Disznó (2021) 71% 69★

Jobb lett, mint azt vártam. Először azt gondoltam, hogy ez valami John Wick paródia lesz, valami nagyon egyszerű és bugyuta cselekménnyel, illetve végkifejlettel, de sokkal mélyebb és borúsabb a végeredmény. Lényegében két ember drámáját láthatjuk, akik hasonló veszteséget éltek át, de különböző természetüknél fogva teljesen másként kezelték azt, ami a végső konfliktushoz vezet. Nincs benne sok fordulat és valóban nem egy bonyolult történetről van szó, mégis kellő komolysággal és komplexitással tárja elénk azt, ami a látszólag egyszerű állatrablás mögött zajlik.
Nicolas Cage egy két lábon járó meme gyár lett a pocsék szerepválasztásainak köszönhetően, de most ismét sikerült egy jobb darabot kifognia, ezzel pedig az utóbbi filmjeinek egyik legjobbja lett a Pig. Természetesen nem fog mindenkinek tetszeni, hisz a cselekmény lassú, olykor percekig szinte semmi sem történik, és ezt a pörgős, képregény és akciófilmek fénykorában már egyre nehezebben tolerálják a nézők. Szórakozni akarnak, kikapcsolódni, elszakadni a valóságtól, nem pedig merengeni és elmerülni egy-egy megtört karakter lelkében. Kell tehát hozzá egyfajta speciális hangulat és nyitottság, amivel nekiül az ember, plusz még így is nagy az esély, hogy csupán a műfajban otthonosan mozgó, illetve az azt kifejezetten kedvelő nézők értékelik majd a végén. Nekem mindenesetre bejött, szóval ajánlom mindazoknak, akik nem bánják, ha egy film szépen, nem kapkodva húzza le őket a mélybe.

Elsőre egy mezei, Cage rage-ben tomboló bosszúfilmet vártam, de másodjára sokkal jobban elkapott. Egy lassú, csendes, mélyreható emberközeli dráma, a veszteségek feldolgozásáról, azokkal való együttélésről, a magányba húzódás érzéséről és a legkisebb emberi értékek fontosságáról. Nic Cage briliáns!

Szerintem a meditatív hangulat és lassúság jól állt a filmnek.Engem inkább az zavart hogy nem kommunikatív ,nézőjével alig oszt meg lényegi információt.Ahogy Cage A-ból B-be majd C-be eljut mellékkarakterek fel és eltűnnek úgy hogy a cselekmény szempontjából legminimálisabb információfoszlány sem derül ki róluk vagy pár szituról. Plspoiler.Tetszett a színészi játék,a rendezés és az operatőri munka viszont az említett dolgok miatt mégsem tudott bevonzani 5/10

Szerettem.

Szerettem az elso pillanattol kialakitott bensoseges hangulatat, vegighordott intimitasat. Szerettem a zenejet, az operator finomsagat. Szerettem Cage szuggesztiv zsenijet, aki minimalista mozdulatlansagaval is olyan erzekletes tudott lenni, mint mas egy egesz karrierje soran sem.

A thriller cimkehez semmi koze, ez egy drama. De nem hatasvadasz modra, nem kieroszakolni akar erzelmet. Egyszeruen csak felultet a vonatra, ez szepen, lagyan beszippant az egesz. Kell hozza egyfajta erzekenyseg, hogy szeretni tudd.

Egy jo, minosegi mozi.

valamiért tök sokszor volt bennem a film alatt, hogy ez eredetileg vmi japán mű lehetett.
a lassúsága, a párbeszédek (igaz szinkronosan néztük), karakterek, jelenetek…

aztán lehet csak a képzelődök…

…

de, eskü, animének tök jól el tudom képzelni. :D

Évek óta ez az első Nicolas Cage főszereplősével készült film, amit láttam. Előtte a Joe (2013)-t láttam, pedig annak is már lassan 10 éve, és már akkoriban is üde színfoltja volt Cage filmrepeortárának. Ennél a filmnél se a sztori fogott meg, hanem a pozitív kritika, ami még magát, Caget is meglepte.
A bugyutának tűnő történet (a főszereplő elvonultan él, de mikor ellopják a malacát, vissza kell térnie a városba) igazából egy mély drámát takar, melyben Nicolas Cage megőrülő manírjait (szinte teljes mértékben) elhagyva valóban színészkedik. Egyedi és átélhető volt a világundora, ami miatt az erdőbe és a malacához menekült, bár elvonulásának okánál közhelyes megoldást választottak.
Az Alex Wolff által játszott Amir, történetszálában is megvolt a karakterdráma, így nem csak Cage filmje ez.
Ez a film nem akció és nem is bosszú film. Dráma, egy kis konyhaművészettel. Meglepett engem is.

Olyan ez a film, mint amikor valaki nagyon komolyan ad elő valami blődséget, és végig nem röhögi el magát.

Lassú, kimért tempójú emberi dráma – thrillerhez nem sok köze van.
Szól a kötődésről, a hiányról – talán még a barátságról is valahol…
Nem voltak benne nagy történések, mégsem untam – bevonzott a bensőséges hangulata.
A betétdal is nagyon kedves.
Tulajdonképpen, bár nem tisztult le egészen a történet számomra a végére sem, mégis szerettem ezt a filmet.
spoiler
spoiler

Csatlakoznék az előttem szólókhoz. Határozottan adott ez a film. Viszont mivel rétegfilmről van szó, szeretni lehet vagy utálni.

Esti mozizásra én nem ajánlanám, de a csendes történetmesélés és az érzelmek közvetítése szerintem jól sikerült. Nem pörgős, odafigyelést a párbeszédek igénylik főleg.
Fontos, hogy aki bosszúfilmre vágyik az a Nobody-t nézze meg, mert ebben bizony keveset fog találni.
Nem bántam meg, hogy megnéztem (munka mellett).