Kopogó szellem (Poltergeist 1.) (1982) 70% 107★

Jézus Mária, mi a jó franc ez? Apám ennyit sikítozni, amit az egész család le vágott, és az anya volt a legszörnyűbb, na és a nagyobb lánya. Állt, mint sz.r a gazban, és teli torokból ordította: – Mi van itt? Mi van itt? És naná, hogy a nagy durranást a végére hagyták, az ördögűző csaj tette az ire a pontot a drága magyar hangjával, amiről a halott lány Hisztis Myrtle jutott eszembe a Harry Potterből. :-D :-D Értem én, hogy ez egy régi kultusz film, a nagy Steven Spielberg rendező tollából, de nekem ez meg feküdte a gyomrom. Az fix, hogy nem lesz újranézős, ez a család kész katasztrófa, és még az anya örült, az elején a paranormális jelenségnek, utána meg teljesen besz..rt, hogy amiket mondott neki a két nő, bár igaz egy gyerekkel kevesebb lett. :-D

Elég régi film ez, szóval a megvalósítás sokszor rossznak tűnhet a modern filmekhez képest. Azonban hiába vannak jelenetei, amik már-már gagyinak nevezhetőek, az egésznek megvan a maga retro horror hatása és ez nekem bejött. Szerintem a látvány tekintetében megtették, amit akkor megtehettek és a történet is kreatív. A szereplők eléggé idegesítőek, ráadásul a film közepe kicsit belassult és némileg unalmassá vált, de azért tetszett. Kíváncsi lettem a folytatására is.

Csaladi mozihorror Steven Spielberggel.
Egy-ket mokasabb jelenettol eltekintve egyebkent jo film, van hangulata, jol felepitett, es a korhoz kepest latvanyos vizualis megoldasok vannak benne. Jol hasznaltak az ipari mennyisegu stroboszkopot, szineszek jot alakitottak.
Szval ez rendben volt mai szemmel is.
Es kulon piros pont, hogy nem nyirtak ki a blökit, a szokasokkal ellentetben…

Szerintem ez tipikusan az a film, ami a kult miatt, meg hogy Spielberg meg fény- és hangeffektek, nyolcvanas évek, stb. iszonyúan túlértékelt. Elismerem, hogy ezek az effektek ma sem tűnnek bénának, de sztori és a színészek is egytől egyig annyira bárgyúak, hogy számomra kínszenvedés végignézni ezt a filmet. (pedig amilyen hülye vagyok, már legalább ötször láttam)

Ettől is besz@rtam gyerekkoromban. Nincs vágyam újranézni.

Az egyetlen nyomasztó vonása a filmnek az a rengeteg kacat, amit a család pár év alatt felhalmozott a kertvárosi házukban, főként a gyerekszobában. Ennyi szemét között nem nehéz megőrülni.
Bárgyú film, ami inkább egy szombat délutáni könnyed családi mozi, mintsem horror. Pedig a plakát alapján utóbbira számítottam.

Belegondolva, hogy idestova majd 40 éves a film semmit sem veszített az akkori varázsából. Nem véletlenül használom a „varázs” szót, ugyanis ez rendkívül különbözik a hagyományos értelemben vett horrorfilmektől, egy igazi családbarát alkotás és meglehetősen érezhetőek rajta Spielberg stílusjegyei, kezdve az atmoszférától, a 80-as éves hangulatától, a sztorivezetésen és a végkifejleten keresztül karaktereken át, egészen a film zenéjéig.

Kétségtelenül nem nyomhatók rá a zsánerre jellemző vérfagyasztó, nyomasztó jelzők. Amit egészen ügyesen korrigálnak (a kort figyelembe véve) a technikai megvalósítással. Mai szemmel a vágás ugyan hagy némi kívánnivalót maga után, esetenként eltűnik a képből egy-egy karakter akinek ott kéne lennie, vagy egyik vágásról a másikra változtatják a szereplők a testtartásukat de a számítógépes animátorok, a maszkmesterek, a sminkesek kellőképpen kitettek magukért. A poltergeist jelenségek, a tárgyak mozgatása is egészen realisztikusan lett megvalósítva.

A főszereplőkkel nagyon könnyű azonosulni, racionálisan reagálnak az eseményekre, nincsenek tipikusan idegesítő döntések és karakterek, a gyerekek játéka is kiemelkedően hiteles, és amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy mennyire aranyos a Carol Anne-t alakító kislány. Zelda Rubinstein felbukkanásával, személyiségének, megjelenésének egyediségével, teatralitásával pedig áthatja az egész végkifejletet a titokzatos, kézzel megfoghatatlan spiritualitás. Karaktere ma már lehet, hogy megmosolyogtató, sokan nevetésben törnek ki a magyar szinkronhangjától, de őket megnyugtatom, hogy neki a valóságban is ilyen magas hangja volt és valószínűsítem, hogy ezt alapul véve próbálta kihozni magából Somlai Edina azt ami tőle tellett. Szóval nem lett volna vele baj, a probléma gyökere abban keresendő, hogy az akkor alig 20 éves friss, hamvas hangszálai nem éppen voltak alkalmasak egy 50 éves nő hangjának imitálására még ha az hasonlóan magas frekvencián is szólalt meg a valóságban.

Amit most sokadik újranézésre fedeztem fel, az a rengeteg popkultúrális utalás az akkor és ma is népszerű különböző frenchise-okra. A gyerekek szobájában felfedezhetünk Star Wars figurákat, posztereket, de még egy Darth Vader-es lámpát is. Robbie kezében láthatunk Amerika kapitány képregényt, és amikor a feje tetejére áll minden és eluralkodik a káosz, mintegy kompenzálva az eseményeket egy lovagló Hulkot is amint éppen körbe levitál a gyerekszobán. Ugyanezen oknál fogva, de mégsem elbagatellizálva a dolgokat, a megfelelő helyen és időben elcsíphetünk egy-két vicces megjegyzést is a szereplőktől.

A családbarát vonulat tehát tényleg nagyon Spielberg-i, ami igazán, hátborzongató és félelmetes ebben a filmben/filmekben azok leginkább a forgatás körülményei, illetve a forgatások utáni események. A család nagyobb lányát alakító színésznő közvetlenül a premier után brutális gyilkosság áldozata lett. A Carol Anne-t megformáló kislány pedig nem sokkal a 3. rész után hunyt el mindössze 12 évesen, de nem ők az egyetlenek akik váratlanul, vagy erőszakos támadás következtében vesztették életüket. Többen furcsa esetekről is beszámoltak a forgatások után. Hogy ez mennyire marketing azt mindenki döntse el maga. Ami kétségtelen, hogy a forgatáson a medencés jelentenél valódi tetemeket használtak fel erre a célra, ami igen meglepő még a kort figyelembe véve is, hogy, hogyan kaptak rá engedélyt.

Tapasztalatim, illetve az elmondásokat figyelembe véve, akiknek nem volt meg a film a VHS korszak aranykorában, vagy későbbi születésű annak nem fogja elnyeri a tetszését. Ahogy nekem sem volt kiemelkedő a Keresztapa, a Nagymenők vagy a Casino, minekutána ezek a filmek a maguk idejében számomra kimaradtak és megelőzte őket David Chase remek modernizálása és újragondolása a Sopranos képében. Nekik azt javaslom tekintsenek rá úgy mint a poltegeist jelenségéket feldolgozó filmek alaptézise, ami ma már kissé középszerűnek és egyszerűnek tűnhet, de ami megágyazta és lefektette az alapokat az Insidious vagy Conjuring filmeknek. Mindenki másnak remek nosztalgiafaktor lehet aki anno szerette, mert számukra semmit sem veszített a hangulatából.

Klasszikus, de nálam csak közepes.
Vannak benne elég ijesztő részek, ezek jól sikerültek, spoiler de a film nagy részében nem sok minden történik.
Tudom, hogy horrorfilmben felesleges logikát keresni, de ez azért mégsem egy slasher.
spoiler
spoiler

Valamikor kicsi koromban láttam először ezt a filmet, és nagyon félelmetesnek maradt meg bennem a kislány, bár a sztorira már nem nagyon emlékeztem. Jó effektek vannak benne, ahhoz képest, hogy mikor is készült ez a film. Igazi klasszikus, bár engem kicsit idegesített néha a szülők viselkedése meg a sok visítás, de végül is egy horrorban csak kétségbe kell esni. :D

Gyerekkoromban, ha láthattam volna, biztos élveztem volna. Érdekes, végül is egy horror, mégis azt gondolom, hogy inkább gyerekeknek lehet szórakoztató. Felnőtt és mai szemmel nézve elég nevetséges.
A magyar szinkront nem ajánlom hozzá, gagyi.