Kiss_Melinda_Éva  


Összes kitüntetés 78

Kedvenc filmek 45

Harry Potter és az azkabani fogoly (2004) Az oroszlánkirály (1994) Harry Potter és a bölcsek köve (2001) Szörny Egyetem (2013) Szörny Rt. (2001) Toy Story – Játékháború (1995) Egyensúly (1989) Szekrényország (1991) Értelem és érzelem (1995) Fújd szárazra, édes! (2001)

Kedvenc sorozatok 8

Ki vagy, doki? (2005–) Doctor Who (1963–1989) Jóbarátok (1994–2004) Vészhelyzet (1994–2009) Doktor House (2004–2012) Terápia (2012–2017) Terapie (2011–2013) Agatha Christie: Poirot (1989–2013)

Kedvenc művészek 15

Kedvenc szereplők 20

12. Doktor · Arthur Fleck / Joker · Bárdos Adél · Chandler Bing · Dargay András · Darth Vader · Donna Noble · Dr. Gregory House · Dr. Luka Kovac · Dr. Mark Greene · Dr. Stephen Strange · Hatodik Doktor (1984-1986) · Kathryn Janeway · Marek Posta · Missy/A Mester · Mufasa · Penny · Perselus Piton · Sheldon Cooper · Zordon ·


Éppen nézett sorozatok


Utolsó karc

Kiss_Melinda_Éva 
Kőszörny Dumbledore ajtaja előtt

A Mardekár prefektusának jelentkezem és rögtön hozok is egy ajánlót is a listám mellé.

Listám: https://snitt.hu/listak/roxfort-mardekar-prefektus
Nézésem: https://snitt.hu/filmek/szekrenyorszag-1991/en-es-a-film/kiss-melinda-eva

Ajánlóm:
Az 1991-ben készült Closet Land című filmet magyarul Szekrényországnak fordították, de tudomásom szerint nem készült hozzá magyar szinkron. Ez nem meglepő, nem egy hollywood-i alkotás, így nagy esélye volt arra, hogy ne kapjon szinkront. Ajánlom azoknak, akik szeretnének megnézni egy olyan filmet, amiben a mondanivalón el kell gondolkozni és megdolgoztatja az ember érzelmeit. A képi megjelenítés hangsúlyos, érzelmekre nagyon hat.
Ez a film egy pszichológiai dráma, amelyben borzongást keltő elemek is megtalálhatóak. A történet sokkolja a nézőt. A téma sok helyen feldolgozásra került már (filmek, könyvek, híradások). Az erőszak, fizikai és lelki terror ott van a mindennapokban, a napi híradásokban is jelen van. Ez a kétszereplős történet a kiszolgáltatottságról, a szabad akarat megfosztásáról szól. A kevés szereplő miatt úgy tűnhet, hogy unalmas másfél óra elébe nézünk, de már itt az elején leszögezném, hogy szerintem ehhez a filmhez kell egy bizonyos lelki állapot, ami segíti a megértést.
A Closet Land egy mesekönyv címe, melynek szerzője egy fiatal nő. Az írónő történeteiben felfedeznek politikai utalásokat és kormányellenes eszméket, ezért megvádolják. A kihallgatás során a vallatója állandó kínzásoknak teszi ki annak érdekében, hogy ismerje be és írja alá az előre elkészített vallomást. A vallatás színhelye nem a megszokott rendőrségi kis terem egy asztallal és két székkel. Nem itt nem erről van szó. A vallatószoba tágas, görög oszlopokkal teli díszlete és képi világa szürreális élményt nyújt a nézőnek. A filmben gyakran változik a sötétség és a világosság. A történet során végig láthatóak a kontrasztok, ami a kettősségre utal. A film címe is kettős: jelentheti a gyerekeknek szóló mesekönyv címét és a vallatószobára is utalhat. A fehér ruha, – ami rögtön feltűnt a film nézése során – van a vádlotton, ami tisztaságot, az ártatlanságot jelképezi és ezen minden folt meglátszik. A kihallgatással párhuzamosan megjelenik a mesekönyv története. Az emlékek a felszínre törnek és a vallató minden eszközt megragad, hogy ezzel szembesítse a vádlottat. A jelen és a múlt kezdi elveszíteni a határait. Figyelni kell mindenre, mert különben elveszíthetjük a fonalat. A párbeszédek ugyanolyan hangsúlyosak, mint a hallgatások.
A való életben is vannak játszmák, de a filmben nagy tétje van ennek a játéknak. Van lehetőség a zsarolás, az agyafúrtság, a kényszerítő eszközök ellen védekezni? A vallomás kikényszerítése már-már színjátéknak nevezhető, mégis eléri a célját. A cél nem más, mint a vádlott megfélemlítése. A vallató lélektelen és kegyetlen. A megjátszott segítőkészsége pedig furcsa érzésekkel tölti el a nézőt. A fájdalom, a kín, a hatalomnak való kiszolgáltatottság érzésének a megjelenítése nehéz feladat, de mindkét szereplő nagyon kifejező játéka segít, hogy teljesen beleéljük magunkat a történetbe.
A történet végig feszültségben tartott. Vajon a fogoly megtörik, a vallató kudarcot vall? Vajon reménytelen a hatalom ellen küzdeni egy egyszerű embernek? Megőrizhetjük egyéniségünket és szabadon élhetünk? A politikai ideológiák minden mást felülírnak? Sok kérdést nehéz megválaszolni, de szerintem törekedni kell az egyensúly megtartására, a lelki béke megőrzésére. A film végén a Gandhi-idézet a reményre utal, mindenben találni kell valami jót és ebből építkezni.
Elgondolkodtató történet és nem csak Alan Rickman színészi teljesítménye miatt érdemes megnézni a filmet, hanem a képi világért, a párbeszédekért.

Kapcsolódó filmek: Szekrényország (1991)

Szekrényország (1991)

Kapcsolódó művészek: Alan Rickman

1 hozzászólás