Veszélyes kölykök (1995) 81% 138★

Emiatt a film miatt érzem állandóan, hogy talán a tanári pályát kellene választanom. Motiváló, elgondolkodtató, örök kedvenc. Sokadszorra is.

Sokadszorra ujranezve is imádom!!!

Újat igazából nem mutat, de attól még egy jól kivitelezett film. Jól bemutatja hogy a zűrös, erőszakos környezet nem áll meg az iskola kapuinál, nem lehet az ilyesmit egyszerűen kizárni. Illetve hogy ha nap mint nap azt érzed hogy nem vagy fontos, az eléggé vissza húzza az embert. Ezért jó hogy vannak olyan igazi (!) pedagógusok mint Lou Anne Johnson, aki nem csak az anyagot akarja átadni, hanem azt akarja elérni hogy a diákok higgyenek magukaban, és tegyenek a jobb jövőjükért. Ez igazán becsülendő munka.

Egy újranézés lehet megváltoztatná a csillagozást, de annyira szerettem ezt régen! Egyszer véletlenül hoztuk ki a kölcsönzőből, de nekem nagyon megtetszett. A zenét pedig azóta is imádom!

Nem egy nagy film, de szerintem jó. Nekem nagyon tetszett. A zenéje miatt döntöttem, hogy megnézem, mert azt már korábbról ismerem és szeretem. Michelle Pfeiffer hozta a szokásos laza énjét, szerintem tök jó, hogy őt választották erre a szerepre. A film ötlete nem túl egyedi, nekem a tartalmát elolvasva először a Vezet a ritmus (2006) jutott eszembe. Szeretem az olyan típusú filmeket, ahol a tanár-diák kapcsolat jut a főszerephez, a tanár próbál segíteni és jó irányba terelni a fiatalokat. Tetszett a film mélyebben elrejtett üzenete, amit a csodálatos zenéje is megfogalmaz. ♥
https://www.youtube.com/watch…

Szokasos tanar – gyenge osztaly felallas, de a zeneje mindent visz. Coolio :)

Hogy tudtam én ezt a filmet nem megnézni eddig. Nem értem, hogy mentem el mellette vagy mi történt, hogy sosem láttam. Mindig szerettem az ilyen típusú filmeket, és ezt is nagyon megszerettem (nincsenek rá szavak mennyire). Zenéje pedig szerintem fantasztikus. Volt pár karakter akiket nagyon megkedveltem (Raul, Callie, meg persze a tanárnőt). spoiler Michelle Pfeiffer pedig szerintem jól hozta a karaktert! Jövőben biztos újra fogom nézni, kedvenc filmjeim közé bekerült!

Nemrég újranéztem és még mindig tudok sírni rajta. Minden sablonossága ellenére nagyon szép és megható történet.

A filmben egy „veszélyes osztályt” ismerhetünk meg, akikhez látszólag nincsen út, nem érik el őket az emberek, a tanárok, de egyik alkalommal jön egy tanár, aki nem adja fől és közelükbe kerül. A történet során megismerhetjük az utcai életet, a nehéz sorsú fiatalok mindennapjait. A film végére rájöhetünk, hogy minden emberhez van út, kulcs csak idő és szeretet kell hozzá, hogy megtalálja az ember.

Leendő pedagógusoknak ajánlanám szeretettel :)