Tudtad-e?! zóna
Sokak kedvenc tengeralattjárós mozija a Vadászat a Vörös Októberre, mely a tengeralattjáró-hadviselés bemutatásában talán kétes, de filmként mindenképpen első osztályú induló lehet a saját műfajában. Én is sokat láttam, gyermekkoromban a nyári időszakok egyik slágere volt több éven át, így természetesen nekem is beégtek az intró szavai: 1984 novemberében, röviddel Gorbacsov hatalomra kerülése előtt egy Tájfun osztályú szovjet tengeralattjáró felszínre emelkedett a newfoundlandi partoktól délre. Azután a mélybe süllyedt. Feltehetőleg reaktorhibával küszködött. Meg nem erősített jelentések szerint a legénység egy részét sikerült kimenteni, de mind a szovjet, mind az amerikai illetékesek cáfolják, hogy amit önök itt látni fognak, az valaha is megtörtént…
Szóval joggal merül fel a kérdés, akkor hát a történetnek van valamiféle valóságbázisa? Clancy regénye és a belőle készült film legalább egy-egy drámai mozzanat erejéig igaz lehet?
A válasz nem egészen egyértelmű! A regényről szóló Wikipédia oldalon három olyan valós történelmi incidenst említenek, amiből Clancy kiindulhatott, vagy ihletet nyerhetett. Egyrészt egy 1975-ös, szovjet fregatton lezajló lázadás eseményeiből, egy 1976-ban repülőstül Japánba szökő vadászpilóta történetéből, és egy viszonylag nagy nyilvánosságot kapó, valóban tengeralattjárós incidensből, a K-129 rejtélyes eltűnéséről. Ez utóbbit egyébként 2013-ban direkt feldolgozta egy Ed Harris-szel és David Duchovny-val nyomuló, nem túl emlékezetes film, a Phantom.
Ezek az esetek azonban szerintem nem túl konkrétak, és a témában jártas filmnéző joggal hivatkozhat egy dokumentarista jellegű (bár hasonlóképpen erősen spekulatív és légből kapott teóriákkal telített) filmre, az Ellenséges vizeken című darabra: ebben az 1997-es tévéfilmben egy, a Vadászat… cselekményéhez egy ponttól kezdődően kísértetéjesen hasonlító incidenst mutatnak nekünk be, ami kapcsán lehetetlen nem összekötni a két film eseményeit.
Ami az Ellenséges vizeken esetében fix: 1986 októberében Bermuda közelében felszínre emelkedett a szovjet K-219-es, Navaga osztályú tengeralattjáró – nem egy híres-hírhedt Tájfun, de atommeghajtású rakétahordozó, akárcsak a fikciós Vörös Október. Tőle nem messze, a térségben tartózkodott a USS Augusta atom-tengeralattjáró, egy ugyanolyan Los Angeles osztályú egység, mint a filmbéli Dallas. Egyes összeesküvés-elméletek szerint a két hajó ütközött a víz alatt – ezt látjuk az Ellenséges vizekenben is, de ezt a teóriát végül semmi sem támasztotta alá.
A K-219 a folyékony rakéta-üzemanyag és a hajótestbe beszivárgó víz reakciója miatt szenvedett el súlyos károkat, amik a felszínre kényszerítették – míg a legénység az így keletkezett tűz megfékezésével küzdött, a reaktor is meghibásodott, akárcsak Clancy regényében, tekintsünk csak vissza a fenti intróra! Mintha egy az egyben a K-219-ről lenne szó!
Az amerikai haditengerészet jól dokumentálta a felszínen küszködő, láthatóan sérült hajó sorsát, a történet innentől jól végigkövethető az Ellenséges vizekenből: a K-219 végül hullámsírba merült, de legénységét néhány hősi halált halt matrózt nem számítva megmentették (maguk a szovjetek, amerikai közreműködés nélkül; tisztikara sem süllyedt el a hajóval), kapitányát elmarasztalták, bár tény, ő és a legénysége valószínűleg nagy katasztrófától mentette meg az emberiséget.
A párhuzamok bizonyos szempontból mintha egyértelműek lennének, ám van itt egy nagy probléma: a Vadászat a Vörös Októberre regényként 1984-ben, két évvel az K-219 incidens előtt látta meg a napvilágot!
Vitassa eztán el bárki is, hogy az írók egy kicsit próféták is…
Kapcsolódó filmek: Vadászat a Vörös Októberre (1990) · Phantom (2013) · Ellenséges vizeken (1997)
Fényes karrier, mentális problémák, brutális fogyások – Cillian Murphy figyelemre méltó élete
https://divany.hu/vip/cillian-murphy/
Rejtő Jenő regényét akarta megfilmesíteni Spielberg
https://port.hu/cikk/magazin/rejto-jeno-regenyet-akarta…
Pontosan ma negyven éve, 1984. március 23-án mutatták be az amerikai mozik a ma már klasszikussá vált első Rendőrakadémia filmet. Nekem gyerekkorom óta az egyik nagy kedvencem az első rész – kár, hogy a folytatások már nem sikerültek olyan jól –, amit sosem tudok megunni. Minden alkalommal hangosan nevetek a poénokon, pedig már kívülről fújom az egész filmet.
Íme 10 érdekesség, amit nem biztos, hogy mindenki tudott a ma negyven éves vígjátékról.
Kapcsolódó filmek: Rendőrakadémia (1984)
A Szegény párák, a Saul fia és a Kockásfülű nyúl „szülőszobáján” jártunk – Így készül a diafilm
https://wmn.hu/wmn-zizi/62176-a-szegeny-parak-a-saul-fi…
Színészek, akik egy szerep kedvéért tanultak meg hangszeren játszani
A rutinos álláskeresők tudják, hogy egy interjúban mindenre igent kell mondani, bármilyen képességet várnak el az embertől. A színészek esetében a bakik lehetősége még nagyobb, a bukás látványosabb lehet. Egy jó szerep kedvéért az extrém testsúlyváltozás szinte mindennapos elvárás, ahogy a több hónapos edzés vagy a harcművészeti képzés is. Az azonban ritkább – ha nem is páratlan –, hogy a színésznek egy művészeti ágba kelljen beleásnia magát. A cikkünkben szereplő színészeknek hangszeren kellett megtanulniuk játszani. A legtöbbször profi zenészt alakító filmeseknek mindössze néhány hónap áll rendelkezésükre, hogy a többéves gyakorlással elérhető virtuozitást – vagy legalábbis annak látszatát – produkálják.
https://papageno.hu/blogok/film-muveszet/2024/03/szines…
Kapcsolódó filmek: Szerelemre hangszerelve (2013) · Kék Valentin (2010) · A nyughatatlan (2005) · Idétlen időkig (1993) · A búcsúkoncert (2012) · A világ második legjobb gitárosa (1999) · A szív dallamai (1999) · Corelli kapitány mandolinja (2001) · Dübörög a szív (2015) · Kaliforniai álom (2016) · Interjú a vámpírral (2022–)
Mit csinál valójában egy díszletberendező?
Magyar filmes szakembert is díjaztak a 96. Oscar-gálán Los Angelesben: Mihalek Zsuzsa berendezőt a Szegény párákban nyújtott munkájáért ismerte el az Akadémia. Két éve szintén egy magyar berendező, Sipos Zsuzsanna húzta be a legjobb látványtervezés kategóriát, őt a Dűne miatt díjazták. De mit csinál pontosan az, aki díszletberendezői munkakörben tevékenykedik? Ennek jártunk utána.
https://index.hu/kultur/2024/03/12/oscar2024-mihalek-zs…
Kapcsolódó filmek: Szegény párák (2023)
A BBC History márciusi számában, mintegy összecsengve a saját magam kis Asterix-maratonjával, megjelent egy cikk Asterixről, illetve a képregények által bemutatott, átértelmezett ókori világról. Angol tudós, akarom mondani, angol történész a szerző, és érzésem szerint sok dolgot túlgondol az egyébként nagyon jó írásában, de néhány érdekesebb vetület és információ még itt, a szigorúan a filmes interpretációkhoz ragaszkodó közösség számára is hasznos lehet.
Érintőlegesen derül például ki a cikkből, miért találkozhatunk a különböző rajzfilmekben és filmekben ennyiféle névvariációval. Az ok a képregények angol verzióra vezethető vissza. Angliában eleinte nagyon nehezen fogadták az Asterixet, két korai kiadása is megbukott, amikben groteszk módon Asterixből angol hőst kreáltak Beric néven. A már befutott harmadik verzió megőrizte gallnak a gallokat, illetve nagyon szabadosan, újfajta, az eredeti francia kiadásoktól eltérő szóhumorral dolgozta át a képregények szövegét. Ők csináltak Idefixből és Panoramixből Dogmatixot és Getafixet – utóbbi például a get/getting a fix, kábítószert használ, „vénázik” kifejezésre utal, ami valóban elég merész megközelítés, és annak ellenére jutott át jó néhány magyar fordításba is, hogy számunkra gyakorlatilag semmi értelme nincs…
Ez azonban azt is jelenti, hogy a mindenkori és gyakorlatilag nevek terén nagyon kevés következetességet mutató magyar verziók az éppen átdolgozott változatban használtaktól függően alakultak ki, véletlenül sem az eredeti francia képregényben használt változatokhoz igazodva. A Dogmatix és a Getafix az angol eredetire utal, de például az Asterix, a gall legközismertebb magyar szinkronja Abraracourcix-nek hívja a főnököt, akinek az angol Vitalstatistix változatát sosem vettük át. Ellenben saját, magyar találmányunk a Hasarengazfix.
A magyar változatok kapcsán egyébként régóta gondolkodom, mikor voltak a leghanyagabbak a szakembereink: amikor értelem nélkül használták az eredetitől eltérő, a fentiek alapján főként angol nyelvi változatokat, vagy amikor maguk kreáltak rendkívül színtelen-szagtalan neveket, úgy mint Szekerix, Halix, Kovácsix…
Illetve nehezítendő a helyzetet, bizonyosan van az Asterix közönségének egy igen vaskos százaléka, ami a legtermészetesebb módon hívja Panoramixot Getafixnek vagy épp Csodaturmixnak – ebben rendet már bizonyosan soha senki sem fog tenni.
Kapcsolódó filmek: Asterix, a gall (1967)
Kis érdekesség. Gondolkoztam hogy a magyar jelnyelvesek értik-e, ami a sorozatban van.
Téves feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi. Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak. Tehát a siketek nem ugyanazt a jelnyelvet használják Németországban, mint mondjuk Magyarországon. Igaz, hogy vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben. Létezik azonban egy mesterségesen kialakított jelnyelv is, a Gestuno nyelv, amely éppoly nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó.
Hát .. akkor nem igazán.
Kapcsolódó filmek: Echo (2024–2024)
