Elsüllyedt világok (1985–1987) 63

Spartakus and the Sun beneath the Sea · Les mondes engloutis
26' · francia · sci-fi, animációs, kaland, fantasy, sorozat, ifjúsági
2 évad · 52 rész

A nagy világrengés óta, Árkádia népe elzárkózva éli életét a Föld belsejében. Elődeik akarata szerint múltjuk minden töredékét kitörölték emlékezetükből. Egy nap azonban a számukra életerőt adó mesterséges Nap, a Shagma ereje fogyatkozni kezd. Ezért Árkádia gyermekei hírhozót küldenek a Föld… [tovább]

magyar
francia

Képek 35

Szereposztás

Yves-Marie MaurinSpartakus (hang)
Anick FarisArkana (hang)
Kris BénardBob (hang)
Amandine RajauRebecca (hang)
Louis ArbessierShag-shag (hang)
Francis LaxBic (hang)
Philippe ClairBac (hang)
Jean NégroniShagmir (hang)
Marc MoroMaxigáz (hang)
Perrette PradierPopócici (hang)

További szereplők

Kedvencelte 26

Várólistára tette 63


Kiemelt értékelések

Valentine_Wiggin 

Akkor én most újraírom ezt a régi kritikát. Eredetileg annyi szerepelt benne, hogy nem emlékszem semmire ebből a sorozatból, azon túl, hogy hat éves énem rajongott érte. Nos, hat éves énemnek jó ízlése volt, függetlenül attól, hogy most végignézve mindkét évadot, azt is, amelyiket akkor még nem láthattam, van egy elég határozott érzésem, hogy nem sokat értettem belőle.
Az Elsüllyedt világok eszméletlenül bátor, és csak hellyel-közzel gyereksorozat, mert néhány rész tényleg megérdemelne egy tizenkettes karikát. Olyan témákat jár körbe, habozás vagy megtorpanás nélkül, mint a rabszolgaság, a diszkrimináció, a háború, a holokauszt, bizonyos társadalmi rendszerek problémái, a vallási fanatizmus, és még lehetne folytatni a sort. Ezt pedig teszi úgy, hogy nem is finomkodik. Ha valakire rálőnek, vérzik, ha háború van, vannak emberek, akik meghalnak, nem jön mindig minden rendbe, nem minden erkölcsi mélységből lehet visszatéríteni az embereket, és nem egy felnőtt poén is belekerült. Viszont a történeten belül, a karakterek beszélnek ezekről a témákról, a gyerekszereplők kérdeznek róla, és ami igazából súlyos elem lehet, azt javarészt intelligensen elmagyarázza nézőinek a sorozat. Megdöbbentem, mennyit töprengtem rajta.
A szereplőgárda végtelenül szerethető. A karakterek egy részéről voltak halovány emlékeim gyerekkoromból, pl. tudom, hogy Arkanát nagyon kedveltem, a tobzoskákat is, de konkrétan Spartakus, a főszereplő volt az, aki jóformán teljesen kiesett, valószínűleg, mert elég semleges volt. Ehhez képest idősebb fejjel az emberi szereplők közül egyértelmű kedvenc lett. Hatalmas karakterfejlődése van, a sorozat eleji, és a sorozat végi Spartakus ég és föld. Az elején az a tipikus tragikus múltú főhős, azzal a kellemes csavarral, hogy sokkal inkább a jelenben él, mint a típus legtöbb képviselője, de még így is, újra és újra belesodródik a tépelődésbe, egyik pillanatban hős, a másik pillanatban teljesen bizonytalan, a végére viszont határozott, törődő vezető, társ, pótapuka lesz, aki teljes vállszélességgel odaáll, és viszi a cselekményt a hátán. Arkana végig kicsit naiva, viszont ő a csapat pótanyukája, és krízishelyzetben mindig bebizonyítja, hogy valójában elképesztő ereje van, hogyha kap némi motivációt. spoiler Bob igazi kamasz, kezdetben képes csak azért lázadni, hogy lázadjon, a legrosszabb pillanatokban tiszteletlen, viszont ahogy telik az idő, megbízhatóbb, nyíltabb, érzékenyebb és érettebb személyiség lesz, ráadásul remek testvér. Rebecca meg a gyermeki szeretet, kíváncsiság és ártatlanság, de egyébként a gyakorlati érzék is, hirtelen ötletei vannak, sosem tudni, mi bukik ki a száján, sokszor mégis ő oldja meg a problémákat. A tobzoskák nagyon aranyosak, Shag-shag pedig nagyjából mindent egyesít, amit a nagyszájú mesterséges intelligenciákban kedvelek, tehát részről részre izgultam a kis csapatért. A komikus közjátékaink, a kalózok néha kicsit bosszantóak voltak, de általánosságban helyén kezelték őket, jókat lehetett derülni rajtuk. A szinkronszínészek elképesztőek, és ahogy az „Idő Urainál” is említettem, Yves-Marie Maurin az egyik kedvenc szinkronszínészem lett, kevés szerep után is, mert tényleg megragadja az érzelmeket, az egészen finom változásokat, nagyon élő az alakítása.
A világépítés szuper. Komikusnak találtam, mikor tudatosult bennem, hogy majdnem egyidőben készült a Myst szériával, és majdnem ugyanolyan világot építettek fel, de a föld alatti szuperfejlett civilizációkból, és a dimenziók közti utazásokból sosem elég. Nekem legalábbis nem.
A zene csodálatos, három fő téma van, de azokkal egyfajta művészeti gyakorlatot végeznek, mert szerintem ahányféleképpen lehetséges három dallamot feldolgozni, annyiféleképpen fel is dolgozzák. Egy idő után a néző már éjjel-nappal hallja a főcímdalt.
Azért persze nem hibátlan, sajnos tényleg látszik az animáción a pénzhiány, bár láthatóan mindent megtettek, hogy minél kevésbé legyen feltűnő. Akadnak szálak, amikből lehetett volna sokkal többet kihozni (én kicsit fájlalom pl. spoiler), mert annyira izgalmas volt a kérdésfeltevés, hogy húsz perc nem elég rá. Az első évadban néha kicsit bosszantott a túlzott epizodikusság is, ezt a második évadra orvosolták, sokkal erőteljesebb lett az átívelő szál, a mellékszereplők sem voltak többé epizódszereplők, újra és újra visszatértek. De a sorozat hibái messze elmaradnak az értékei mellett, és én mindenképp azt mondom, megérdemelné, hogy ismét felfedezzék, és valamilyen módon a jelen generációnak is vonzóbbá tegyék ezt a rajzfilmet. Nagyobb gyerekeknek, felnőtteknek bátran ajánlom.

10 hozzászólás
ChöppMoly

Nagyon szerettem. Mindig hűségesen követtem epizódról epizódra. A főcímdala még mindig megy. :)

desertangelable 

Úristen nem sok mindenre emlékszem ebből a sorozatból csak, hogy nagyon tetszett és a zenéje nagyon meghatározó volt. És még arra, hogy alapvetően nem volt jó kedvem tőle. De nem emlékszem miért. De nem érdekel, akkor is 10 csillag, mert….kiváltott egy érzést belőlem, most, hogy újra megláttam és az annyira heves, hogy jár neki.

Cendrillon0002 

Ötéves voltam, amikor a Minimaxon ment magyarul. A hangulata tetszett, viszont sok mindent nem értettem belőle, illetve a magyar sziknront sem bírtam, de magával ragadott.
Azóta tavaly egy erőteljes flashback élménynek köszönhetően újra rátaláltam és két hét alatt végignéztem mind az 52 részt franciául.
Hamar rájöttem, hogy akkor még túl kicsi voltam hozzá, ugyanis a történelmi és kulturális utalások értelmezéséhez sem volt elég ismeretem. Ráadásul sok mai rajzfilmhez képest sokkal szókimondóbb a történet nem fekete-fehér, és több, a fantasyn túlmutató problémát is érint (fanatizmus, rabszolgaság, háború, diszkrimináció,sovinizmus, propaganda többek között). Látszik,hogy egy szociológus fejéből pattant ki sorozat ötlete.
A szereplők nagyon szerethetőek.
Rébecca az a bizonyos cuki kislány szereplő, azzal a kellemes csavarral, hogy gyakorlatias, talpraesett és nagyon okos. Bob meg nagyon kamasz, de fokozatosan egyre empatikusabbá és kooperatívabbá válik. Testvérpárként pedig imádnivalóak és annyira aranyos, hogy Bob petite boule-nak hívja a kishúgát.
Arkana hiába nagyon naiv és jóhiszemű annak megfelelően, hogy gyerekek alkották, a sorozat végére kezd egyre felnőttesebben viselkedni. A szerelmi szála Spartakusszal egyértelmű, úgy a hetedik résztől és nagyon aranyosak együtt :). Emellett egyfajta pótpapa/ pótmama szerepük is van a gyerekek szempontjából.
A tobzoskák a cuki sidekick szerepet töltik be, Shag-shag pedig nagyon nagy arc :D
A kalózok olyanok, mintha egy Titeuf-képregényből ugrottak volna elő. A dalukat nagyon szeretem és kívülről fújom.
A lezárás nagyon szép és érdekes volt, de elég sok kérdést nyitva hagyott. Jó lenne, ha lenne harmadik évad, vagy valami, mert szerintem anno ez olyasmi lehetett a gyerekeknek, mint ma a Gravity falls. A történet csak látszólag epizodikus, a végén minden értelmet nyer és minden szereplőnek megvan a maga helye. Az egész sorozat okos, helyenként humoros, tanulságos és jópofa.Aranyos momentum volt Bob csajozási kísérlete, Rebecca forradalmárkodása, és Arkana szexuális felvilágosítása.
A zenétől dallamtapadásom van, az eredeti szinkron pedig zseniális. Nagyon szépen és artikulálva beszélnek, a sorozat nyelvezet igényes, de nem túl bonyolult, B1-es szinttől már abszolút érthető eredetiben is.
A rajzokon látszik a mese kora és a pénzhiány, és az animáció nem a legjobb. Viszont téma, történet, karakterizálás, szimbolika és mondanivaló szempontjából leköröz sok más ifjúsági műsort.
Általános iskolás kortól simán nézhető.
Hogy ez a sorozat már 34 éves? Te jó ég.

1 hozzászólás
Alexandra

Természetesen ezt is imádtam. :D Pont egy hete nosztalgiáztunk öcséimmel, unokaöcsémmel, felidéztük a szereplőket, a történetet, és vitatkoztunk, kinek mi volt a neve. :) Sajnálom, hogy a második évad már más szinkronnal volt.

Andro 

Nagyon szerettem gyerekként, pedig sokszor nem értettem a részek mondanivalóját, mégis odavoltam érte. És még mindig remeknek találom, bár szerintem gyerekeknek nem nagyon való.

meseanyu

Volt egy nagyon fura hangulata, de mégis mindig néztük. Valószínű azért is, mert nem volt más. :-)

Lahara

Három éves koromban nagyon szerettem, utána, amikor tizennyolc évesen újra láttam, egyáltalán nem tetszett. Nem olyan régen újra neki akartam fogni, de új szinkronba futottam bele, hiába az eltelt évek, képtelen vagyok új szinkronnal nézni, mert még emlékszem a régire.
A zenéjét még mindig nagyon szeretem.

1 hozzászólás
Timi98 

Csak a főcímdalra és képekre emlékeztem ebből a sorozatból, kiskoromból. De nagyon szerettem, még akkor is, ha kisgyerek létemre nem nagyon értettem. Most úgy döntöttem újranézem, mert szerintem nagyon izgalmas rajzfilm és nagyon jó, minden hibájával együtt is. Kedvenceim a tobzoskák és Shagshag volt, na meg a pici Shagik :D A kalózok a rajzfilm egyik legszórakoztatóbb és leghumorosabb szereplői, feldobják az egész sorozatot. Az ő dalukat bármennyiszer meg tudnám hallgatni… de most komolyan …Popocici, Agyalap, Maxigáz és Zsebpiszok :D Milyen király nevek! :D
A főcímdal annyira jó; fülbemászó és fogadni merek, hogy 1-2 hallás után bárki fejből tudja a szövegét. A sorozat cselekménye szerintem nagyon érdekes és ötletes, maga a megvalósítás is jól sikerült, süt a kreativitástól. Van pár hibája (pl: sok jelenetet többször felhasználtak… stb.), de nem annyira nagy gond ez. Szerintem egyedinek mondható. Akkoriban még rajzolták a meséket, nem pedig számítógépes animációkat kaptunk, emiatt is kincs ez a mese, főleg manapság. Ezeket és az ilyen típusúakat sokkal jobban szeretem, mint a napjaikban készített „mű” és sokszor mondanivaló nélküli meséket.
A magyar szinkron kivételesen tetszett, úgy ahogy az egész sorozat maga. A kedvenc részeim: Árkádia városa, Thot, Gyerekek és egerek, Barkar játékosai
Bár nem tudom, hogy milyen korosztálynak szól ez a rajzfilm (egy kis gyerek nem biztos, hogy megérti minden részét), de én 6 és 20 évesen is egyaránt élveztem. 

Vicur

Gyerekkorom régi rajzfilmje, nem is tudtam, hogy van vége… aranyos a két tobzoska és bírom őket. Rebecca kissé nagyszájú és Arkana naív, az egyes epizódok egymástól függetlennek látszanak, de a végén rájössz, hogy nem.


Népszerű idézetek

Valentine_Wiggin 

Főcímdal (magyar):
Volt nem is olyan rég egy szép világ.
Most már nyoma sincs a föld színén.
Ám, ha te jössz, meg lehet menteni.
Vár Spartakus, Bob, Rebecca.

Úgy fáj, hogy az élet szörnyű most ott lenn.
Várják, süssön fel a napsugár.
Jöjj, vigyük el nekik a drága fényt,
És újra víg dal száll.

Vár egy rút, sötét világ.
Nincs ott fény, nincs virág.
Indulj el és utazz velünk!
Hogyha jössz, jót teszünk.

Hozz új fényt, boldogok leszünk.
S felderül a nagy világ.

Jaj, vagy talán a jaj sem hangzik már.
Sűrű, sötét még az éjszaka.
Nézd, egy kis sereg nehéz úton jár.
Vár Spartakus, Bob, Arkana.

Tudd meg, ahol nincs fény ott jó nem lehet.
Kísérd őket minden vészen át.
Jöjj, vigyük el nekik a drága fényt,
És újra víg dal száll.

Vár egy rút, sötét világ.
Nincs ott fény, nincs virág.
Indulj el és utazz velünk!
Hogyha jössz, jót teszünk.

Hozz új fényt, boldogok leszünk.
S felderül a nagy világ.

Vár egy rút, sötét világ.
Nincs ott fény, nincs virág.
Hozz új fényt, boldogok leszünk.
S felderül a nagy világ.

2 hozzászólás
Valentine_Wiggin 

Arkana: A valóságot varázslatnak tartják, akik nem mernek az igazsággal szembenézni.

Valentine_Wiggin 

Maxigáz: Azt hiszed, vagy biztos vagy benne?
Agyalap: Azt hiszem, biztos vagyok benne.

Valentine_Wiggin 

Inkvizíció: Valld be, hogy nem mentél át a kristályon, és szabad leszel.
Spartakus: Szabad vagyok. Ezért nem tekintelek titeket bíráimnak. Sem az igazságotokat az enyémnek.

Valentine_Wiggin 

Bob: Shag-shag! Megfeledkeztünk róla!
Shag-shag: Tudom. Már megszoktam.

3 hozzászólás
Valentine_Wiggin 

Arkana: Tudom, hogy nehéz elhinni, de szerintem már megint eltévedtünk.

6 hozzászólás
Valentine_Wiggin 

Galileo: Most vagy a lencse ment tönkre, vagy az én szemem romlik, vagy mindkettő.

Valentine_Wiggin 

Katona: El kell vinni innen ezt az ócska lomot.
Shag-shag: Ócska lom? Már nem is parkolhat ott az ember, ahol akar?

3 hozzászólás
Valentine_Wiggin 

Voyageur, tu n'a pas de chemin, construit ton chemin en marchant.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján