Rejtélyek városkája (2012–2016) 94% 247★

Hát, ha van olyan, hogy ideálizáltan tökéletes sorozat, akkor a Gravity Falls (nem, nem vagyok hajlandó a magyar címét használni) legalábbis elég erősen megközelíti ezt a mércét.

Már eleve az a tény, hogy ez egy fixen két évadosra tervezett történet, ami elindul A pontból és (mindenféle kitérőkkel persze) de végül elérkezik B-be, nem pedig a-sikeren-felbuzdulva-nyúccsuk-míg-van-benne-lóvé elven készült, már nagyot dob a dolgon.
A története pedig… az mindent visz. Elindul egy kedves, aranyos nyári családi vicces sztorinak. Ikerpár lemegy nyaralni vidékre a fura öreg nagy-nagybátyjukhoz. Aztán mindenféle sületlenség történik velük a kisvárosban, csupa olyasmi amire azt lehet mondani: „Jó, hát ez mese.” Hanem aztán ahogyan azokat a sületlenségeket a második évaddal elkezdik felfűzni egy logikus egésszé, ahol mindennek és mindenkinek megvan a maga szerepe, hogy aztán az egész egy omnipotens káoszdémonnal zajló csatával csúcsosodjon ki… na ez a nem semmi.

A cselekménytől elkezdve a karaktereken át a humoron keresztül a filozófiai kérdésfölvetésekig bezáróan minden a helyén volt.
Hogy ez Disney? Te jó ég…

Itt megtörtént az, ami sok sorozatoknál igen ritka…a 2. évad jobban tetszett, mint az első!
Eszméletlen jól meg lett csinálva, és mivel nem lesz több évada, normálisan lett lezárva, és egy jól kidolgozott kerek történetet kaptunk. Imádtam *-*
Nagyon tetszett, hogy komolyabb dolgok is történtek benne, és hogy korábbi részekre a későbbiekben volt utalás.
A 2. évadban rengeteg dolog kiderült, még olyanok is, amikre nem is számítottam. Pl. hogy Lazy Susan bal szeme mért van lecsukódva XD Vagy hogy Stan hátán, mi az a „tetkó” …ami amúgy nem az, de én annak néztem :P :D Meg még az is kiderült McGucket bácsi mért bolond :DD Amikor az első évadot néztem, arra gondoltam, minden mesébe kell egy bolond bácsi :D Nem számítottam rá, hogy lesz háttérsztorija :)
Tetszettek a lények is benne, azokat is egész megkedveltem kivéve Bill-t :S A törpéket imádtam, és azt a béna unikornis harcot sose fogom elfelejteni :D
Mabel és Dipper pedig a legjobb testvérpáros akit mesébe eddig láttam. Igaz, néha veszekednek ők is, de annyira összetartanak mindenben, és kitartanak egymás mellett, hogy öröm volt nézni őket^^ Kedvencem a haj-borotválás még kiskorukba, az halál cuki volt :D Meg halloween-kor a sebtapasz a könyökre *-* De még sorolhatnám…rengeteg pillanatukat imádtam :D
http://images6.fanpop.com/image/photos/36000000/Cute-Di…
https://31.media.tumblr.com/8638bd3eafe17c7a5113d05a6bb…
Stan bácsi hatalmas forma, egy ilyen bácsikát mindenkinek..de komolyan! :DD
Ford bácsi is jó fej volt, csak ő elég keveset szerepelt, és akkor is Dipper-el lógott:)
A két rendőr…szerény véleményem szerint melegek, mint az atom XD
Wendy a legvagányabb csaj a városban. Soos a legbénább, de ő is szerethető.
Mindenki a szívemhez nőtt, és sajnálom, hogy nincs több része, még elnézném őket egy darabig :))

1. évad – 8 csillag
Nem volt tökéletes, de egészen élvezhető, végre egy nem teljesen elvont, bugyuta mese, ami még izgalmas is volt. Voltak epizódok amit legszívesebben kitöröltöm volna az évadból, mert nem illett bele. Az intrót rengeteg sorozat megirigyelhetné.

Így az első évad megnézése után határozottan állíthatom, hogy fantasztikus sorozat. Vicces és intelligens is egy időben, 12 éves létükre az ikrek tök okosak, még ha ez nem is igazán látszik rajtuk. :D Nagyon ütős poénok vannak benne, ha nem tudnám hogy Disney, biztosan nem jöttem volna rá. Tele van rengeteg jól kidolgozott karakterrel és érdekes helyzetekkel. Nekem bejött! :)

Itt a vég.
De mindannyian tudtuk, hogy ez is eljön. :(
Ezt utálom a sorozatokban… A befejezéseket.
Olyan aranyos,vicces érdekes és szeretnivaló története volt. Alex Hirsch hatalmasat alkotott! Nem volt összecsapva, minden úgy lett megcsinálva, ahogyan annak lennie kellett.
Nagyon tetszett, hogy minden részben nyomoznunk kellett nekünk nézőknek, a rengeteg utalást,mindent.
Keserédes, ez az egész keserédes. De hát mit lehet tenni? Én örülök, hogy végre a Disney Channel képes volt egy NÉZHETŐ, szórakoztató és nem idióta sorozatot alkotnia. A Gravity Falls egy szuper példa lehetne!
Bevallom először én is lenéztem a sorozatot, azt gondoltam, hogy megint csak egy újabb bugyuta sorozat, kiszámítható történettel. De akkorát tévedtem! És annyira örülök neki, hogy kellemesen csalódtam!! :)
Szóval…
Nézzétek meg, NEM csak gyerekeknek. Sőt inkább idősebbeknek, mert tele van komolyabb dolgokkal.
Hiányozni fognak nagyon.
Viszlát Gravity Falls! Viszlát Stane bácsi! Viszlát Pines ikertestvérek, Mabel és Dipper. Fantasztikusak voltatok! <3

Szerettem ezt a sorozatot, kedvelheto karakterek, néha idegesítő párbeszéd. De amúgy nagyon jó.
Kedvencem Soos volt, annyira idióta.
spoiler

Omajgad. Hát ennek is vége.
Életemben nem gondoltam volna hogy így fogok érezni a sorozat iránt.
Azzal a céllal kezdtem el, hogy kéne nézni valamit angolul és jó választásnak bizonyult. Egy kis mókás, gyerekes sorozat. De ez több volt, több mindent adott mint gondoltam volna.
Az első évad tényleg olyan volt mint egy rendes mesesorozat, szórakoztató poénok, mindenféle lény mindenféle hülyeséggel párosítva. De ahogy fogytak az epizódok, egyre inkább eltávolodott attól a gyerekességtől amivel kezdett. Talán a sorozat együtt nőtt Dipperrel és Mabellel.
Sajnos túl érzelgős vagyok, de engem nagyon meghatott a vége. A szívemhez nőtt ez a kis sorozat.❤
It's out there somewhere in the woods… waiting.

Eredetileg eszem ágában sem volt megnézni ezt a sorozatot, aztán véletlen ráakadtam egy velük írt fanfictionre, és onnantól nem volt megállás: rekordgyorsasággal ledaráltam az egészet, a végét már csak angolul, felirat nélkül néztem, amint kijött az újabb rész, és azt kell mondanom, új kedvencet avattam.
A karakterek imádnivalóak, még a gonoszokban is van némi szerethetőség, Bill Cipher pedig kimondottan nagy kedvencem lett. Az eszementsége magával ragadó, és ami ritkaság, az elejétől a végéig ugyanazt a magas színvonalat képviseli. Gyerekként nem tudom, mekkora élmény lett volna (főleg a legvége, mai fejjel kitépte a szívemet, akkor még pusztán nem értettem volna), a felnőttkor határán azonban tetszettek az apró kis tanulságok és a csodálatos Pines család még véletlenül sem mindennapi története.
A szivárványt hányó törpéket és az unikornisharcot pedig jó eséllyel sokáig fogom még emlegetni.
Mit is mondhatnék? Köszönöm, Alex Hirsch, azt az egy hónapot, amíg ez a mesevilág kirángatott a valóságból.

Anno, mikor a tévében néha-néha elcsíptem egy részt, nem igazán tetszett. Azt gondoltam, hogy ez is egy bugyuta sorozat lesz a gyerekeknek a jó kis mesék helyett, de szerencsére pozitívan csalódtam. Nagyon jól van felépítve, mindent megmagyaráztak és a karakterek is szerethetöek. Kedvencem a kismalac :D

Úgy érzem, hogy már bőven kinőttem az ilyen jellegű sorozatokból, de át kell értékelnem a dolgot, mert olyan volt, mintha az én generációmnak készült volna. Mert hát kik játszottak idióta pixeles arcade játékokkal, meg ki csapkodta az osztálytársait azzal a gusztustalan nyúlós gumiszerű kézzel, a szivárvány pónikról nem is beszélve… szóval rengeteg minden visszaköszönt a gyerekkoromból (a tesómmal való civakodások is). Jó volt nosztalgiázni és közben vigyorogni, mint a vadalma, ha beugrott egy-egy emlékfoszlány. Mabel cukormázas világszemlélete sem csapta ki a biztosítékot, ami fura, mert sikítófrászt kapok az ilyenektől – biztos a közös malacmánia az oka :-) Waddles volt a kedvenc, de csak Soos mögött. Hihetetlen nagy arc volt, főleg azokkal a hatalmas hód-fogaival (horror filmben is simán megállná a helyét).