Tudtad-e?! zóna
…hogy az Alfa holdbázis utazói ismerték a Csillagok háborúját?
A magyar szinkron nagyszerűsége szerintem sosem csak a minőségében rejlett – legalább részben a találékonyság és a humor is meghatározó arculata volt, ezek tettek sok esetben kultikussá olyan filmeket itthon, amiket saját hazájukban talán már rég el is feledtek.
Ez a humor azonban néha annyira diszkrét, hogy fel sem tűnik, le sem esik elsőre: engem például napokig izgatott, hogyan is került az Alfa holdbázisra Csubakka…
A széria második évadának második része, A száműzöttek 1976. szeptember 11-én, egy évvel az első Star Wars mozi bemutatója előtt debütált az angol képernyőkön. Az epizód különösebben nem emlékezetes, bár itt már tagja a legénységnek a második évad meghatározó figurája, Maya (őt egy magyar származású színésznő játszotta, de erről talán majd később), akinek szuperképesség is jutott: az első részben ezt jól szájába rágták a nézőnek, de Maya molekuláris alapon bármivé képes átalakulni. Ezt azért lehet kamatoztatni egy űrbázison.
Az epizód 27. percében a B zónát robbanás rázza meg, majd az egyik technikus lába beszorul egy leomló hungarocell oszlop alá. A kapitány hívatja Mayát, majd kiadja neki a parancsszót: „Csubakka!”
És ekkor Maya bizony szőrös gorillává változik, így téve elég erőre szert, hogy arrébb tegye a hungarocell darabot.
Hangsúlyoznám: a jelenet halálosan komoly, mint általában véve az Alfa holdbázis, a készítők nyilvánvalóan nem gondoltak/gondolhattak Csubakkára, és az eredeti verzióban sem hagyja el a Chewbacca szó Martin Landau száját.
Magyarországra azonban az Alfa holdbázis a maga teljes pompájában csak 2005-ben érkezett meg, akkor készült el hozzá az egyetlen teljes, mindkét évadot lefedő szinkron, ami egyébként hozta a csatornára jellemző igényességet. Ekkor került Szojka László tollából Mihályi Győző szájába ez a bizonyos Csubakka…
És milyen jó, hogy odakerült, hisz 2025-ben így találkozva egyszerre egy hetvenes évekbeli kult-scifivel és a magyar alkotók nagyon finom reflexiójával, nemcsak vicces, de kedves is – hisz ma már annak az alkotói miliőnek és világnak sincs nyoma, ami húsz évvel ezelőtt ilyen szinten művelte a szinkronizálást, egyáltalán foglalkozott ennyire régi alkotásokkal. Arról nem is beszélve, hogy akkor még létezett a Filmmúzeum és még szinkronokat is rendelgetett.
Az Alfa holdbázis alakváltó Csubakkáját az alábbi videóban lehet megtekinteni körülbelül a 29:25 körül induló jelenetnél: https://www.youtube.com/watch…
Kapcsolódó filmek: Csillagok háborúja IV. – Egy új remény (1977) · Alfa holdbázis (1975–1977)
Mit gondolt Hitler, amikor meglátta Chaplin „A diktátor” című filmjét?
https://mult-kor.hu/mit-gondolt-hitler-amikor-meglatta-…
Kapcsolódó filmek: A diktátor (1940)
Tudtad, hogy eddig csak három filmnek sikerült az Arany Pálma után a legjobb filmnek járó Oscar-díjat is megnyernie – az Anora lehet a negyedik! A teljes filmlista Instán:
https://www.instagram.com/p/DGWCQ2Ku0gD
Érdekes meglátások a régi és mai filmek látványtechnikáját illetően:
https://www.youtube.com/watch…
Kapcsolódó filmek: Hetedik (1995) · Apád-anyád idejöjjön! (1998) · Drive – Gázt! (2011) · Farkas (2013) · A Zodiákus (2007) · Deadpool (2016) · Superbad – avagy miért ciki a szex? (2007) · Wicked (2024) · Ahsoka (2023–) · A gyilkos (2023)
10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál A mélység titkáról, James Cameron sci-fi klasszikusáról
Kapcsolódó filmek: A mélység titka (1989)
És azt tudtátok, hogy Mel Gibson Apocalyptójában van a filmtörténelem egyik legfurcsább „vendégszereplése”?
Kapcsolódó filmek: Apocalypto (2006)
Ez még ritkább variáció, mint az egy személy által nyert Oscar- és Nobel-díj, mert azt már ketten is megcsinálták: George Bernard Shaw és Bob Dylan.
(forrás: Észkombájn FB oldala)
Kapcsolódó filmek: Dear Basketball (2017)
bár csak egy szösszenetnyi, de első osztályú animáció a sci-fiből, melynek (témája és) képi világa ötven év múltán is csak egyre aktuálisabb
Kapcsolódó filmek: 2001 – Űrodüsszeia (1968)
Sokak kedvenc tengeralattjárós mozija a Vadászat a Vörös Októberre, mely a tengeralattjáró-hadviselés bemutatásában talán kétes, de filmként mindenképpen első osztályú induló lehet a saját műfajában. Én is sokat láttam, gyermekkoromban a nyári időszakok egyik slágere volt több éven át, így természetesen nekem is beégtek az intró szavai: 1984 novemberében, röviddel Gorbacsov hatalomra kerülése előtt egy Tájfun osztályú szovjet tengeralattjáró felszínre emelkedett a newfoundlandi partoktól délre. Azután a mélybe süllyedt. Feltehetőleg reaktorhibával küszködött. Meg nem erősített jelentések szerint a legénység egy részét sikerült kimenteni, de mind a szovjet, mind az amerikai illetékesek cáfolják, hogy amit önök itt látni fognak, az valaha is megtörtént…
Szóval joggal merül fel a kérdés, akkor hát a történetnek van valamiféle valóságbázisa? Clancy regénye és a belőle készült film legalább egy-egy drámai mozzanat erejéig igaz lehet?
A válasz nem egészen egyértelmű! A regényről szóló Wikipédia oldalon három olyan valós történelmi incidenst említenek, amiből Clancy kiindulhatott, vagy ihletet nyerhetett. Egyrészt egy 1975-ös, szovjet fregatton lezajló lázadás eseményeiből, egy 1976-ban repülőstül Japánba szökő vadászpilóta történetéből, és egy viszonylag nagy nyilvánosságot kapó, valóban tengeralattjárós incidensből, a K-129 rejtélyes eltűnéséről. Ez utóbbit egyébként 2013-ban direkt feldolgozta egy Ed Harris-szel és David Duchovny-val nyomuló, nem túl emlékezetes film, a Phantom.
Ezek az esetek azonban szerintem nem túl konkrétak, és a témában jártas filmnéző joggal hivatkozhat egy dokumentarista jellegű (bár hasonlóképpen erősen spekulatív és légből kapott teóriákkal telített) filmre, az Ellenséges vizeken című darabra: ebben az 1997-es tévéfilmben egy, a Vadászat… cselekményéhez egy ponttól kezdődően kísértetéjesen hasonlító incidenst mutatnak nekünk be, ami kapcsán lehetetlen nem összekötni a két film eseményeit.
Ami az Ellenséges vizeken esetében fix: 1986 októberében Bermuda közelében felszínre emelkedett a szovjet K-219-es, Navaga osztályú tengeralattjáró – nem egy híres-hírhedt Tájfun, de atommeghajtású rakétahordozó, akárcsak a fikciós Vörös Október. Tőle nem messze, a térségben tartózkodott a USS Augusta atom-tengeralattjáró, egy ugyanolyan Los Angeles osztályú egység, mint a filmbéli Dallas. Egyes összeesküvés-elméletek szerint a két hajó ütközött a víz alatt – ezt látjuk az Ellenséges vizekenben is, de ezt a teóriát végül semmi sem támasztotta alá.
A K-219 a folyékony rakéta-üzemanyag és a hajótestbe beszivárgó víz reakciója miatt szenvedett el súlyos károkat, amik a felszínre kényszerítették – míg a legénység az így keletkezett tűz megfékezésével küzdött, a reaktor is meghibásodott, akárcsak Clancy regényében, tekintsünk csak vissza a fenti intróra! Mintha egy az egyben a K-219-ről lenne szó!
Az amerikai haditengerészet jól dokumentálta a felszínen küszködő, láthatóan sérült hajó sorsát, a történet innentől jól végigkövethető az Ellenséges vizekenből: a K-219 végül hullámsírba merült, de legénységét néhány hősi halált halt matrózt nem számítva megmentették (maguk a szovjetek, amerikai közreműködés nélkül; tisztikara sem süllyedt el a hajóval), kapitányát elmarasztalták, bár tény, ő és a legénysége valószínűleg nagy katasztrófától mentette meg az emberiséget.
A párhuzamok bizonyos szempontból mintha egyértelműek lennének, ám van itt egy nagy probléma: a Vadászat a Vörös Októberre regényként 1984-ben, két évvel az K-219 incidens előtt látta meg a napvilágot!
Vitassa eztán el bárki is, hogy az írók egy kicsit próféták is…
Kapcsolódó filmek: Vadászat a Vörös Októberre (1990) · Phantom (2013) · Ellenséges vizeken (1997)
