A.I. – Mesterséges értelem (2001) 80% 289★

Életem egyik (ha nem a) legmeghatározóbb és legfájdalmasabb filmje. Szeretem, ugyanakkor gyűlölöm, mert lelkileg szörnyen kikészít, de körülbelül öt-hat évenként mégis megnézem. Igazság szerint mindent, amit tudni érdemes róla, már sokan leírták előttem, ezért nagy elemzésekbe nem mennék bele. Nagyon gondolatébresztő alkotás és elég ötletes is. A világ és a megvalósítás tetszik; szerintem vannak benne kifejezetten ijesztő részek is. Nagyon hosszan lehetne írni a mesterséges intelligencia szerepéről, létjogosultságáról, a filmről és a valóságról, de inkább nézzétek meg a filmet és filozofálgassatok rajta. Kötelező darab! (Egy százas zsepi társaságában…)

Időnként újranézem. Erősen operál az érzelmekkel, a mesevilágot párhuzamba állítva mutatja be a mesterséges értelemmel bíró fiú végzetes szeretet keresését.
Vannak benne jelenetek, amiket különösképp kedvelek, mint pl. az emberek utáni eljegesedett Föld, a gondolattal kommunikáló csodálatos idegenek, akik kutatják mi is volt az ember, és hogyan vesztett el mindent.

Haley Joel Osment talán utolsó jó alakítása volt ez.

A szomorú valóságot mutatja be a film. Egy mesterséges intelligenciával rendelkező kisfiú sokkal értelmesebb, mint az emberek többsége. Annyira vágyik a szeretetre, hogy az már hihetetlen. És elkeserítő, ahogy az anyuka bánik vele, csak mert nem ember és csinál egy-két rossz dolgot, amiről nem is tudja, hogy rossz.

Nem hiszem, hogy tudnék róla anélkül írni, hogy elszorulna a torkom. Az egyik legmeghatározóbb filmes emlékem, egy mestermű. Olyan szépen mutatja meg az igaz és tiszta szeretetet.

Mindenképpen fantasztikus a film alapötlete, rengeteg kérdést felvet, rengeteg a tanulsága, de engem akkor sem tudott teljesen lenyűgözni. Az elején még nagyon tetszett, de aztán teljesen átváltott a cselekményszál valami teljesen másba, ami nem tudott lekötni. Nem érdekelt, nem hatott meg, és zavaros is volt. Sokkal inkább szerettem volna végignézni azt, hogyan spoiler És persze, a szeretet mindent legyőz, és tényleg érdekes az alap, de a felétől nekem nagyon elakadt, és nem talált vissza a megfelelő irányba. És a vége is kicsit rontott az összképen.

Ez az a film, amit szívesen megnéznék újra, de nem merek, mert emlékszem, hogy kb. a tizedik perctől csontra végigzokogtam az egészet. ^.^'

David minden embernél emberibb; Maciról nem is beszélve. Bármikor, ha ezt a filmet látom, a végére érve elkap egy nagyon erős érzelem: szégyellem magam, hogy ember vagyok.
Ez a film sok mindenre tanít, írhatnék regényt, de azt hiszem, mindenkinek magának kell meglelni benne a tanulságot, és a figyelmeztetést. Ezt érezni kell, nem csak látni.

Ugyan könnyekre nem fakasztott de megvolt az a hangulat ami megfogott. Kifejezetten érdekes volt ,föleg a vége felé… 2001 – hez képes a látvány fantasztikus !
Jude Law eszméletlen jo robot ! *.* És a Davidot alakitó fiucska is dicséretet érdemel. A zene pedig kellemes meglepetésként ért XD

Nekem nagyon tetszett, csak a végét rontották el :) Amúgy egy novellából készült (egész pontosan ott veszi fel a szálat, ahol a novella leteszi).
Brian W. Aldiss: A szuperjátékok kitartanak egy nyarat
http://moly.hu/konyvek/kuczka-peter-szerk-galaktika-42

Fantasztikus sztori, fantasztikus alkotás!