Andalúziai kutya (1929) 74% 65★

Annyit olvastam már róla Dalí kapcsán, ideje volt megnézni.
Filmtörténeti jelentőségét elismerem. Ez alapján az alkotás 10/10*.
Viszont szürrealizmus terén én inkább maradok a festményeknél. Ott megfog. Mozgóképen elenged.

Bizonyára fantasztikus mű a maga nemében, vagy legalábbis nagy hatású, de nekem testem-lelkem tiltakozik a befogadása ellen. Alig bírtam végigszenvedni, pedig csak húsz perc.

Az alkotók a médiatanárnőnk elmondása szerint arra törekedtek, hogy az egésznek lehetőleg semmi értelme ne legyen. Nos, remek munkát végeztek.

Testvérem gyerekzsúrján láttam kb. 6-7 évesen. Túl sok minden nem maradt meg belőle, csak a felvágott szem, valamilyen mozgó kézfej, meg a sok hangya. A hetedik pecsét mélyebb nyomot hagyott akkoriból. Majd valamikor újranézem, hogy értékelhessem rendesen. :)

Bevallom, ez nekem jobban tetszett, mint egy „hagyományos” film, lehet, hogy hasonlóakat kellene keresnem.

Művtörin a szürrealizmus kapcsán néztük. Háát…
Nem igazán tudott lekötni, elég beteg egy film. Teljesen összefüggéstelen képkockák jönnek egymás után, bizarabbnál bizarabb jelenetekkel.
Annyiból jó volt, hogy a Dalí által használat szimbólumok (hangyaminta, fiókmotívum) jól megfigyelhetőek benne.

Mennyivel fájdalmasabb azt nézni, hogy egy szemet szétvágnak, mint pl. azt, hogy egy szörny kibújik az ember hasából.
Valahogy így fogalmazott egy tanárom ezzel a filmmel kapcsolatban és ez sarkallt arra, hogy megnézzem.
Most már én is állíthatom, hogy igen, tényleg fájó végignézni egy szem széthasítását (még azzal a tudattal is, hogy valójában egy döglött tehén szemét használták fel).
Elsőre az Ace Ventura jutott eszembe erről a jelenetről. Ott a nyomozó nyomogatja a szemét. Nekem azt nézni is nehéz volt, nem mint még itt ezt.
A másik jelenet, amit egy ideig még biztosan nem felejtek el, az a tenyérből kimászó hangyák látványa. Amint megláttam, elkezdtem viszketni. Elég bizarr és undorító volt számomra.
Mindent összevetve tetszett ez a szürrealista alkotás. Még úgy is, hogy nem tudok róla értelmes, összefüggő következtetéseket levonni.
Aki ugyanígy gondolja, annak ajánlom figyelmébe A Venezuelai Polip c. videót a YouTube-on. Nekem az is bejött.

egy kérdés jutott eszembe erről a filmről: MIAFRANC?

Rajzórán néztük meg és hát….
Története, tanulsága nem igazán van, de a furcsasága ellenére szép film. A hangyás kéz, a fegyveres jelenet, az elején hallható zene és a lezárás ("Tavasszal"), ami leginkább tetszett benne :)

Hát ezt a filmet nem nekem készítették. Tudom, filmklasszikus, de ez nekem túl szürreális volt. Talán pár év múlva újra megnézem.