Mesés hangulatú külvárosi környék, gyönyörű házak, csodás kertek, kedves és barátságos emberek. Ez nem más, mint a Lila Akác köz! Ebben az idilli, csupa boldogsággal átszőtt utcában élnek a „Született feleségek” férjeikkel vagy éppen férjeik nélkül.
Minden nő álma, hogy egyszer… [tovább]
Gyártó
Cherry Alley Productions
Cherry Productions
Touchstone Television
ABC Studios
Streaming
Disney+
Mindig nagy öröm számomra, mikor belekezdek egy új sorozatba. (Lehetőleg) új történet, érdekes fordulatokkal, imádnivaló szereplőkkel, cuki szerelmi szálakkal, Klaudia szinkronjával, azokkal a bölcs mondatokkal, a vidám és nem annyira vidám jelenetekkel, az új szomszédokkal… ((spoiler)) Aztán mindig nagy bánatom, mikor vége annak a sorozatnak. És az is egy nagy élmény lehet, mikor folyamatosan várjuk az újabb és újabb részeket, szétizguljuk magunkat a szereplőkért, vagy éppen kiakadunk egy-egy karakteren. Nekem nincs nagy történelmem a Született feleségekkel, de ez a két hónap, mialatt bedaráltam 8 évadot, annak tűnik. :)
Mennyi év, ármány, hulla…
Végigkísérte a felnőtté válásomat ez a sorozat. :D Volt, hogy picit ellaposodott, meguntam pár szereplőt, de ilyenkor jött egy új ismeretlen és nagyon gyanús lakó a Lilaakác közbe és újult erővel folytattam. Hihetetlen min mennek keresztül a főszereplők és mennyit változnak az évadok alatt.
Sokszor megnéztem már elejétől végéig, biztosan sokszor meg is fogom még, máig egyik kedvenc sorozatom. :) Pedig alapból az ilyen „csajos” sorozatok nem kötnek le (a Szex és New York pl. egyenesen taszít…), viszont ezt nagyon élveztem. :)
Ezt a sorozatot sikeresen kivégeztem. Kedvencem Bree volt, nagyon jó a karaktere. Akit a legjobban utáltam az Susan, ritka szerencsétlen nő. Ja és nagyon bírtam Claudia hangját, aki a narrátor volt.
Sokadjára nézem újra. Amikor elönt a , szépen mondva, nehézség, totál ki tud kapcsolni. Abszolút nem érdekel, hogy mást nem és stb. Bocs. :)
Ez az a sorozat, amit megnéztem édesanyával, aztán megnéztem magammal és majd megnézek a saját gyerekemmel (akkor is, ha fiú lesz).
Istenem, hogy én ezt a sorozatot mennyire megszerettem! Hozzám nőtt az egész kertváros, az összes szereplő, az összes titok. Mikor belekezdtem egy buta, romantikus amcsi sorozatot vártam, de sokkal többet kaptam. Szerethető karaktereket, csodás színészeket, millió szálat, remekül összefüggő történetet. Nem bánom, hogy a végén zokogtam. Borzasztó nehéz lesz elengedni őket, még ha bármikor újra is nézhetem. Imádtam, bátran mondhatom, hogy a kedvenc sorozataim egyike. Ugyanitt hasonló kerestetik! :D
Valahol a 3-4. évad környékén járhattam, mikor bekerült a kedvenceim közé.
….
Az utóbbi időben sokszor kellett azon gondolkodnom, hogy valahol máshol kezdjek valamit az élettel. Mindig hárítottam. Nekem itt, ahol lakom, itt van minden, ami fontos.
Ha most azt mondom, hogy azért a Lilaakác közbe mégis elköltöznék, akkor mindent elmondtam a sorozatról.
A legeslegjobb!
nemsírok,nemsírok
Annyira imádom ezt a sorozatot. Ha unatkozok és csak úgy néznék valamit, mindig hozzá fordulok. A szinkronhangok is teljesen el vannak találva, mindig történik valami, ami fenntartja az érdeklődést.
Nem tudom, igazából szerintem ez már-már klasszikus, ahhoz képest mennyire nem szeretem a tipikus ""nőcis" sorozatokat. Ezt viszont igen.
– Meséltem, hogy mikor tudtam, hogy elveszlek?
– Mikor először láttál a kifutón?
– Nem. Akkor, amikor abban a harmadik utcai étteremben voltunk.
– Hm… már emlékszem!
– Fehér vászonruhát viseltél. És rendeltél egy hatalmas adag oldalast, és olyan étvággyal ettél; könyékig szaftos voltál, húscafatok a fogad közt, a hajad csupa zsír. Mikor végeztél, mondtam, hogy milyen egy malacka vagy. Erre előkaptad a tükröd, megnézted magad és kitört belőled egy hatalmas, boldog, önfeledt, zabolátlan kacagás. Betöltötte a helyiséget. Én meg arra gondoltam, hogy ez az a hang, amit hallani akarok életem végéig. Ezért kértem meg a kezed; semmi köze nem volt a szépségedhez.
– Tudod én mikor döntöttem el, hogy örökre veled akarok lenni?
– Nem. Mikor?
– Úgy körülbelül fél perce.
Bree:
– Mi konzervatív protestánsok vagyunk. A probléma szőnyeg alá söprése az erősségünk.
Bob: – Mi sose imádkozunk kaja előtt.
Carlos: – Hát mert vannak kaják, amik előtt nem is kell.
Gaby: Szeretnénk átadni ezt a két jegyet, hálánk jeléül.
Bob: Az első sorba, Macskákra.
Gaby: Mi baj? Te szereted a muscaleket.
Bob: Az Lee! Ő a nagy primadonna. Mikor megtudtam, hogy hatszor látta az Annie-t még én is meg akartam verni.
Gaby: Oh, szeretnék jegyet venni neked valamire. Legyen opera?
Bob: …..
Gaby: Egy jégrevü?
Bob: …
Gaby: Szépségverseny!!!!
Bob: …….
Gaby: Barbra??
Bob: Bocsi…
Gaby: Hmmmm, lehet, hogy Lee azért szakított veled, mert nem is vagy buzi?
Bob: Mit mondhatnék, egy sör és egy kosármeccs és boldog vagyok.
Carlos: Hülyéskedsz?? Kinek drukkolsz??
Bob: Hát a Duke visszakapta a kezdőjátékosait….szóval..
Gaby: Hé-hé-hé, ezzel a szájjal csókolsz fiúkat?
Carlos: Bob, én folyton kapok jegyeket a meccsre, elmegyünk egyre a héten?
Bob: Komolyan mondod? Oh, naná! Te hallod, ma este is van egy meccs, a desszert után…
Gaby: Oh-oooo-oooo..
Bob: Mi a baj?
Gaby: Azt hittem ismerlek. Most meg hirtelen jössz a sörrel meg a kosárral? Mintha nem is lennél…
Bob: Egy ócska, közhelyes meleg?
Gaby: Pontosan. Szörnyen aggasztó.
Bob: Mondok valamit. Nézzük meg a meccset és félidőben ide jövök áradozni, hogy milyen csini vagy a Dolce rucidban.
Gaby: Versace…. Húzatok rád sem bírok nézni.
8 |  | 8 szavazat · Összehasonlítás |
2 |  | 4 szavazat · Összehasonlítás |
1 |  | 1 szavazat · Összehasonlítás |
0 |  | 10 szavazat · Összehasonlítás |
