Tudtad-e?! zóna
Mit csinál valójában egy díszletberendező?
Magyar filmes szakembert is díjaztak a 96. Oscar-gálán Los Angelesben: Mihalek Zsuzsa berendezőt a Szegény párákban nyújtott munkájáért ismerte el az Akadémia. Két éve szintén egy magyar berendező, Sipos Zsuzsanna húzta be a legjobb látványtervezés kategóriát, őt a Dűne miatt díjazták. De mit csinál pontosan az, aki díszletberendezői munkakörben tevékenykedik? Ennek jártunk utána.
https://index.hu/kultur/2024/03/12/oscar2024-mihalek-zs…
Kapcsolódó filmek: Szegény párák (2023)
A BBC History márciusi számában, mintegy összecsengve a saját magam kis Asterix-maratonjával, megjelent egy cikk Asterixről, illetve a képregények által bemutatott, átértelmezett ókori világról. Angol tudós, akarom mondani, angol történész a szerző, és érzésem szerint sok dolgot túlgondol az egyébként nagyon jó írásában, de néhány érdekesebb vetület és információ még itt, a szigorúan a filmes interpretációkhoz ragaszkodó közösség számára is hasznos lehet.
Érintőlegesen derül például ki a cikkből, miért találkozhatunk a különböző rajzfilmekben és filmekben ennyiféle névvariációval. Az ok a képregények angol verzióra vezethető vissza. Angliában eleinte nagyon nehezen fogadták az Asterixet, két korai kiadása is megbukott, amikben groteszk módon Asterixből angol hőst kreáltak Beric néven. A már befutott harmadik verzió megőrizte gallnak a gallokat, illetve nagyon szabadosan, újfajta, az eredeti francia kiadásoktól eltérő szóhumorral dolgozta át a képregények szövegét. Ők csináltak Idefixből és Panoramixből Dogmatixot és Getafixet – utóbbi például a get/getting a fix, kábítószert használ, „vénázik” kifejezésre utal, ami valóban elég merész megközelítés, és annak ellenére jutott át jó néhány magyar fordításba is, hogy számunkra gyakorlatilag semmi értelme nincs…
Ez azonban azt is jelenti, hogy a mindenkori és gyakorlatilag nevek terén nagyon kevés következetességet mutató magyar verziók az éppen átdolgozott változatban használtaktól függően alakultak ki, véletlenül sem az eredeti francia képregényben használt változatokhoz igazodva. A Dogmatix és a Getafix az angol eredetire utal, de például az Asterix, a gall legközismertebb magyar szinkronja Abraracourcix-nek hívja a főnököt, akinek az angol Vitalstatistix változatát sosem vettük át. Ellenben saját, magyar találmányunk a Hasarengazfix.
A magyar változatok kapcsán egyébként régóta gondolkodom, mikor voltak a leghanyagabbak a szakembereink: amikor értelem nélkül használták az eredetitől eltérő, a fentiek alapján főként angol nyelvi változatokat, vagy amikor maguk kreáltak rendkívül színtelen-szagtalan neveket, úgy mint Szekerix, Halix, Kovácsix…
Illetve nehezítendő a helyzetet, bizonyosan van az Asterix közönségének egy igen vaskos százaléka, ami a legtermészetesebb módon hívja Panoramixot Getafixnek vagy épp Csodaturmixnak – ebben rendet már bizonyosan soha senki sem fog tenni.
Kapcsolódó filmek: Asterix, a gall (1967)
Kis érdekesség. Gondolkoztam hogy a magyar jelnyelvesek értik-e, ami a sorozatban van.
Téves feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi. Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak. Tehát a siketek nem ugyanazt a jelnyelvet használják Németországban, mint mondjuk Magyarországon. Igaz, hogy vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben. Létezik azonban egy mesterségesen kialakított jelnyelv is, a Gestuno nyelv, amely éppoly nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó.
Hát .. akkor nem igazán.
Kapcsolódó filmek: Echo (2024–2024)
Régi, az elmúlt fél évben háromszor is megnézett kedvenc filmem a Folytassa az idegenlégióban/Kövesse a tevét!, melynek megannyi filmes érdekessége közül nekem régóta kitűnt egy: mi a jó égnek kellett Anita Harris hastáncosnő karakterét több magyar változatban is finoman szólva illetlenül Szopókának, vagy adott esetben akár Dugóhúzónak elkeresztelni? Árnyalja persze a képet, hogy a második (és szerintem legjobb) magyar szinkron által megszült Vanília név remekül hangzik, de semmi köze az angol eredetihez, ami bizony a szintén kissé illetlennek tetsző Corktip volt, szóval valami itt sehogy sem kerek – aztán mégis.
Nos, a táncosnő karaktere egy légiós tematikájú klasszikus mozira, az Under Two Flags-re, magyarul és szabadosan, amúgy rejtősen Halálbrigádra utal vissza: ennek az 1936-os mozinak a nő főhősét hívták Cigarette-nek. A Claudette Colbert által játszott karakter az általa szívott parafa-szipkás cigaretták után kapta a nevét, ami ugye egyből értelmet is ad magának a corktip vagy cork-tip szónak – hogy ennek van-e az angol szlengben valamilyen átvitt értelme, nem tudom, de tény, hogy a magyar változatok által feldobott Szopóka innen nézve már telitalált, hisz a cigarettázás kapcsán végül is használhatjuk a szopóka szót (ámbár jobb a szipka, ami viszont nem jelenti a cigarettára gyárilag erősített filtert, de hát Filter sem lehetett szegény táncosnő)!
Ehhez viszonyítva: a Szopóka illetlenségével együtt mintha jobban célt érne még a Corktipnél is. A Vanília elegáns megoldás, végtelenül elegáns, még ha szakít is a készítők szándékaival! A Dugóhúzó értelmét veszti, de a parafával való érthető kapcsolat miatt arra enged következtetni, hogy a fordítónak nem állt össze a teljes kép, de próbálkozott és mert illetlen is lenni.
Egyébként hívják a figurát bárhogy is, Anita Harris végtelenül bájos és szép színésznő, aki hat hétig tréningezett a táncos jelenetre – igaz, az ő alkatával nem tűnik autentikus arab hastáncosnak, de annyi baj legyen!
Kapcsolódó filmek: Folytassa az idegenlégióban! (1967)
Ez történik, ha egy színész felizgul a szexjelenet forgatása közben
Intimitáskoordinátor mesélt arról, hogyan kezelik az ilyen helyzeteket
https://wmn.hu/wmn-szex/61979-ez-tortenik-ha-egy-szines…
Tegnap este néztem meg Az Angyal ötödik évadának 13. részét, A repülési tervet, mely tulajdonképpen egy nagyon világos propagandacélzatú erőfitogtatásnak tűnik: a királyi légierő helyből felszálló repülőgépe a sztori főszereplője, melyet nemcsak grafikák és előre felvett jelenetek erejéig láthatunk a vásznon, hanem konkrétan beépítve a film cselekményébe. Ezt a bizonyos helyből felszálló gépet a legtöbb weboldal és nézők java a híres Harrierrel azonosítja, ám ahogy egy IMDB-s kritika is felhívja a figyelmet az agyrobbantó ellentmondásra: a Harrier 1967 decemberében repült először, míg az említett epizódot 1966 decemberében mutatták be!
Roger Moore és stábja természetesen nem utazott az időben, csupán a filmben bemutatott, a sztoriban Osprey néven emlegetett repülőgép valójában (szerintem) nem a Harrier volt, hanem az ő kísérleti elődje, a Hawker Siddeley P.1127-es, esetleg a Hawker Siddeley Kestrel FGA.1-es – ezek megjelenésükben, felépítésükben megtévesztésig hasonlítottak a későbbi Harrierre, illetve meg is kapták a légierő szokásos festési sémáit.
Ami ennek kapcsán nagyon érdekes és figyelemfelkeltő: a RAF egyrészt hajlandó volt felkínálni a gépet Az Angyal stábjának, másrészt az egész epizódot annak kvázi-szuperképességére, a helyből felszállásra hegyezték ki, amit szépen be is mutattak a filmben. Tudván, hogy Az Angyal ekkor a világ számos pontján, például Magyarországon is nézhető volt, szerintem ezzel nem csak óriási hírverést csaptak a leendő exportterméknek, de világpolitikai erődemonstrációt is tartottak. Tették ezt úgy, hogy a gép ugyan régóta fejlesztés alatt álló, de kísérleti példány volt, a tévéképernyőn mégis teljes büszkeségében tündökölt – nyilván nagyon nagy és tántoríthatatlan volt az igényük a jövőbeni Harrierre. Magyarországon egyébként már 1966-ban elkészült Az Angyal paródiája, a Veszedelmes labdacsok, így biztosak lehetünk benne, hogy a helyből magasba ugró brit vadászgép átjutott a Vasfüggönyön – de csak filmszalagon.
Egyébként bizonyosan nem Az Angyal miatt, de a szovjetek által kifejlesztett, 1971-ben bevezetett helyből felszálló Yak-38-as le sem tagadhatná rokonságát a Harrierrel…
És hát lássuk be, ennél jobban semmi sem bizonyítja, hogy Roger Moore ekkor, Simon Templarként írta be magát a legvastagabban fogó tollal a filmtörténelembe…
Kapcsolódó filmek: Az Angyal (1962–1969)
Tíz érdekesség a ma harminc éves Ace Ventura – Állati nyomozó c .filmről.
Kapcsolódó filmek: Ace Ventura – Állati nyomozó (1994)
Popeye-t egy valódi emberről mintázták
Popeye, az egykor igen népszerű rajzfilmfigura leginkább két jellemzőjéről ismert: tengerész (hajóját nem éri vész), és folyton spenótot eszik. Ezek közül egyik sem volt igaz Frank „Rocky” Fiegelre, az illinois-i Chester városszerte ismert kemény fiújára. Ami csupán azért érdekes, mert ő ihlette Popeye alakját.
Részletek: https://telex.hu/eszkombajn/2024/01/31/frank-fiegel-pop…
Kapcsolódó filmek: Popeye, a tengerész (1933–1933)
Az első trailert 1913-ban, a Pleasure Seekers című filmhez készítették, és nem is a filmstúdió, hanem az egyik mozihálózat marketingeseinek ötlete volt.