A víz érintése (2017) 66% 514★

A trailerek alapján és teljes tálalásban is egy különös, romantikus sztoriként próbálják eladni a filmet, melyben arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy minden élet számít, s bizony a különbözőségeink ellenére mind hasonlítunk, illetve a szerelem nem ismer határokat…
Ez mind szép és jó, azonban jobban átgondolva ez nem ilyen meseszerű. Bárhogyan is nézem, az a néma és magányos nő az érzelmi és szexuális örömeinek kielégítésére használta az otthonából kiszakított, zavarodott lényt, aki lényegében azt se tudta hol van. (Nem mellesleg, ha mindenki bánt, alap, hogy behódolsz az első humanoidnak, aki kedves veled, szóval biztos nem lett volna ilyen a nővel, ha eleve normálisan gondját viselik.) Most komolyan. Egy pillanatra játsszunk el a gondolattal, hogy a teremtmény a nőstény és a néma főhős a férfi. Így is olyan csodás lenne ez a történet? Valószínűleg nők ezrei dobálták volna meg a stúdiót és Del Torot, hogy a nők kihasználását éltetik, de persze fordítva nincs vele baj, igaz? Oké, volt egy csúnya, gonosz, fehér férfi, aki meg akarta ölni a szóban forgó 'szörnyet', de ez valóban változtat a tényen? Nem.
Úgy vélem az alapötlet remek, továbbá szépen fényképezett, zeneileg és korhűségéből fakadóan is egy hangulatos műről beszélünk, de végső soron egy olyan irányba vitték el az egészet, ami engem már inkább taszított.
Ha pedig innentől a nők ilyen lényekről fognak álmodozni, (Az eddigi trendeken végignézve sajna várható.) akkor asszem ne csodálkozzon senki, ha kihal az emberiség…

Octavia Spencer, mint mindig, zseniális.Számomra egyetlen értékelhető dolog ő volt.Szerintem ennél sokkal jobb filmek is kijöttek 2017-ben, nem értem miért kapta meg a legjobb film díjat..

Csodálatos film egy zseniális rendezőtől, egy film az elfogadásról, amit a nézők nem fogadnak el. Nem értem a méltatlanul alacsony százalékot, amin áll, nem értem a tömény savazást, amit kap, mintha nem is ugyanazt a történetet néztük volna. Szerintem szó sincs semmiféle szexuális kihasználásról meg kiéhezettségről és aberrációról stb. Persze hogy az ember legfeljebb szépnek látja, de nem találja vonzónak a pikkelyes kétéltűt, akkor sem, ha az hozzánk hasonlóan intelligens, nem gondol rá párként, mert egy másik faj, ami különbözik az emberi fajtól, csakhogy spoiler Így érthető a hamar fellobbant vonzalom is, hisz Elisa spoiler. Mert az elég nyilvánvaló, hogy spoiler.
És akkor a kérdés: spoiler mi olyan visszataszító? Nyilván az, ami minden másban: más bőrszín – fúúúújj, nem heteró – fúúúújj, nem ember – fúúúújj… Vagy az elfogadás, vagy a film értelmezése jelent problémát, nem tudom, mindenesetre ez az alkotás többet érdemelne.

Izé, ez romantikus? Mármint, én azért eléggé romantikus film beállítottságú vagyok, de hogy ebben egy csöpp romantika nincs, az tuti. Ez egy furcsa szerelem, vagy valami nemistudommi. Komoly mentális betegségekkel küzd a legtöbb szereplő, egyik betegebb, mint a másik. Az egész nagyon bizarr, nagyon furcsa, rettentően unalmas, és nem is értem az Oscart. Leginkább az időpocsékolás szóval tudnám jellemezni a filmet…

ÓÓÓÓ de jóó volt ^^ Jó volt pár zene a soundtrackjében ami nem jött be, de attól függetlenül a látványvilág és a story woooow *-*

Egy felnőtteknek szóló mese, leginkább így tudnám jellemezni. A véres jelenetek és a szexuális tartalom miatt semmiképp sem gyerekeknek való, de akkor is olyan, mint egy furcsa, különleges mese. Nekem pont ez a furcsasága, egyedisége tetszett, meg igazából végig lekötött a sztori, a színészek is remekelnek, szóval összességében jó volt.
Viszont sehogy se tudtam megérteni ezt a nagy vonzalmat a csaj és a „szörny” között.. egyszóval a romantikus szál nem jött be. Egyszerűen nem tudtam komolyan venni. Nekem kicsit úgy tűnt, hogy szerencsétlen csaj már annyira ki volt éhezve és vágyott a testi örömökre, szeretetre, hogy úgymond „beérte” ezzel a halcsávóval is. Oké, hogy pont a romantikus rész lenne a film bája meg minden, de nekem sokkal jobban tetszett volna, ha inkább azt magyarázták volna el, mi a fene ez a lény, vannak-e rajta kívül mások is, stb. Nem igazán ismertük meg őt, se a származását, de még a belső tulajdonságait sem. Nagy kár.

Ehh… hiába szép a látvány, és a film mondanivalója, de nagyon lassan épül fel a sztori, és kiszámítható is. XD spoiler és talán jobban is tetszett volna, ha nem ilyen halálosan unalmas a film maga… XD Ezen kívül semmi gondom nincs vele, Octavia Spencer kicsit dobott a filmen, és vágom, hogy Elisa miért így reagált, miért érezte közel magához, de nekem ez kevés volt. Egy kicsit lehetett volna pörgősebb is a cselekmény, nem ilyen lagymatag. Már a film első húsz perce után, vontatottá válik, és néha elvesztettem a fonalat, és visszább kellett lépnem, hogy megértsem, mi történt. XD De egyébként semmi elvárásom nem volt a filmmel kapcsolatban, nem igazán tudtam miről fog szólni, ahogy kiválasztottam HBO-n, de nem gondoltam volna, hogy ennyire uncsi lesz. XD

Csak a plakátot láttam közelebbről (és hallottam, mennyi jelölést kapott), ezért tudtam, kik között bontakozik ki a szerelmi szál, és előre felkészítettem rá magam. Hát nem is tetszett.

A karakterek nagyon érdekesek, néhányuk egészen zseniális. Sally Hawkins pedig hatalmas. Sokfajta mondanivalója lehet, talán ez tette ilyen népszerűvé? Nem tudom, de az apró ábrázolások spoiler mind egyedivé teszik a gyönyörű látványvilággal ezt a művet. Néhány jelenet egyáltalán nem az én ízlésemnek való, számomra ez már a nagyon furcsa és undorító kategória.

Ha kibontom a lény jelentését, spoiler). Szóval ha emiatt elítélnek, mert nekem ez nem jött be, bátran vállalom.

Ami hiányzott, az a lény eredetének kiépítése, vagy egy kicsivel több információ róla, a létezéséről. Lényegében Elisáról sem tudunk meg olyan nagyon sok mindent, pedig ők a főszereplők, őket kéne „kibontani” (érdekelt volna spoiler). A legjobb látványtervezés díjért viszont szurkolok.

Az utolsó jelenet nagyon emlékeztetett a The Legend of the Blue Sea-re.
Hahj… Annyira jól esett most ez a lelkemnek. Amióta kijött az előzetes, teljesen meg vagyok őrülve. Már komolyan úgy voltam vele, hogy elmegyek Pécsre egyedül a moziba, de végül csak jött a megmentőm és gyors letöltöttem.
Nem mondom, hogy a világ legjobb filmje, sőt! De a hangulata, a képi világa és úgy az egész annyira megnyerő, hogy egyszerűen nem tudom ép ésszel felfogni ezt a 66%-ot, amin jelenleg áll. Oké, valószínűleg a szerelmi szál megosztó lehet, de egyéb természetfeletti lények sem különbek. Ott van az acélf*szú, csillogó Edward például! :D Ő miért bugyiáztató? Szerintem ez a halizé sokkal cukibb, már nem azért…
ÉS EBEREK! Rég volt ilyen, de sírtam. Ráadásul azon a hülye bőgős hangomon. Szóval igen, nekem tetszett. Amint kibékültem anyuval, vele is megnézem.

Ez nekem nagyon tetszett. Leírhatatlan hangulata van, ami kb. az első néhány perc után nemes egyszerűséggel beszippantott. Ehhez jöttek még a csodás zenei betétek, és aztán a központi szál… Te jó ég! Biztos én vagyok túl perverz, de ez telibe robbantotta a hormonháztartásomat. Tán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az ominózus találkozást követően (nekem is) végig bizsergett a gyomrom, jááááj… :D Aztán érkeztek szép sorban azok a finom, szemérmes poénok… Vigyorogtam, mint egy naiv csitri. Szerintem, mert tükörbe nem néztem. :'D
A főg*c*t nagyon utáltam már az első pillanatban, így aztán megmondom őszintén, szörnyen nehezen viseltem a jeleneteit. Az egész megjelenése, a kisugárzása… Brrr. spoiler :P
A „Halacska”. Szerintem elképesztően cuki, egyáltalán nem is undi, vagy ilyesmi. :D A főhősnő szintén szimpatikus volt, sőt, meglepően könnyen / gyorsan / mélyen együtt tudtam érezni vele. (Bár, szerintem a merészsége / bátorsága bőven az enyém felett áll. :D)
A befejezés. Volt egy jelenet, ahol szó szerint elállt a lélegzetem. Nagyon nem számítottam rá, na. És mit csináltam erre én? Kis fáziskéséssel spoiler. Aztán történt megint valami, amitől én – akár egy pofontól – magamhoz tértem… No, itt már tényleg vége lett, én pedig spoiler. Úgyhogy, attól tartok, esetemben rettenetesen betalált eme sztori, akkora érzelmi töltet van benne, hogy kilóra megvett. Találtam benne mondanivalót, az üzenet átjött, élveztem. Még ha voltak is pillanatok, amikor fájdalmas volt ez a folyamat. Nem kicsit. Nagyon.
Ja, és így a végén még muszáj megjegyeznem: ritka gyönyörűre sikeredett a bezárkózós jelenet… amit aztán sikerült humorral átkötniük. Az is nagyon cuki volt. :-)