Suisei no Gargantia (Suisei no Gargantia 1.) (2013–2013) 88% 8★

Kedvenc nem lett, de határozottan az egyik legszerethetőbb animesorozat, amit eddig láttam.
Néztél gyerekként Elsüllyedt Világokat? Kincses Bolygót? Esetleg a Titan A.E. is ismerős? Szereted az egyedi hangulatú, retró sci-fi rajzfilmeket? Talán még a Végjátékot is kedveled? Akkor a Gargantiát neked találták ki.
A történet főhőse, Ledo tizenhat éves katona az Emberi Galaktikus Szövetségnél, és kisgyerekkorától harcol. Megkeseredett, érzéketlen fiú, aki önmagát nem tartja semmire és akinek nincs élete a háborún kívül… egészen addig, amíg egy csata után bezuhan egy téridő hasadékba, és az elveszettnek hitt Földön találja magát. A Földet gyakorlatilag teljesen víz borítja, a túlélők városhajókon, békés közösségekben tengetik a napjaikat, és meglepetten fogadják az ismeretlent – akinek bőven adódik problémája a beilleszkedéssel.
Ledo nagyon szerethető. Mikor először megjelenik, a szociopátia határait súrolóan érzéketlen, a gyilkossággal kapcsolatban alig vannak ellenérzései, tényleg csak a háború és csak a küldetése létezik számára. Ahogy azonban kitárul a világa, elkezdi realizálni, mennyi mindent veszített, a közösség befogadja, és idővel egyre látványosabban beleszeret Amy-be, elképesztő fejlődésen megy keresztül. Mikor megérti, hogy is kezdődött a háború, amiben harcolt, nagy zuhanásai vannak, depressziósabb pillanataiban gyakran Ender Wiggint juttatta eszembe, de az említett karakterrel ellentétben az őt körülvevő emberek által ebből is kilábal, és remek főhős, jó ember lesz. Chamber, a robotja zseniális, ő volt az egyik kedvencem (azt hiszem, ha valakit Sugita Tomokazu szinkronizál, szinte garantált, hogy bekerül a kedvenceim közé… K Project – Reisi, Drifters – Saint Germain…). Bár kezdetben azt gondolná az ember, hogy egy végtelenül racionális mesterséges intelligencia, mindig bebizonyítja, hogy sokkal több annál, és a pilótáját tényleg szereti, és tényleg meg akarja védeni. Amy szintén jópofa, aranyos lány, Ridget fantasztikus vezető (és külön megjegyzem – egy olyan női animekarakter, akinek reális alkata van), Pinion egy idióta, de remek párost alkottak a kalózkirálynővel… mindenki szerethető, megérthető, kidolgozott jellem.
A hangulat kezdetben nagyon könnyed, humoros, vidám (jó, egy háborús jelenettel kezdünk, de amúgy kb. a nyolcadik részig elég laza az egész), utána kicsit sötétedik a sorozat, vannak nagy csavarok, és mély erkölcsi kérdések, de nem veszi el az életkedvét az embernek, végig pozitív marad.
Bátran ajánlom.

Ez a sorozat olyan szinten nosztalgikus, hogy az már aranyos.

A nyitókép alapján én valami, kedves, aranyos, jó kis kikapcsolódást nyújtó animére számítottam, ehhez képest a közepétől átmentünk valami sokkal komorabb, és sötétebb sci-fi vonalba, ami nem feltétlenül volt baj, csupán meglepett.
Ledo és Chamber szuper páros, Amy is aranyos, bár indokolatlannak érzem a romantikus címkét: sokkal inkább volt ez bajtársiasság, barátság, mint romantikus értelemben felfogható szerelem.
Egyébként nézeti magát rendesen, szóval ajánlom.