikusokat is felhozni, pl. a tudománynak a hitre és fantáziára gyakorolt korlátozó hatását bemutató Sztalkert, vagy a tudomány fejlődésével kapcsolatos negatív víziókat (Solaris).

3. L’ecsó – Ki művelheti legitim módon a tudományokat/művészeteket?

Kiből lehet a gasztronómia tudományának/művészetének gyakorlati művelője, szóval szakács? A film mottója szerint bárkiből azért nem válik kiváló művész, de egy kiváló művész bárhonnan érkezhet (jelen esetben egy lil’ patkányról van szó). Ideális helyzetben ezt a tudomány művelésére is átvihetjük, mint utópiát, hiszen a tudomány művelésének lehetősége elvileg bárki számára biztosítottnak kellene, hogy legyen.

4. Tagadás – A tudomány határai, a tudománytalanság kérdése

Egy bírónak kell eldöntenie, hogy David Irving tényleg tagadta-e a holokausztot és hamisította-e a történelmet, vagy sem. Az eset az egyik legérdekesebb kérdést vetette fel a történetírással kapcsolatban: van-e külsős személy által is megítélhető kritériumrendszere a tudományosságnak, el lehet-e dönteni, hogy hol húzódnak a tudomány határai? Optimista film, mert azt az üzenetet közvetíti, hogy egy kívülállónak is viszonylag egyértelmű a döntés. Filmként egyébként nem túl jó, de rendkívül egyedi témát dolgoz fel. Bővebben: https://ujkor.hu/content/public-history-az-iteloszek-el…

5. Cosmopolis – Neoklasszikus közgazdaságtan vs. aszimmetrikus prosztata

Pattinson és mozgó bulikocsija jelképezi a neoklasszikus közgazdaságtudomány gondolatvilágán (a piac természetes és törvényszerű módon a dolgok kiegyenlítődésére törekszik) felnőtt kapitalizmust. Kisebb lassításokkal, de folyamatosan halad előre, a mozgásához viszont az kell, hogy a körülötte lévő társadalmi felfordulásokról ne vegyen tudomást, azok jelentőségét relativizálja. Mindent meg akar szerezni, nem azért, mert értéket lát benne, hanem mert ilyen a belső logikája. A művészettel kényszerű házasságot kötnek. De kapitalizmusnak nem az értékessége miatt kell a művészet, hanem hogy azt is bekebelezze, magáévá tegye (ld. a házastársak visszatérő beszélgetéseit arról, hogy mikor lesz végre szex). A rendszer alapgondolata épp a természeten bukik meg, amire általában hivatkozik. Mert mi van akkor, ha a természet nem olyan, mint a piac? Vannak benne aszimmetrikus, egyenlőtlen, megjósolhatatlan, megszámlálhatatlan, piacilag nem értelmezhető elemek.

6. Veszélyes vágy – A hard science vs soft science sok évszázados harca

Cronenbergnek a Freud és Jung rivalizálását feldolgozó filmje egy általános ellentétre hívja fel a figyelmet. Amelyik diszciplínának van valami kis köze a bölcsészetekhez, ott időnként felmerül az a vitakérdés, hogy a szakot a természettudományokhoz hasonlóan szigorúan „objektív”, érték- és érzelemmentes alapon műveljék, vagy inkább engedjenek némi teret a racionális-kognitív szempontok mellett az esztétikai, lelki, művészeti, „szubjektív” elemeknek is. Jelen korunk az előbbit részesíti előnyben (biológiai, genetikai alapú érvelés, az „emberi természetre,” mint döntő érvre való hivatkozás, stb.), míg a bölcsészeteket háttérbe szorítja, ha már megszüntetni (még) nem is tudja.

7. Pi – Tudomány és őrület

Egy lehetséges végkimenetele annak, ha valakinek az életében csak a tudomány létezik. Vagy inkább annak, ha a már meglévő megszállottságait valaki a tudomány mezébe öltöztetve próbálja kiélni. Ilyenkor a határok elmosódnak.