Filmek 5-től 7-ig zóna

Kedvenc filmes nyitányok

A téma bővebb kifejtést érdemelne, de nem ezért vagyunk itt. Számtalan módja lehet egy mű elkezdésének, motívikus-tematikus vagy hangulati előrejelzése az egésznek, vagy akár az egész film legfőbb kérdéseinek tömörített változata is lehet a nyitány. Az is lehet, hogy teljesen félrevezető. Egyetlen érdekes példa, a Psycho. Hol kezdődik a film? Ebben az esetében habozás nélkül kijelenthető, hogy a stáblistánál. A vertikális vonalak már jelzik a film egészét. Elég, ha elgondoljuk a Bates motel térbeli elhelyezkedését, ami szimbolikus leképzése azoknak a mentális problémáknak, melyek a film lényegét képezik. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy a film a stáblista után kezdődik valójában el, akkor szépen belesétálunk a kelepcébe. Hiszen egy olyan történet kezdődik el, mely lényegében nem más, mint terelőút. Ez Hitchcock egy visszatérő fortélya. Akárhogy forgatjuk, egy tökéletesen átgondolt struktúra köszön vissza, és a kissé hetykén összeválogatott címekre más-más módon, de ez a fajta tudatosság jellemző. Ha még belefér éjfélig, lehet, hogy külön is megindoklom a választásaim.

Csungking expressz (Wong, 1994)
Aguirre, Isten haragja (Herzog, 1972)
Kárhozat (Tarr, 1988)
Manhattan (Allen, 1979)
Madarak (Hitchcock, 1963)
Holy Motors (Carax, 2012)
Szerelmes lettem (Guadagnino, 2009)

– Persona
– Werckmeister harmóniák
– Mechanikus narancs
– 8 és fél
– Sátántangó
– A galaxis őrzői vol. 2
– Beszélnünk kell Kevinről!

Úgy gondolom, hogy innen néhány cím még fel fog bukkanni páraknál, és így különösebb indoklást sem igényelnek, de azért igyekszem összeírni valamit. Ha nyitójelenettől független főcím lenne a kategória, akkor egyértelműen a Watchmen főcím sequence-ére esne a választásom, mint legerősebb jelölt. A felsorolt Tarr Béla filmek főcímei például azért voltak rám hatással, mert előre vetítettek lényegi dolgokat, a Beszélnünk kell Kevinről! nyitójelenete pedig egy ünnepi, boldog eseményt mutatott be mint valami fullasztó pokoljárást, ezzel is ráhangolva az anya karakter lelki világára. A 8 és fél álomjelenete és a Persona nyitójelenete hasonló okból kerültek be, de a ilyen alapon A nap vége álomjelenetét is beválasztottam volna, ha azzal nyit a film, ami ha jól emlékszem nem így volt. A Galaxis Őrzői vol. 2 pedig csak marha szórakoztató volt, kicsit mintha az Avengers-féle szuperhős long shot paródiája lenne. Tiszteletbeli említésként elférne még a 2001 meg az első Indiana Jones film eleje is persze. A Soy Cuba is kap tiszteletbeli említést, talán csak azért nem veszem be a listába, mert legalább 2 másikban már írtam. Ha valami még eszembe jut, (mert ehhez azért rengeteg film elejét újra kellhet nézni), kommentben pótolom.

Kedvenc filmes nyitányok:

Apokalipszis most (1979)
Werckmeister harmóniák (2000)
Volt egyszer egy Vadnyugat (1968)
Mechanikus narancs (1971)
2001 – Űrodüsszeia (1968)
[[indiana-jones-es-az-elveszett-frigylada-fosztogatoi-1981]]
A gonosz érintése (1958)

Most az hiszem megint hirdethető éllovas, ez pedig a Hair.

Legközelebbi témánk: a kedvenc filmes nyitányaink.

Bár azt gondolom mindig szubjektívek a választások, ez ebben az esetben fokozottan igaz. Semmit nem kell pótolni, mindenki abból válogathat, amit már látott. Az indoklás továbbra sem kötelező, ugyanakkor most a legérdekesebb, hiszen nem valószínű, hogy evidensek a miértek, úgyhogy remélem minél többen élnek vele.

A határidő: október 11. 23:59.

MUSICAL + ZENÉS FILMEK:

Először azt gondoltam, ez könnyű lesz, aztán rájöttem, nehéz a kategorizálás, talán túl sok ilyen filmet szeretek, nem tudok majd csak hetet választani a listára, na meg ezek nagy részét már korábban mind említettem, ezért unalmas leszek megint, igazából nem is szeretem a musicaleket, csak a zenei témájú filmeket… na mindegy, itt a listám:

1. Hair (1979): A musical. Nagyon szeretem, az örök kedvenc filmes listámon is rajta van, egyértelműen itt a helye.

2. Pink Floyd: A fal (1982): Szinte napra pontosan fél éve néztem meg újra ezt a filmet, mert először még középiskolás koromban láttam és elég kopottas emlékeim voltak róla. A kiváló zene mellett filmként is nagyon tetszett, és úgy is nagy hatással volt rám, hogy akkorát már nem kéne ütnie, mint anno… de sajnos mégis…

3. Facérok (1992): Sajnálom, de ennek ezen a listán is rajta kell lennie. <3

4. Nyár (2018): Szintén ismerős lehet egy korábbi kategóriában hozott listámról, de itt is megállja a helyét, többek közt a szuper zenéje miatt!

5. Eszkimó asszony fázik (1983): Ez egy fontos film számomra, szerintem nagyon egyedi és ikonikus, akárcsak a zenéje. Úgy gondolom, kiemelt szerepet játszik a zene a filmben, szóval most végre felkerülhetett egy listára.

6. Rocktérítő (1988): Ismét egy korábban már említett film, de kell ennél zeneibb?

7. Pop, csajok satöbbi (2000): Az utolsó helyen szereplő filmen már gondolkodtam kicsit, de úgy döntöttem, ezt teszem ide. Láttam már jobb filmet is, és a rajongásom inkább a könyvváltozatnak szól, de azt hiszem, ebben a kategóriában itt a helye.

Játékon kívül megemlítem még azokat, amelyek a lista 7. helyére pályáztak, mert egész jónak tartom őket a kategóriában: Zabriskie Point (1970), CBGB (2013), Moulin Rouge! (2001)
…és a koncertfilmeket, mert korábban már szerepeltek más kategóriában, ezért most nem fértek fel a listára: Depeche Mode: 101 (1989), Gimme Shelter (1970), Woodstock (1970), Stop Making Sense (1984) …és nyilván még egy csomó, ami most nem jut eszembe…

spoiler

Sziasztok!
Íme az én válogatásom musical/zenés film kategóriában:
Hair
Amadeus
Kalifornai álom
Rocketman
Mary Poppins
Csillag születik
A turné

musical + zenés film

Végül úgy éreztem, hogy talán érdemes lett volna ezeket a kategóriákat Mózesként kettéválasztani, ezért van egy összesített és mellékletként mindkét témához külön.

1. Free Radicals (Lye, 1958)
2. Step Across the Border (Humbert/Penzel, 1990)
3. Fényes szelek (Jancsó, 1969)
4. The Blues Accordin' to Lightnin' Hopkins (Blank, 1970)
5. San Francisco (Stern, 1968)
6. Guy and Madeline on a Park Bench (Chazelle, 2009)
7. Baby Driver (Wright, 2017)

musical:
Fényes szelek (1969), Guy and Madeline on a Park Bench (2009), Ének az esőben (Donen/Kelly, 1952), Cherbourg-i esernyők (Demy, 1964), Moulin Rouge! (Luhrmann, 2001), A nő, az nő (Godard, 1961), Mamma Mia! Sose hagyjuk abba (Parker, 2018)

zenés film:
Free Radicals (1958), Step Across the Border (1990), The Blues Accordin' to Lightnin' Hopkins (1970), San Francisco (1968), Jazz on a Summer's Day (Avakian/Stern, 1959), An Optical Poem (Fischinger, 1938), Daybreak Express (Pennebaker, 1953)

Kedvenc zenés filmek:

1. Amadeus
2. La La Land/Kaliforniai álom
3. Inside Llewyn Davis
4. Ének az esőben
5. Blues Brothers
6. Hair
7. Mamma Mia!
+ Rocksuli

Chicago
Mindhalálig zene
Kabaré
Ray
Jézus Krisztus Szupersztár
(+1 amiben nem vagyok biztos, hogy a kategóriába illik, mert ha csak musical jöhet, egyértelműen nem, de a zenés filmből meg nem hagynám ki: Amadeus)

Musical:

Kabaré (1972)
Hair (1979)
Táncos a sötétben (2000)
Jézus Krisztus Szupersztár (1973)
Hegedűs a háztetőn (1971)
Kaliforniai álom (2016)
Mindhalálig zene (1979)