Filmek 5-től 7-ig zóna

Itt Aguirre metódusát követtem, annyi eltéréssel, hogy olyan filmeket válogattam, amelyek kritikailag és a közönség részéről is elutasításban részesültek (ennek mértéke változó), én azonban az összes beválogatott filmet remekműnek tartom, mindegyik 10 pontos. Tehát bizonyos értelemben nem „bűnös élvezetek”, de recepciójukat tekintve inkább (vagy nagyon határozottan) negatív tartományba esnek.

Zeros and Ones (Ferrara, 2021) 3.3/10
New Rose Hotel (Ferrara, 1998) 5.1/10
Cosmopolis (Cronenberg, 2012) 5.1/10
Shocker (Craven, 1989) 5.4/10
Empire (Warhol, 1964) 3.7/10
Miami Vice (Mann, 2006) 6.0/10
Speed Racer (Wachowski, 2008) 6.0/10

Az utolsó adat az imdb csillagozás. Ami nyilván keveset számít, mégis valamilyen mértékben lenyomata a közönség ítéletének. Az Empire ugyan nincs a szakma által is eltángálva, a többi cím viszont többé vagy kevésbé igen.

az én bűnös élvezeteim, de hát elég rémes ízlésem van…
Dűne (1984) 69%
Waterworld – Vízivilág (1995) 65%
Tök állat (2001) 56%
Nagy zűr kis Kínában (1986) 68%
Vámpír Brooklynban (1995) 60%

bűnös élvezetek

1. Bűvölet – Az örökség (2020) 59%
2. Hasadás (2011) 59%
3. Coming Out (2013) 61%
4. Boncasztal (2008) 65%
5. A lány és a farkas (2011) 67%

Bűnös élvezetek:
1. Attack on the Pin-Up Boys

Már a címe is cringe, és először el sem akartam hinni, hogy rászántam magam… Igazából, az egész, úgy, ahogy van, komolyan vehetetlen, és tulajdonképp elég béna, filmes szempontból értékelhetetlen úgy, ahogy van: de nem is mélyelemzésre szánták. Én tökéletesen jól elvagyok vele, ha valami olyasmit szeretnék látni, ami megnevetett és szórakoztat, de egyéb vágyam nincs vele kapcsolatban. Annak pedig tökéletes :33

2. Másnaposok

Kell ezt jellemezni? Tudom, hogy nem jó: némely jelenete már nekem is sok volt, ettől függetlenül könnyesre röhögtem magam rajta, újra és újra. Van, amikor ennyi is elég :33

3. Jay és Néma Bob visszavág, avagy a Kevin Smith összes

Ha tapló humor, akkor Kevin Smith: ugyanazt tudnám írni, mint a Másnaposoknál. Nem jó, és azt is tudom, miért nem, helyenként sok (iszonyatosan sok), de kellőképp elszórakoztat ahhoz, hogy ezzel ne törődjek.

4. Hausu (1977)

Nincs hozzáfűznivalóm :DD

5. Bohém rapszódia

Na, ez érdekes lesz: ugyanis, ez az a film, ami különösebben sehol nincsen lepontozva, mivel a közönség nagyon szerette, a kritikusok ellenben lehúzták/lehúzzák – és hát, tulajdonképpen jogosan. Mivel filmszakos voltam/vagyok, minden alkalommal, ha szóba kerül(t) ez a film az egyetemen, behúzom a nyakam, és inkább nem mondok semmit :DD Mert tudom, hogy relatíve nézve, nem annyira jó film: azt is tudom, miért nem. Sablonos, felszínes, és igazából semmivel sem nyújt többet, mint az 50-es évek tucatszámra forgatott jukebox musicaljei. A helyzet viszont az, hogy cseppet sem érdekel: nem tudnám megmondani, hányszor láttam (minimum harmincszor biztos), és még legalább ennyiszer megfogom nézni, tiszta lelkiismerettel, és annak teljes tudatában, mik a hibái, amiket szintúgy a legtisztább lelkiismerettel bocsátok meg neki. Dixi.

A téma módfelett hiánypótló, pár cím magától jött, de kellett kicsit gondolkozzak is.

1. Részeges karatemester: Szóval az úgy volt, hogy anno általános iskolásként én, öcsém, meg az egyik osztálytársam végignyomtuk az akkoriban fellelhető összes Jackie Chan filmet (TV-ből, meg kölcsönzőkből főleg; a net még csak bontogatta szárnyait akkortájt) és ugyan mai fejjel már kábé sehogy nem tud érdekelni a pali vagy a filmjei, DE azt mondom, akad egy-két említésre méltóbb próbálkozása, amik között… nem szerepel a Részeges karatemester. Azaz de, csak ahhoz sávot kell váltani, a guilty pleasure ösvénye meg pont kapóra jön ehhez. A sztori bagatell, a filmkészítés szabályaival nem igazán voltak tisztában a készítők, mérhetetlenül túljátszott és nincs is igazán „megfelelő” verzió belőle, mert az eredeti kantoni változatban fejhangon visítanak, az angolban a szöveget teljesen átírták (és a szinkron is ócska), a magyar meg pont jó lenne, csak épp a cringe angol szöveget vették alapul.
Mindezek ellenére számomra valahogy fontos film, mert NOSZTALGIA és mert ez volt valahol az a kapudrog, ami felkeltette az érdeklődésemet (hobbi szinten) a filmek iránt.

2. A minden6ó: Egy időben (= a „naiv és bohó” intervallum) a kedvenc filmjeim közt tartottam számon, de a mai napig megvan a varázsa. Bőőőven nem Jim Carrey legjobbja, de valahogy piszok szórakoztató, Aniston és Freeman meglepően jól működtek Carrey mellett/-vel és az sem utolsó szempont, hogy filmet készítettek arról, aminek a gondolatával szerintem mindenki eljátszadozott már egy adott ponton. Na, én is valami hasonlókat képzelgettem. (Ja, és van benne egy dögös fehér Saleen S7.)

3. Hull a pelyhes: Egy időben állandó-visszatérő vendége volt a Karácsony délelőttöknek. Annyiban kissé csaló tétel, hogy itt a „pleasure” rész már régóta lekopott, és csak a „guilty” maradt vissza.

4. Diszkópatkányok: A film, amit a 90-es években illett volna látnom, de kimaradt. Mindegy, a hatása azért így is megvolt és megvan.

5. Johnny English újra lecsap: Az első két Angol Jancsi valahogy nem, de ez érdekes mód valahogy mégis.

6. Átok: Kellett egy horror is, mert szerintem több is akad, amire jóval magasabb pontszámot böktem, mint amennyit valójában ér és rögtön ez a darab ugrott be. Igen, az amerikanizált változat. Szégyen talán, de az eredeti japánt a mai napig nem láttam.

Hirtelen ennyi, ha még eszembe jutna közben valami, max szerkesztek.

Azt hiszem bátran mondhatom, hogy a legtöbb nem vígjáték amit kedvelek alapvetően mások által is jónak tartott film, vagy legalább is nagyon ritka, hogy a tömeg szerint rossz, gyenge, max középszerű lenne. Így kaptok egy rakás vígjátékot.

Rock and Roll Szamuráj – poszt-apokaliptikus világ, közelharcok, jó zenék. Kell ennél több? :)

Szűnj meg Fred! – szerintem első osztályú film ami nem nézi hülyének a gyerekeket, valóban róluk és nekik szól, de egy felnőttnek is szórakoztató lehet. Arról nem is beszélve, hogy a felnőttkori lelki és személyiség-beli problémákat is a sérült belső gyerekhez vezeti ki ami egy családi kaliberű vígjáték mozitól a 90-es évekból kb annyira szokatlannak és radikálisnak hatott számomra, mint amikkel Docter próbálkozik manapság a Pixarnál.

Mezitlábas szerelem – Már korábban sztoriztam róla, egyszer szenteste ment a tévében, az után kezdtem el nézni, hogy megtudtam: az akkori párom megpróbálja letagadtatni magát a telefonba, hogy mégse kelljen velem töltenie az ünnepeket, ahogy ígérte. Szóval mondjuk úgy, hogy a hangulatom alapján csak ájultra akartam inni magam és többet fel sem ébredni. A film mégis képes volt feledtetni velem a problémákat és jó kedvre deríteni, megnevettetni.

A kábelbarát – Jim Carrey szerintem egyik (ha nem a leginkább) alulértékelt filmje

Egértanya – Remek komikus duó, egy film erejéig kész Stan és Pan-t idéző alakulat és egy egér, igaz gyerek-mozi első sorban, de háromszor vagy négyszer biztos láttam még moziban is, annyira imádtam.

Féktelen Minnesota – Ezt is még moziban láttam annak idején. Nagyon lehúzzák a filmet, legjobb esetben is középszerűnek tartják, de szerintem rendkívül szórakoztató és sötét humora van.

MLP filmek, pl: My Little Pony: Az új nemzedék – Nem tudom védeni, főleg, hogy divat oltani azt, aki bizonyos kor felett nézi és sok elődje első sorban azért készült, hogy a Hasbruh még több pénzt sajtolhasson ki szerencsétlen szülőkből játékokért. Egyszerűen csak jó érzés nézni és hallgatni a dalait.

https://www.youtube.com/watch…

„Bűnös” élvezetek:

Kilistáztam azokat, amelyek itt 73% vagy az alatt állnak, nálam pedig jóval magasabban:
2 vagy 3 dolgot tudok csak róla (1967) 73%
Vörös sivatag (1964) 72%
Mennyei napok (1978) 72%
Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (2007) 72%
A világítótorony (2019) 71%
Alphaville – Lemmy Caution különös kalandja (1965) 71%
Ellenség (2013) 65%

Azt hiszem ez nem a klasszikus „bűnös” élvezet kategória, inkább mást mondd el a dologról (de alacsonyabb %-okat nem találtam a kedvenceim közül, bocs), azért itt hagyom, hátha belefér. :)

Bűnös élvezetek

Tékasztorik
A cápa bosszúja
Chucky menyasszonya
A fiú
Szobatárs
Plázacicák

Egyelőre ezek jutnak eszembe.

Bűnös élvezetek
Avagy alacsony százalékon álló filmek, amiket én szeretek:

Zombi sztriptíz (2008) – 47%
Kocka 2. – Hiperkocka (2002) – 58%
Godzilla II. – A szörnyek királya (2019) – 61%
Godzilla Kong ellen (2021) – 62%
Rémálom az Elm utcában 4. – Az álmok ura (1988) – 64%
A Babadook (2014) – 65%
Elvira, a sötét hercegnő (1988) – 65%

A következő – meglehetősen izgalmas – kategóriát Kino javasolta.

Tehát: bűnös élvezetek.

Olyan filmek, melyek nem részesültek kedvező fogadtatásban, sőt, kifejezetten rossz a hírük, ugyanakkor mégis tetszenek. Itt annyi kiegészítést tennék, hogy gondolhatunk olyan filmekre is, amelyeket mi magunk is rossznak vagy kevésbé sikerültnek tartunk, de valamilyen szempontból fontosak a számunkra.
Indoklás is elfér, de továbbra sem kötelező.

Határidő: május 22. 23:59.