Kedvencelte 177

Várólistára tette 291


Kiemelt értékelések

vanilka_lilka 

Csak egyszer, csak egyetlen egyszer életemben szeretnék ilyen szerelmet.

1 hozzászólás
Midnightsp

Gyönyörű film, de számomra is nehézkesen indult. Nem is feltétlenül a tempója miatt, mert nyilván az ember nem az akciójelenetekért néz egy romantikus drámát, hanem érezhetően teli van „felesleges” jelenetekkel. Az első fél-egy órában folyamatosan csak számoltam magamban, hogy mit lehetett volna ebből még kivágni. Elio olvas, Elio mereng, Oliver úszkál a tóban, Elio zongorázgat… utána azon kezdtem gondolkozni, hogy jó, de ezek mikor is szerettek egymásba? Meg miért? Meg hol van a dráma? Mikor jönnek a habzószájú homofób helyiek, akik majd kiszúrják a biciklikerekeket, meg a konzervatív katolikus szülők, akik vasvillával zavarják vissza Olivert Amerikába?
Aztán egy idő után az emberben tudatosul, hogy pont ez ennek a filmnek a lényege. Az első szerelemről szól, a felnőtté válásról, semmi sallang, semmi fölös dráma. A biciklizős jelenetek pedig teljesen úgy néztek ki, mintha a gödi kerékpárút mellett forgatták volna. :D Full rámhozta a nosztalgiát.
A két főszereplő nagyon erős, Armie Hammernek meg esküszöm még a mellszőrét is valami reneszánsz festő formatervezte. :DD A karakterek is jól vannak megírva, és nagyon kijön, hogy a két srác – korukból adódóan – mennyire másképp kezeli az egész kapcsolatot. Megható, de tényleg minden nyál, dráma, giccs nélkül, csak úgy, a maga egyszerű valójában.
Utólag azt kell hogy mondjam, ez a film így volt kerek. A homoszexualitás ebben a filmben szinte mellékes, senki nem csinál belőle nagy ügyet, inkább az első szerelem megélése van előtérben. Hihetetlen bája van az egésznek, egyszerűen jó érzés nézni. Olyan mint egy nyári emlék, pillanatok sorozatát örökíti meg, és ez a fajta történetvezetés jól szolgálja a film egyik fontos mondanivalóját, hogy meg kell élni minden pillanatot, mert egyszer mindennek vége szakad.
Nagyon szerethető alkotás, én még biztos sokszor elő fogom venni. :)

1 hozzászólás
Ascyra 

Most már több mint 12 óra eltelt és egyre jobban a kétségbeesés szélére sodródom – meddig fog ez az állapotom tartani? Próbálok mindig és állandóan egészen másra koncentrálni, de sosem lesz teljes a figyelmem. Máshol járok… Sajnos rám túl mély benyomást tett ez a film és olyan sebeket tépkedett fel, amikről azt hittem, hogy már régesrég begyógyultak. Félreértés ne essék: én örülök, hogy létezik ez a – a számomra – legszentebb érzés, és hogy ennyire gyönyörű még akkor is, ha az emberi lélek a pokol legmélyebb bugyrait is megjárja közben és a végeztével. De ettől még az a helyzet, hogy azóta nem térek magamhoz és csak téblábolok mindenütt, szomorú félmosollyal, mint valami zombi. És pontosan úgy vágódnak be jelenetek a filmből és az életem szerelmes szakaszaiból, mint egy jó horrorfilmben a hirtelen bevágott iszonyatos jelenetek. Ha emiatt tikkelni fogok… perelek. Szóval felhívnám arra a figyelmet, hogy ne essünk abba a hibába, hogy: ok, ez még kimaradt, nézzük meg mert épp szembejött. Neeeeem. Ez nem ilyen. (én szóltam!)
A filmet én egyébként nem értékelném (de azért itt-ott mégis), de kb. mindenkinek ajánlanám, az elfogadóbb rétegekből (mert két férfi a főszereplője, akik szerelmesek lesznek). Akár érzékenyítésként is kiváló: ilyen gyönyörűen megkomponált, igazi szerelmet most már filmben is produkálnak, nem csak az Élet írja. A szereplőit én egytől-egyig emberinek és szeretetreméltónak tartom, még Olivert is, akit az elején elég nehéz volt megkedvelni, de later… A karakterek végül elmennek odáig, hogy feltárják a szívük minden zegzugát nekünk, még a szülők is – és édesistenem – ilyen gyönyörű, egyszerű, őszinte és ami főként átütőnek számít nálam: a saját gondolataimat is megfogalmazott, igaznak vélt szülői útmutatást én talán még soha életemben nem hallottam; itt tört el a mécses végleg.
A film hagyja, hogy a katarzisnál legyen elég időnk kizokogni magunkat, kissé lehiggadni és néhány mély levegőt venni. A vége-főcím pedig… Én csak ültem ott és megrendültem bámultam bele a srác arcába. Ha szerelmes filmet kell ajánlanom bárki számára, akkor innentől ez az elsők között fog szerepelni. Nálam még a Blue Valentine-nal is felveszi a versenyt, és ezt itt nagy szó akar lenni részemről.
Továbbá megjegyezném, s bár nem kimondottan a film értékeléséhez tartozik, hogy remélem, hogy Armie Hammer krva gyorsan tisztázza magát a vádak alól, mert neki már nem bocsátom meg, hogyha emiatt el kell vonulnia a sziporkázó csillagok közül, hálivúd egéről. spoiler.
Sok ilyen szerelmet és sok ilyen filmet kívánok, úgy mindenkinek. spoiler Én meg megpróbálom felmosni saját magam a padlóról. Csak nem maradok így, nem? Ugye nem?

10 hozzászólás
Szeszj 

Szép volt egyszerűen csak szép volt, annyira magával ragadó és nem giccses, se nyálas, ez nagyon tetszett benne, meg az hogy nem estek túlzásokba. Remélem egyszer nekem is lesz egy ilyen szerelmes élményem mint neki volt. :))
Imádtam azt is benne hogy voltak ilyen semmilyen jelenetek is, mikor csak mutatják a fákat vagy ahogy a fiúk bicikliznek. Érdekes pillanatok voltak és gyönyörű tájak is.
A két főszereplőt nagy megkedveltem de főleg Elio-t, zseniális színész Timothée Chalamet, új kedvencem lett.
Én ezt a filmet bátran ajánlom mindenkinek, szerintem nagyon érdemes megnézni! :))

Lili98

A film megnézése után adtam rá olyan 8 csillagot… Azóta eltelt pár nap és folyamatosan ezen a filmen jár az agyam, egyszerűen képtelenség nem erre a filmre gondolni. Ezért visszatértem és megadtam neki azt a bizonyos 10 csillagot.
Tehát ez tipikusan azok közé tartozik, amiket megnézek és hagynom kell, hogy leülepedjenek egy kicsit.
El nem tudom mondani, hogy mennyire de mennyire gyönyörű ez a film. A képi világa, a zene, maga a történet, a szereplők, Elio és Oliver. Csodálatos.
Bevallom őszintén én az elején kicsit sokalottam, hogy 2 órás a film, úgy voltam vele, hogy ezt el lehetett volna rövidebben is mesélni. De nagyot tévedtem.
A színészek fantasztikusaaaaaaaaaak, Timothée pedig új kedvenc lett. ♥
Olyan szép szerelmi történetet kaptunk. Ez a film valóban nem arra „koncentrál”, hogy juj melegek vannak benne. Hanem úgy egészében az első szerelemről és magával a szeretettel foglalkozik, szerintem ez megint csak gyönyörű.
Szóval, aki tartózkodik a filmtől, mert júj nem egy fiúról és egy lányról szól hanem csak a melegekről, akkor azt el kell, hogy keserítsem ugyanis az csak egy plussz dolog a filmben. Csupán két ismeretlen ember egy nyár alatt egymásba szeret.
Abszolút megérdemelte az Oscart, nagyon örültem neki. ♥

barackra meg többé nem vagyok képes ártatlanul nézni lol

ziara

Ennek a filmnek a mondanivalója és a kivitelezése is nagyon szép. Emlékeztet a Lopott szépség című filmre, azt is nagyon szerettem.

pocokláma

Úristen….wow…csak wow
Ez a film gyönyörű de tényleg nagyon nagyon nagyon szép. Olyan szívmelengető az a hangulat amit valahogy sikerült itt megfilmesíteni. Azt hiszem simán mondhatom, hogy az egyik legrealisztikusabb film arról, hogy milyen az amikor az ember szerelmes. Amúgy tényleg az első dolog talán amibe nagyon bele szerettem ebben a filmben az az, hogy tényleg nem az a lényege, hogy két fiú szeretik egymást. Nincsenek a filmben homofób apukák és mindent elfogadó anyukák. Az egész film a szerelemről szól. Az érzésről amikor valakinek a látványától is görcsbe rándul a has. Arról amikor két ember nagyon nehezen és külömböző módon tapasztalja azt meg/szokik hozzá, hogy szerelmes. Sőt az egyik szereplőnél magáról az első igazi szerelemről. Ja és természetesen az érzés elmúlásáról, arról, hogy a végén bizony sokszor olyan dolgokat kell elengednünk az életben amibe a szívünk szakad bele. Ha valaki átélte már ezeket az érzéseket és szituációkat annak szerintem befog jönni ez a film.
Persze most sokan forgathatják a szemüket és most olyat írok ami talán hihetetlenül hangzik de a film tényleg és esküszöm tényleg nem csap át nyálba. Sehol egy taknya-nyála összefolyik és üvölt a messzeségbe sírós jelenet például. Amikor neki ültem a filmnek annyira féltem, hogy ez is egyszerűen csak egy felhájpolt kaki lesz de ennél büszkébb már nem is lehetnék arra mekorrát csalódtam. Egyszerűen tényleg olyan érzéseket kelt az emberben amit azt hiszem nem sokszor él meg filmnézés közben. Kicsit néha olyan mintha te is ott lélegeznél a szereplőkkel az Olasz kisváros nyarában annyira ember közelik mind a karakterek mind a történetük és mind maga a környezet is. A film emelett pedig gyönyörű képekből áll össze és itt ezek mind annyira szépen épülnek bele a történet világába.
Timothée Chalamet iszonyatosan jó ha jósólhatok akkor nagyon erősen Oscar esélyes az alakítás amit lenyom. Armie Hammer pedig szintén olyan akit szerintem eddig nem sok filmben láttam (a Free Fire volt az egyetlen amire amúgy emlékszem) és itt nekem egy totális meglepetés volt, hogy milyen jól áll neki ez a szerep mintha rá írták volna. Azt kicsit sajnáltam, hogy Oliver karaktere nem lett annyira jól kibontva. Gondolom nem ő számított a központi szereplőnek de sokszor szívesebben megtudtam volna róla egy kicsit többet is.
Amúgy pedig kíváncsian várom az elméletben tervben lévő folytatást (igen ez pont az a film ahol marha hülyén hangzik, hogy folytatást kap.) Gondolom egy olyan Before Sunrise szerű dolgot kell elképzelni.
Összegezve mindenkinek ajánlós és nekem biztos, hogy ott lesz majd a nagy award season kedvencek között és drukkolok, hogy sok-sok kis szobrocskát kapjon :)

3 hozzászólás
Nihilchan 

Én nem vagyok szerelembe esős, romantikus fajta a valóságban, de nagyon könnyen tudok azonosulni a filmes/könyves szerelmesekhez. Az a bajom, hogy akkor tudok drukkolni egy kapcsolatnak, mitöbb, akkor tudom értékelni azt, ha minimum szinten, de kedvelem a karaktereket. Nos, itt a két főszereplőt nagyon nem sikerült megszeretnem. Elio mondjuk cuki volt, de ez alapvetően a színésznek köszönhető, nem a figurának. Kicsit sem tudtam megérteni őt. De ugyebár én racionálisabb vagyok/voltam világ életemben. A lényeg, hogy a szerelem nem jött át; semmilyen kémiát nem éreztem a szereplők között, és nem csak a szexuális vonzalomra gondolok.
Ugyanakkor örülök ennek a filmnek. Eléggé felkapott LMBT témájú alkotás és ez engem boldoggá tesz. Egyébként nagyon lassú, inkább a hangulatra épülő, ami sokaknak unalmas is lehet (bevallom, én szeretem a lassú dolgokat, de ez néhol sok volt). Úgy gondolom, nekem ez leírva jobban tetszett volna, szóval majd valamikor elolvasom a könyvet.
Sajnálom, hogy nem nyert meg magának és nem tudtam kellően értékelni, pedig nagy szeretettel fordultam a film felé. Egyszerűen csak Elio kegyetlenül távol áll tőlem. Oliver pedig végképp, őt nem is igazán tudtam értelmezni. Akit viszont nagyon kedveltem az Elio apja. Jár a puszi és a pacsi neki.

MrsCumberbatch 

Iszonyatosan hosszú film és most nem a percre gondolok. Mára már kb alapnak számít, hogy két órás legyen egy film… De elég lassú film így inkább tűnt háromnak és melepődtem, hogy valójában alig telt el 2 óránál kicsit több….

Elkövettem azt a hibát, amit megpróbálok sose elkövetni. Elolvastam a leírást, láttam a magas százalékot és rettentően kíváncsi lettem. Úgy vártam, hogy végre lássam… És csalódtam. A sztori jó, a színészek jók, a tájak szépek… De úgy ennyi. Túl hosszú a felvezetés, túl erőltetett ez a kerülgetés a vége pedig olyan szinten összecsapott, hogy arra szavak nincsenek. A leglegvége pedig szörnyű. Nyálas, klisés, minden ami csak létezik és el tud rontani két óra szórakozást. spoiler

Mindenesetre nem lett rossz film, sőt, tényleg szép és a maga módján aranyos is, de kicsit túlnyújtott. Tudom, hogy nehéz egy jó könyvadaptációt csinálni, de csak kicsit kellett volna lefaragni az üresjáratokból és a bevezetésből és nagyobb hangsúlyt fektetni a kapcsolatra és máris menne a kedvenceim közé. De így egyelőre ez kizárva.

A sztori amúgy bejött, szóval lehet majd elolvasom a könyveket, de egyelőre sok minden van a várólistán szóval nem most lesz.

11 hozzászólás
pvik13 

Nekem egészen tetszett a film volt pár jelenet ,ami kicsit furcsa volt, de összességében király :D Mondhatni ez egy nagyon érzelmi film, szóval az érzelmeimre azokra hatott rendesen. Eliot meg már a film végére spoiler A könyv hangulatát nekem átadta, talán még érzelmesebb is volt ❤


Népszerű idézetek

AdriennKanter 

Marzia: People who read are hiders. They hide who they are. People who hide don't always like who they are.

Répási_Évi 

Mr. Perlman: Olyan sokat tépünk magunkból csak azért, hogy gyorsabban begyógyuljanak a sebeink, hogy 30 éves korunkra nem marad semmink. És már egyre kevesebbet tudunk kínálni, amikor elkezdjük valaki újjal.

kelgit

Elio: Elio? Elio, Elio, Elio, Elio, Elio, Elio, Elio, Elio…
Oliver: Oliver… I remember everything.

Raina92

Oliver: Call me by your name and I'll call you by mine.

Laura_Barta

Megéri megtagadni a szívünket, hogy ne érezzük a fájdalmat?

2 hozzászólás
silentscream

Olyan sokat tépünk ki magunkból, csak azért hogy gyorsabban begyógyuljanak a sebeink, hogy 30 éves korunkra nem marad semmink. És már egyre kevesebbet tudunk kínálni, amikor elkezdjük valaki újjal.

kelgit

Mr. Perlman: But to make yourself feel nothing so as not to feel anything – what a waste!

ancsr

Mr. Perlman: We rip out so much of ourselves to be cured of things faster that we go bankrupt by the age of thirty and have less to offer each time we start with someone new. But to make yourself feel nothing so as not to feel anything – what a waste!

ancsr

Oliver: Wait for me here. Don't go away.
Elio: You know I'm not going anywhere.


Folytatása

Összehasonlítás

Szólíts a neveden


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján